Az egyre inkább klasszikussá váló Borat egy szokatlan formátum, amely valahol félúton helyezkedik el egy mockumentary és játékfilm között: ugyan gerincét a kamera elé álló áldozatok adják, a jeleneteket egy koherens narratívába kívánja rendezni. Ezzel pedig ugyanabba a hibába…
Nem könnyű olyan filmet találni, amelyben Sean Bean nem halálozik el látványosan, nos ez az alkotás ebbe az exkluzív körbe tartozik. Viszont ezen kívül semmi másért nem érdemes megnézni, hacsak nem akkor, amikor éppen teljesen ki vagyunk facsarva, és mindegy, hogy min rágógumizik…
Az Elefánt dal megnézésére őszintén szólva csak egyetlen dolog vitt rá: hogy játszik benne az a Xavier Dolan, akit az egyik legtehetségesebb kortárs rendezőnek tartok (itt azonban csak színészi minőségében jelent meg). Természetesen egy érdekes egyhelyszínes thrillernek tűnt a…
Utólag visszagondolva, eleinte a High-Rise kapcsán leginkább az keltette fel az érdeklődésemet, hogy fogalmam sem volt, mire számítsak tőle. Ha valaki hozzám hasonlóan napi szinten néz előzeteseket, követi akár évekre előre is a készülő alkotások híreit, az már egy 2 perces…
Till Attila 2008-as rendezői bemutatkozása nem volt hangos siker annak idején. Első, Pánik című filmjét nem is húzták le, a probléma inkább ott gyökerezik, hogy az akkori szárnybontogatások viszonylag szűk rétegekhez jutottak el. A népszerű médiaszemélyiség nyolc év elteltével tért vissza…
A Triangle már akkor felkeltette a figyelmemet, amikor Power 15 kedvenc időutazós filmjéből ez volt az egyetlen, amelyet nem láttam, de végül a Hurok impulzusa kellett ahhoz, hogy ténylegesen is nekiüljenek. Ami már csak azért is ironikus, mert a két alkotás borzasztó sok párhuzamot…
Az isteni szeretet gátat vethet - e az erőszaknak, létrehozható-e az Édenkert itt a Földön, ahol mindenki békében élhet, távol a világ zajától? Az 1750-es évek politikai poklában erre esély sem volt, az emberi kegyetlenség, szűklátókörűség és hatalomvágy felülírta a…
A vígjátékfolytatásokkal kapcsolatban számos sztereotípia él, és valljuk be, nem indokolatlanul: más műfajokban is nehéz egy lezárt történetet továbbfűzni (különösen, ha erre csak az előd bevételei motiválnak), azonban egy humorforrást különösen is nehéz megismételni és…
Csak nem tudják összehozni a filmesek azt a feminista westernfilmet, amit mindenki vár a műfaj szerelmesei közül, a The Keeping Room - nak erre minden esélye megvolt, de a rendező eltolta a lépést. Évtizedek óta temetjük a műfajt, pedig búvópatakként mindig jelen volt a filmes…
The Family Fang
Jason Bateman első rendezését, a Bad Words-t azért szerettem, mert tipikus indie-film létére képes volt kilépni a szcéna számos berögződéséből, az általa felhasznált motívumokat pedig kellően eredeti és bátor körítésbe öltöztetni. Avagy csupa olyan…
Na, csákány mindenkinek! Várjuk már nagyon, hogy újra szörfölhessünk az MGÁ-n, és hallgassuk, miket hord össze az a kerge süsügér, és újra lássuk régi barátainkat a Nagy Zátonyról, ugye? Halrajok hajnalán volt már, amikor moziba került Némó és Pizsi, a két különleges…
Imádom, amikor egy film minimális helyszínen, minimális szereplőgárdával és minimális költségvetéssel képes nagyszerű élményt nyújtani. Ez általában horrorfilmeknél tud működni (gondolok itt pl. a Gonosz Halott eredetijére, és megannyi kézikamerás horrorra), de pl. a sci-fi is profitált már ebből…
Vannak ikonikus jelenetek a filmművészetben, amelyek olyan mélyen ivódnak bele a nézők kollektív tudatalattijába, hogy mindenki ismeri őket, akkor is, ha magát a filmet eddig még nem sikerült abszolválni, vagy nem találkoztunk vele jókor, és fogalmunk sincs, miért is lett belőle…
Ha egy film forgatása körül sok a rumli, abból vagy klasszikus lesz, vagy ordas nagy bukta. A Jane Got a Gun egy harmadik kategóriába tartozik, egyszerűen csak feledésbe merült, és sajnos azt kell mondanom, hogy méltán, ugyanis nemhogy nem lett belőle az a feminista western, amelyet az…