Könyvkritika - Fiala Borcsa: Drill (2020)
A hétköznapi szenvedés három oldala
Könyvkritika – Szaszkó Gabriella: Kora február (2019)
Az életet élni kell, még ha ezzel fel is forgatod magad körül a világot.
Könyvkritika – Hercz Júlia: Arany és Ónix (2019)
A történelmi romantikus és a fantasy tökéletes ötvözete
Könyvkritika: Wéber Anikó: Cseresznyeliget titka (2020)
„Bárkivé átváltozhatunk.”
Könyvkritika: R. J. Hendon: Gyomláló (2020)
„Sokan alábecsülik azt a szeretetet, amit egy ember egy állat iránt képes érezni (…).”
Könyvkritika: Stacey Halls: Familiárisok (2020)
„A boszorkányokat megégetik, ugye?”
Könyvkritika: Sophie Mackintosh: Kék sorsjegy (2020)
„A nevem Calla, és anya akarok lenni, mert. Mert.”
Könyvkritika: Nora Roberts: Napfogyatkozás (2020)
„Valami jön. Véget ér. Elkezdődik.”
Könyvkritika: Melinda Metz: Cirmos-hadművelet (2020)
„A küldetés végrehajtva.”
Könyvkritika - Tarja Kauppinen: A nép igazsága (2020)
Kegyetlen, ironikus és keserű, de intelligens humora mégis jókedvre derít
Tarja Kauppinen A nép igazsága című fantasy regénye a 2018-as [bekezdés]-program győztesei közt tűnt fel, és azóta igazi regénnyé érett. A Twister Media Kiadó révén lehetőséget kaptam arra, hogy a szeptember 17-i megjelenés előtt elolvassam a könyvet, aminek különösen örültem, mert a győztesek közül…
Könyvkritika: S. Craig Zahler: Senkiföldje démonai (2020)
„Abban bíztunk, hogy egyszerű mentőakció lesz némi igazságszolgáltatással.”
Könyvkritika: Tonke Dragt: Levél a királynak (2020)
„Mivel én már nem tudom elvinni a királynak, neked kell megtenned!”
Könyvkritika: Suzanne Collins: Énekesmadarak és kígyók balladája (2020)
„A hó mindig felül landol.”
Szerintem ez nem egy rossz könyv. Egy közepesen jó könyv, amelyet sokan fognak utálni, mert nem ér fel a trilógiához (valóban nem – a három könyvet én anno három nap alatt olvastam el, nem tudtam letenni), de az biztos, hogy az Éhezők viadala előzményregénye az idei év egyik legnagyobb és legjobban…