Színház. Szerelem. E kettő kell neked, ha úgy döntesz, hogy súgó leszel. Nem sok szó szokott esni erről a szakmáról, pedig nagyon fontos, hiszen nélküle nincs előadás. Egy segítő foglalkozás, amelynek rengeteg rétege van, nem tanítják, erre születni kell, annyi speciális képesség szükségeltetik hozzá. Jómagam nagyon szeretem a színházat, sokat hallottam már a súgókról, de mindig nagy titokzatosság lengte körül őket, igazából fogalmam sem volt róla, hogy mit is csinálnak pontosan, ezért nagyon kíváncsi lettem a könyvre. Senki se számítson bulvárra, itt valóban szakmai titkokat tudunk nem, semmi színházi pletyka, csak kőkemény munka, döbbenet végigkísérni a szerzővel, hogy miként alakul ki egy előadás az első próbától kezdve. Mert próba nagyon sokféle van, mindnél más a súgó feladata, akinek a közhiedelemmel ellentétben egyáltalán nem "csak" annyi a feladata, hogy végigsúgja az előadásokat, hanem ahhoz, hogy ezt hatékonyan meg tudja tenni, már a kezdetektől részt kell vennie a folyamatokban. Ismernie kell teljes mélységében a darabot, a díszletet, a teljes előadást, és főként a színészeket, hiszen az egyik legfontosabb feladata az, hogy segítse őket a szöveg megtanulásában. Iszonyatosan nagy emberismeret kell ahhoz, hogy valaki jó súgó legyen, hiszen az átlagemberek nem veszik észre, hogy mikor van szükség a súgóra, vagyis mikor felejti el a színész a szöveget. A súgókra nem nagyon vetül rivaldafény, pedig nagyon kemény munkát végeznek nemcsak az előadásokon, hanem a próbafolyamat során is, nagyon sok feladatuk van, az ő munkájuk nélkül nem létezik jó darab, nem is gondoljuk, hogy mennyit köszönhetünk nekik. Mindenkinek ajánlom ezt a könyvet, aki szereti a színházat, sok érdekességet tudhat meg a kulisszák mögötti világról.

Lovass Ágnes súgó, aki nem szerepel címlapokon, nem írnak róla az újságok, pedig évtizedek óta csendben végzi a dolgát, melynek az eredménye rengeteg előadás, és sok hálás színész. Ebben a könyvben megosztja velünk szakmájának titkait, és ráirányítja a figyelmet arra, hogy bár a színház alapvetően a színészekről szól, mégis rengeteg ember biztosítja ehhez a hátteret, akiknek a munkáját ideje megbecsülni.

Nem színházi pletykákat kapunk, hanem egy precíz leírást arról, hogy pontosan mi a súgó feladata, ami megdöbbentően sokrétű. Ki gondolná, hogy a legfontosabb dolog annak a biztosítása, hogy a színész tudja a szövegét, és azt, hogy ezt milyen sokféle módszerrel lehet elérni, hiszen minden színművész más. Óriási alázat kell ahhoz, hogy valaki súgó legyen, hiszen el kell fogadnia, hogy ő egy segítő, soha nem őt fogják keresni az újságírók, nem szerepel újságokban, nem készítenek vele interjúkat, a rivaldafény a színészeké, neki az a dolga, hogy segítse őt a munkájában. A súgónak nagyon kell szeretnie a színházat, hiszen annak minden mozzanatában részt vesz, feladatának csak egy része az, hogy végigsúg minden előadást, valójában végigkíséri az egész produkciót, folyamatosan segíti a színészt, miközben próbálja követni a különböző próbákat, illetve a folyamatos változásokat, amelyeket a saját súgópéldányában vezet, amely színházi berkekben maga az etalon, hiszen az tartalmaz mindent, ami fontos az előadás szempontjából, nemcsak a szöveget, hanem a mozgást, és minden mást ahhoz, hogy teljes mértékben átláthatóak legyenek a folyamatok.

A színházat mindig óriási misztikum vette körül, nagyon érdekes volt belelátni abba, hogy tisztán szakmai szempontból nézve miként születik meg egy előadás. A könyv szerkezete ugyanis olyan, hogy végigvezet bennünket azon, hogy milyen események történnek az első próbától kezdve a premieren át a tájelőadásokig, és ezekben pontosan mi a feladata a súgónak. Kiderül, hogy igazából egy mindenesről van szó, akinek hihetetlenül sokrétű a feladata, nagyon felkészültnek kell lennie, folyamatosan segítenie kell a színészt, miközben mindenre oda kell figyelnie. Szerintem több sztori elfért volna ebben a könyvben, hiszen tényleg nagyon kíváncsiak lettünk volna arra, hogyan próbálnak kedvenc színészeink, hogyan oldottak meg egy-egy szövegfelejtést, milyen vicces szituációkba keveredtek, és egyáltalán, több kulisszatitokra vágytam volna. Mindezzel együtt ez egy jó könyv, hiszen egy komoly szakmáról szól, amelyben átadja nekünk a tudását a szerző, de egy kicsit száraz lett a végeredmény, kellett volna még néhány jó történet, mert lássuk be, szeretjük a pletykákat, hiszen a színház egy óriási cirkusz, amelynek igenis kíváncsiak vagyunk a kulisszatitkaira.

Minden tiszteletem a súgóké, teljesen ledöbbentem azon, hogy mennyi feladatuk van, én eddig azt gondoltam, hogy esténként szépen leülnek a súgólyukba és nyugodtan végigsúgják az előadást. Nos, először is, súgólyuk már nem nagyon van, hihetetlen, hogy milyen extrém helyszínekről kell időnként súgnia a szakembereknek, másrészt pedig egyáltalán nem "csak" a súgás a feladatuk, hanem elsősorban ők felelősek azért, hogy a színészek tudják a szövegüket, velük gyakorolják végig a szövegeket, ami nagyon sok munka, az ember lánya nem is gondolná, hogy egy színházi előadáshoz mennyit kell gyakorolni, és mennyit kell segíteni a színészeknek, hogy minden flottul menjen az előadáson. Nem figyelünk oda eléggé a súgókra, ahogyan a többi színházi háttér szakmára sem, pedig nélkülük nincs jó darab, és rengeteget dolgoznak, nagy erénye a könyvnek, hogy megmutatja, mennyit, ideje volt, hogy megtudjuk, mit köszönhetünk nekik. Ez egy jó könyv, amelyet minden színházat szerető embernek ajánlok, és mindenkinek, aki többet szeretne tudni egy méltatlanul nem megbecsült szakmáról.

8/10

A könyvet az Európa kiadó jóvoltából volt lehetőségem elolvasni.