Az elmúlt évek során a krimi mintha egyre inkább a kontinentális Európa felségterületévé vált volna. Legyen ez bár a Tetovált lány vagy Jo Nesbo nevének branddé váláséra felfújt lufi, vagy az angolszász vonulat gyengesége (a Sírok között láttán éppenséggel ezt is alá…
A franciáktól nem is tudom, hogy mikor láttam utoljára jó vígjátékot (ha a Sambát nem számítom annak), éppen ezért amikor a magyar keresztségben a lelombozóan fantáziátlan Bazi nagy francia lagzik címre elkeresztelt komédia előzetesén már legalább el tudtam mosolyodni,…
Nem most ismerkedtem meg a filmek világával, de az Eden megnézése után egyértelműen rájöttem arra az elszomorító tényre, hogy ma már BÁRKI készíthet filmet különösebb szakértelem nélkül. Történet, forgatókönyv, épkézláb karakterek már nem is szükségesek, elég ha az…
Danialves kritikáját itt olvashatjátok.
Torrente-szűznek lenni úgy, hogy már az ötödik rész megy a mozikban nem tartható állapot, így eljött az ideje, hogy pótoljam ezt a mára már klasszikussá nemesedett spanyol alkotást. Nagyon hamar rabul ejtett a hangulata, betegre nevettem…
Utálok besavanyodott fikagép szívtelen lenni a filmekkel. Ez jellemzően azoknál az alkotásoknál jelenik meg, amelyek mutatnak valami ambíciót, kiváló vonásokat, de minden pozitívumuk ellenére sem lesz belőlük kerek film. És nem azért, mert érzem magamon a közvélemény nyomását…
Amikor tavaly ilyenkor megtekintettem a Stalingradot, nem jutottam szóhoz, az oroszok milyen elképesztő erőforrásokat voltak képesek elpocsékolni egy ilyen hulladék film kedvéért. Akkor azt írtam, remélem, nem csinálnak ebből rendszert, de a frissen letölthető Battle for Sevastopol…
Az európai filmnek ha soha nem is volt egyetlen határozott stílusa, az utóbbi időben kezdem azt érezni, egyes alkotók mintha azonos módon kezdenék elmesélni műveiket, nemzetiségtől függetlenül. A lengyelek például élen járnak abban, hogyan lehet egyszerű, de zsigeri erejű…
A norvég (vagy önmagában a skandináv) filmeket hajlamosak vagyunk sötét krimikként, drámákként elképzelni, nem pedig egy, a trópusokon játszódó kalandfilmként. Norvégia legsikeresebb alkotása, amely a rendezőit egyből a Karib-tenger kalózai 5. részének élére teleportálta,…
Minden idők legdögösebb titkos ügynöke angol és James Bond-nak hívják. A francia macsók sem rúghatnak labdába mellette, de azért nem kell őket félteni, nekik is vannak nem is olyan rejtett aduászaik. Jean Reno, példának okáért, akit a 90-es évek elején még eszméleten jól…
Kezdjük a szokásos hatásvadász összehasonlítással, avagy íme a spanyol True Detective! Igaz, kicsit sárga, kicsit savanyú, de legalább (nem) a miénk: az ibériai alkotás külsőségeiben ugyan pazar atmoszférateremtésével tényleg igazolja a párhuzamot, a felszín alá nézve már…
Filmre vinni leginkább híres és nagy formátumú emberek életét szokták (főleg, ha díjat szeretnének nyerni), ugyanakkor néha egy-egy olyan személyről is készül film, akiknek még Wikipedia-szócikkük sincs. A Party Girl is utóbbiak táborát erősíti, ugyanis egy kiöregedő…
A filmet a Titanic Filmfesztivál keretében volt lehetőségem megtekinteni.
Jól hallom? Egy pszichedelikus képi világú, elvont, fekete-fehér, kis költségvetésű (crowdfunding) görög kísérleti film? Mégis ki az, aki nem nézné meg? Hát senki, mert konkrétan kongott a terem az…
Valamiért volt egy olyan érzésem, hogy a legújabb megjegyezhetetlen című svéd produkció pont azokba a művészfilmes klisékbe fog belegyalogolni, amelyeket gyűlölök. Ilyen szemmel nézve Andersson mozija pozitív csalódásként ért, igaz, nem azért, mert sokkal jobb élménnyel…
A filmet a Titanic Filmfesztivál keretében volt lehetőségem megtekinteni.
Imádom a skandináv filmeket. Profizmusuk és hangulatuk mindig minőséget garantál. Nem véletlenül felkapottak az utóbbi időkben. Az Underdog is teljesen beleillik ebbe a sémába.
Dino (Bianca Kronlöf)…