Azok után, hogy már A hihetetlen család kritikám is mekkora sikert okozott, elkerülhetetlen volt számomra, hogy a Bird-rajongók Szent Grálját, a Szuper havert is lefikázzam divatból, ellenszenvből vagy hozzá nem értésből. (A megfelelőt tessék aláhúzni.) Azért kicsit fáj a…
Lassan már én szégyellem, mennyit panaszkodom a forgalmazók válogatási módszerei kapcsán, amelyeknek köszönhetően egy Szomszéd fiú kaphat hazai premiert, az Ex Machina meg nem. (És akkor tegyük hozzá, hogy az Ex Machina még így is egy agyonreklámozott film például egy Slow…
A Danny Collins az a típusú filmnek tűnt számomra, aminek még az előzetesét sem kellett megnéznem, úgyis fejből tudom előre a kiégett zenész megváltástörténetét. Még amikor a pozitív kritikák róla elkezdtek záporozni, akkor is maximum arra jutottam, hogy majd a tavaly…
1. rész: A 10 legkreatívabb posztapokaliptikus film
A posztapokaliptikus filmekkel való első találkozási pont legtöbbek számára a zombikon keresztül történik, különösen manapság, amikor reneszánszát éli ez a szubzsáner. Sokatmondó, hogy a műfaj gyakorlatilag összes…
Ezen a héten a blockbusterek hagynak egy kis levegőt mindenki másnak is, ami természetesen arra inspirálta a forgalmazókat, hogy szórjanak be ide mindent, ami egy Jurassic World vagy egy Agymanók társaságában egyébként könnyen elsikkadna. Ez nem kevesebb, mint 9 címet jelent, köztük…
Az ezredforduló számomra minden idők egyik legnagyobb időszaka volt filmes szempontból. Nem feltétlenül azért, mert ekkor több jó film készült, mint bármelyik másik hasonló hosszúságú periódusban, vagy mert ezekből az évekből lenne a legtöbb kedvencem (bár mindkettőt így…
[A FORGATÓKÖNYV INNEN TÖLTHETŐ LE]
Le sem tagadhatnám, hogy amikor megláttam a Tau logline-ját, egyből az Ex Machina jutott az eszembe, és ez tett kíváncsivá a szkriptre. Ugyan már abból a pár sorból is nyilvánvaló volt, hogy a történet kapcsán nem fognak állni a párhuzamok, ugyanakkor már akkor…
Danny Boyle és Alex Garland mesterei azoknak a filmeknek, amelyek eleinte nem szólnak nagyot, de aztán megkerülhetetlen klasszikusokká válnak. Annak ellenére, hogy rendre jó munkát végez ez a páros (akár külön-külön is), első látásra a 28 nappal később-et én is egy nagyon jó…
A hollywoodi filmek körében egyre inkább azt a tendenciát venni észre, hogy egy alkotás vagy zéró ambícióval rendelkezik, vagy iszonyatosan túlvállalja magát. Nagyon kevés tudja megtalálni azt az egészséges középutat, hogy bár nem elégszik meg lustán felhúzott sablonokkal és…
Azt gondolná a gyanútlan ember, hogy könnyű kaviárban és homárban turkálva megmondani filmekről, hogy túlértékeltek. Egyáltalán nem az. Természetesen ebben a kaviár és homár beszerzése is nehézség, de amikor a túlértékelt rendezőkkel foglalkozó listát írtuk össze, akkor…
Mielőtt másodszorra is belevágtam volna, az járt a fejemben a Hell kapcsán, hogy mennyire alulértékelt film. Ugyanakkor ezzel párhuzamosan igazán erős darabnak sem tartottam, és őszintén szólva most, hogy ismét láttam, továbbra is ambivalens érzésekkel küszködök. De ennél a…
Ismét elérhető bemutatkozó posztunk, frissített formában, méghozzá itt. Köszönjük szépen mindenkinek, aki visszajelzéseivel segítette, hogy egy mindenkinek megfelelő összeállítást hozzunk létre, igyekeztünk mindenki kívánságait figyelembe venni ehhez, amennyire ez…
Brad Birdöt őszintén csodálom, mert nagyon ráérezhetett valamire, ha három legnagyobb jóindulattal is csak korrekt animációs filmjét Szent Grálokként tisztelik. A mainstream egyik legtúlértékeltebb rendezőjét pedig legjobban nyilvánvalóan legnagyobb hatású műve felől lehet…
Afrika a filmművészet egyik legalulreprezentáltabb témái és helyszínei közé tartozik (ha még Dél-Afrikát és az arab országokat is levesszük belőle, végképp), ezek után talán az sem meglepő, hogy a szóban forgó mű is valójában kanadai gyártás. És éppen ezért érdemelt volna meg egy ilyen történet…