Ezt is megértük. Az örök agglegény  (egyébként egyszer már volt nős, de ez a tény valahogy elfelejtődött az évek során) George Clooney nősülni készül. Nem meglepő módon nem egy színésznővel tervez családot alapítani, hanem egy komoly ügyvédnővel. Nem a filmekkel vette rá az első randira a leendő arát a világsztár, hanem a jótékonysági munkájával. És ez így van jól. Sok boldogságot nekik, nekünk pedig minél több jó filmet Clooney rendezésében vagy produceri tevékenysége részeként. Bizony, változnak az idők, ma már nem a színész sármja miatt megyünk elsősorban a moziba megnézni a filmjeit, hanem a gyártásban betöltött szerepe miatt garancia a neve a minőségre (és az sem a világ vége, ha becsúszik egy olyan fiaskó, mint a Műkincsvadászok).

George Timothy Clooney Lexingtonban, Kentucky államban született. Édesapja a helyi tévében vezetett egy talkshow-t, a kis George is hamar kipróbálhatta magát a szakmában: már 5 évesen édesapja kamerája elé állt. Nem kevés híresség fordult elő a családban, nagynénje, Rosemary Clooney a híres énekesnő, nagybátyja pedig Miguel Ferrer, így természetesen első filmes tapasztalatait nála szerezte. Érettségi után annak rendje és módja szerint beiratkozott az  Észak-Kentucky Egyetemre. De nem kötötte le a tanulás, a színészet jobban érdekelte, ezért otthagyta az iskolát, és elindult az álmai után. Nem kispályázott, átköltözött Hollywoodba a nagynénjéhez (akivel sok évvel később együtt is játszott a Vészhelyzet egyik epizódjában), és mint minden kezdő színész, ő is elkezdett castingokra járni. És mint mindenki, ő is reklámokban kezdett, lassan lépkedett felfelé a szakmai szamárlétrán.

Első játékfilmjét Budapesten forgatta (kis szépséghiba, hogy soha nem mutatták be), ezután A gyilkos paradicsomok nevű örökbecsűben szerzett újabb tapasztalatokat a filmiparban. Nem sikerült az áttörés, így a tévé felé vette az irányt, 1994-ig a kutyát sem érdekelte, hogy a világon van, de akkor elindult a Vészhelyzet, és Clooney élete örökre megváltozott. 

Minden sorozatba kell egy link szépfiú, aki elcsavarja a nők fejét, a Vészhelyzetben ezt a szerepet kapta meg Clooney. Soha nem voltam egy sorozatfan, csak néhány részt láttam a híres kórházas sorozatból, és közel sem Ross doktor volt a kedvencem (rosszul vagyok a bájgúnároktól), hanem Greene doktor, azaz Anthony Edwards. Valószínűleg kisebbségben voltam ezzel a véleménnyel, hiszen Clooney sztár lett a sorozatnak köszönhetően, és tálcán kapta a filmes szerepeket.

A Desperado óta Robert Rodrigez a kedvenc rendezőim közé tartozik (még a Kémkölyköket is képes voltam neki megbocsátani...), így nem meglepő, hogy annak idején rohantam megnézni az Alkonyattól pirkadatig című filmet, amelyben Clooney nem volt rossz (de az én kedvencem akkor is Tarantino volt), a film szép sikert aratott, de az újsütetű filmsztár inkább a romkom felé indult, a Szép kis nap egy bájosan felejthető semmiség volt Michelle Pfeiffer-rel. Eztán jött minden Batman filmek legalja, a Batman és Robin, amelyből nekem jellemző módon csak Arnold Schwarzenegger mamusza maradt meg, Clooney besöpörte az Arany Málnát a filmben nyújtott elképesztően alacsony színvonalú teljesítményéért.

Következő filmje, a Nicole Kidman-nel forgatott Peacemaker szintén nem aratott nagy sikert, kezdett komolyan veszélybe kerülni az A-lista, azonban szerencsére jött Steven Soderbergh és a Mint a kámfor, és a világ rendje újra helyreállt. A rendezővel olyannyira egy hullámhosszra kerültek, hogy egy időben közös produceri céget is alapítottak. Terence Malick ritkán rendez, de akkor a kamerája előtt nyüzsög egész Hollywood, így Az őrület határán című filmben Clooney-nak is jutott egy kis mellékszerep. A sivatagi cápák, amelyben Mark Wahlberg-gel állt a kamera elé, nagy siker volt, megérdemelten, tényleg jó filmről van szó.

2000-ben Coenék is lecsaptak a világsztárra, neki adták a főszerepet az Ó, testvér, merre visz az utad című filmben, amelynek köszönhetően Clooney besöpört egy Golden Globe - díjat, és elkezdték komolyan venni színészként is. A Viharzónában jól játszott, de a film sajnos nem sikerült túl fényesen (akkor sem, ha két Oscar díjra jelölték, egy közepes alkotás, amelyben sokkal több volt, mint ami lett belőle).

Fogalmam sincs, hogy mit keresett a Kémkölykök - ben (a pénzen kívül természetesen, na és gondolom tett egy szívességet Rodrigez - nek a régi szép idők miatt), utána azonban újra fennen szárnyalt a karrierje, elsősorban az Ocean's trilógiának köszönhetően. Az első film nagyon jól sikerült, a második sem volt rossz, a harmadikat viszont már nem kellett volna leforgatni szerintem. Miközben szép pénzt keresett ezekkel a látványos közönségsikerekkel, egyre inkább a komolyabb filmek felé fordult. 

A széftörők még a hagyjuk kategória, a Solaris már egy komolyabb stílusváltási kísérlet, azonban az újabb Soderbergh film sajnos szintén nem sikerült felejthetetlenre (konkrétan unalmas és közepes lett), azonban Clooney nem keseredett el, sőt, egy teljesen új területen próbálta ki magát: ő ült a rendezői székbe az Egy veszedelmes elme vallomásai című filmnél. Szép sikert aratott vele, a 2003 - as berlini filmfesztiválon Arany Oroszlánra jelölték, a főszereplő, Sam Rockwell díjat is kapott a filmben nyújtott alakításáért. Clooney lassan, de biztosan váltott: szépfiúból komoly színész, rendező és producer lett. 

Néhány felejthető film után jött a Sziriána, egy nagyon jó politikai dráma, amelynek főszerepéért Clooney méltán kapta meg az Oscar - díjat. Őszintén szólva én egészen addig nem vettem komolyan színészként, amíg nem néztem meg ebben a moziban. Azóta sem sikerült túlszárnyalni ezt az alakítást, hiszen ő valóban egy közepes színész, a sármával érte el az igazi sikereket, nem a tehetségével, de az évek során megtanulta, hogyan fejlessze tökélyre a képességeit, így valóban megérdemelten szoríthatta magához a szobrocskát.

A nagy siker után törvényszerűen következett a hullámvölgy: A jó német egy közepes film, a Michael Clayton sem a filmművészet csúcsa (Tilda Swinton viszont zseniális volt benne, mint mindig, haza is vihette az Oscart az alakításáért). Következő rendezése, a Bőrfejek, méltán veszett a feledés homályába. Az égető bizonyíték sem a legjobb Coen film. Az egek ura viszont sikeres lett,  6 Oscar jelölésig jutott.

Az amerikai szintén nem az életmű csúcsa, szerencsére a soron következő rendezése, A hatalom árnyékában jól sikerült, még Ryan Gosling-ból is sikerült kicsikarni egy jó alakítást. Ennek örömére sikerült leforgatni a teljesen érdektelen Utódokat, Az idei év nem indult túl jól a világsztárnak, a Műkincsvadászok nem lett igazán sikeres, azonban a Gravitáció tarolt az Oscar díjkiosztón, megérdemelten, hiszen kiváló film. Idén már nem várhatunk tőle új bemutatót, azonban már forog a Tomorrowland, és természetesen producerként sem pihen, ezért biztos, hogy a jövőben elsősorban nem a magánéletével fog a lapok címoldalára kerülni.

Színésznek lenni szerencsejáték (10% tehetség kell a sikerhez, és 90% szerencse), Clooney-nak azonban sikerült a csúcsra érni. Pedig nincsenek kiemelkedő színészi képességei, pusztán jól élt a Vészhelyzet sikere által nyújtott lehetőségekkel, jól választotta meg a szerepeit, és az évek múlásával okosan inkább a kamera mögötti tevékenységekre kezdett koncentrálni (producerként részt vett a saját filmjein kívül pl. a Kamera által homályosan, az Argo - akció és az Augusztus Oklahomában című alkotásokban, és a Memphis Beat tévésorozat körül is ő bábáskodott). Sármos mosolya mára sem kopott meg, sőt azok közé a pasik közé tartozik, akinek nagyon jól áll a bizonyos tisztes őszes halánték, de ma már inkább rendezőként és producerként gondolunk rá, mint színészre. Kevesen tudnak időben váltani, pláne az A-listás sztárok közül, de neki sikerült. Ráadásul jó ügy érdekében használja a népszerűségét ,jótékonysági munkáját nem látványosan, de hatásosan végzi, sokkal több ő, mint egy felszínes sztár. Reméljük, végre révbe ér a magánéletben, és várjuk az újabb filmeket!