Valamikor kamaszkoromban láttam először A sárkány éve – Az elveszett birodalom című filmet. Nincsenek illúzióim, tudom, hogy nem éppen az a kimondott felsőbb kategóriába tartozó filmművészeti alkotás, mégis megfogott a hangulata, a mondanivalója és egyes szereplők esetében, a színészi játék is igazi…
Képregénykritika - Noelle Stevenson: Nimona (2019)
Vidám, pőrgős, szívmelengető
Képregénykritika: Dredd bíró – 1. rész (2019)
Fegyvert eldobni, ítélethozatalra felkészülni!
Leírtam már párszor, de minden egyes alkalommal egyre igazabbnak érzem. Kifejezhetetlenül szerencsés korosztályba tartozom. Vitathatatlan tény, hogy a nyolcvanas évek végén és a kilencvenes évek elején nem egy olyan inspiráló könyv, film vagy éppen sorozat látta meg a napvilágot, amelyek a mai napig…
Képregénykritika: Dragonero - ...és eljő a fenevad (2019)
A kötet, amelyet Daenerys Targaryen sem hagyhat ki!
Képregénykritika: Lakatos István: Lencsilány (2019)
„Kéz nélkül nem lehet integetni (…)”
Nagyon-nagyon akartam ezt a képregényt, sokáig kerestem mindenfelé, de az eredeti, 2010-es megjelenésű Lencsilány már sehol nem volt kapható. Aztán jött a hír, hogy kiadják újra, ráadásul bővítve, és a szívem ujjongott. A csodás új kiadást a Szépirodalmi Figyelő Alapítványnak köszönhetjük, én pedig…
Képregénykritika - Marjane Satrapi: Persepolis (2019)
Megrázóan őszinte, tele fájdalommal és fekete humorral.
Régóta érdeklődöm a különböző kultúrák iránt, amibe a közel-keleti is beletartozik, így mikor kiderült, hogy a Libri Kiadó új kiadásban jelenteti meg a Persepolist, nagy érdeklődéssel vártam, hogy a kezembe foghassam. Különösen az keltette fel a figyelmemet, hogy önéletrajzi ihletésű történetről van…
Kedvenc olvasmányok 2019-ből
A blog hagyományai szerint én is számot vetek a '19-ben olvasott könyveimmel kapcsolatban. Sok tekintetben változatos év volt az idei. A molyos profilom statisztikája szerint teljesítettem a rendszer elvárását és az idei évben 29 befejezett olvasásom volt. Ez hét kiadvánnyal több, mint az előző évi…
Sorozat: Watchmen (2019)
Zörgő csontú kiskamasz lett a végére az izomkolosszusnak induló sorozat
Zörgő csontú kiskamasz lett a végére az izomkolosszusnak induló sorozat. Nagyon erős volt az indítás, és később is minden epizódban hemzsegtek a zseniális pillanatok, de a végére kifogyott a szufla. Pedig voltak olyan fordulatok, hogy szegény néző csak pislogott, miközben próbálta megérteni, mit is…
Képregénykritika – Alan Moore: Halo Jones balladája (2019)
Önmagunk keresése az ötvenedik század és az űr útvesztőjében
Képregénykritika: Vissza a jövőbe -Nehéz idők (2019)
Újabb titkok a megtébolyult tér idő kontinuumban
Képregénykritika – Gerard Way: The Umbrella Academy – Az Esernyő Akadémia 2. – Dallas (2019)
Megváltoztatni a történelmet, hogy közben semmi se változzon.
Képregénykritika - Stan Lee: Az Ezüst Utazó – Példabeszéd (2019)
„De csak a gyávák és talpnyalók istenítik az erőt és a hatalmat.”
Ahogy a kezembe fogtam a Példabeszédet, rögtön látszott rajta, hogy két világot egyesít, és olvasás közben ez csak erősödött. Egyszerre van jelen benne Stan Lee lelkesedése és az amerikai képregényes fordulatok, valamint Moebius európai rajzstílusa, ami számomra sokat emelt a képregény színvonalán.…