[A FORGATÓKÖNYV INNEN TÖLTHETŐ LE]
Az Aether után szinte azonnal egy újabb krimit szavaztatok meg nekem, de úgy néz ki, ez a műfaj egyre inkább a forgatókönyvírók kriptonitja. Ugyanis ahhoz a szkripthez hasonlóan a Matriarchnak sincs sok problémája az eredetiség vagy a…
Nehezen tudnám megfogalmazni, mi olyan magával ragadó bennük, de mindig is vonzottak a posztapokaliptikus filmek. Úgyhogy arra jutottam, ha már összeállítást készítek belőlük (és ha már mindenféle hulladékot is hajlandó vagyok végignézni belőlük), nem érem be kevesebbel, mint…
Természetesen akármit is csinálunk, ezen a héten Chris Pratt raptoridomítására lesz kíváncsi mindenki, pedig nem akármilyen kihívói vannak: a spanyol True Detective-ként elhíresült krimi, Thomas Vinterberg legújabb alkotása és (jelen állás szerint) az év magyar filmje is ringbe…
Az elmúlt évek során a krimi mintha egyre inkább a kontinentális Európa felségterületévé vált volna. Legyen ez bár a Tetovált lány vagy Jo Nesbo nevének branddé váláséra felfújt lufi, vagy az angolszász vonulat gyengesége (a Sírok között láttán éppenséggel ezt is alá…
Amikor Wachowskiék úgy döntöttek, abbahagyják a filmezést egy sorozat kedvéért, mindenki üdvrivalgásban tört ki. De a Sense8 létrejötte tényleg üdvözlendő, és nem azért, mert most éppen divat utálni a rendezőpárost, hanem mert egy remek sorozat lehetősége van benne.
A mű…
A múlt héten a white guilt kapcsán igyekeztem egy relatíve általános oldalát megfogni a szenvedéspornónak, ezúttal azonban egy sokkal egyedibb, konkrétabb (és talán vállalásaiban is bátrabb és elvetemültebb) műfaj felé fordulok, ez pedig nem más, mint a fejlett országok…
A 80-as évek olyannyira gazdag volt az atomcsapások szörnyűségeit bemutató sci-fikben, hogy eljött az a pont, amikor őszintén felmerült, hogy lehet-e még újat mondani a témában. Erre a kérdésre érkezett válaszul Raymond Briggs képregénye, majd az ebből készített film, amely…
A brit filmipar sok esetben egyfajta köztes állapot aközött, amit az amerikai és az európai filmről gondolunk. Ez sok esetben azt jelenti, hogy mindenből kimazsolázgatva a legjobbat zseniális alkotásokat hoz létre (a Locke erre szerintem egy kiváló példa volt), máskor pedig... nos,…
NY124 (Darvas Tamás) kritikáját itt olvashatjátok
Abban az időben, amikor a hidegháborús felek részéről kizárólag az atomháborútól való rettegés töltötte fel az irodalmat és a filmművészetet, Japánban egy Hayao Miyazaki nevű rajzfilmes előállt egy azóta is meghatározó…
A háborús filmek sok esetben szolgálnak egyfajta tisztelgésként a hősök előtt, főleg, ha igaz történeten alapulnak. És nagyon vékony a határvonal ilyenkor filmművészeti alkotás és öntömjénezés között. Éppen ezért kifejezetten kíváncsi voltam, az elmúlt időszakban nem…
A 80-as években (az időzítés kapcsán) kissé indokolatlanul hatalmas hidegháborús paranoia vette úrrá magát a filmvilágon. Sorban készültek a nukleáris katasztrófákat bemutató darabok, de még az olyan alkotásokba is beleette magát ez a rémület, mint az Űrodüsszeia…
Danny Boyle-ra sok mindent lehet mondani, csak azt nem, hogy egysíkú lenne témaválasztásaiban. Kultikus drogfilmtől kezdve minden idők egyik legmeghatározóbb zombifilmjéig gyakorlatilag rendezett már mindent, és egy kivétellel ezek vagy eltűntek a süllyesztőben, vagy csendes…
Egy-egy díjszezon végére egyenesen csömört kapunk a tipikusan erre az időszakra felfújt filmekről. Ugyanis az évnek ezen szaka nyitja meg a filmművészet legundorítóbb bugyrát, ahonnan a zsűritagok (és mozinézők) bűntudatára játszó produkciók tucatjai özönlenek ki. Majd…
Legutóbb a The Blood of Heroes-nál hagytam el a zseniális, ámde erősen kezdetleges megoldásokkal operáló 90-es évekbeli sci-fik fonalát, hogy most ezzel a darabbal vegyem fel. Amely talán nem annyira B-filmes, sőt, még egyfajta kultstátuszra is számot tarthat, azonban a Hardware…