Régóta várt és régóta nem várt folytatások, valamint blockbusterek özöne volt az elmúlt 2 hétben, amelyből már egy egész jó képet kapunk arról, hogy 2016-ban mi pályázik majd a pénztárcánk tartalmára (legalábbis az év első felében). Avagy itt már nincs érdektelen produkció, csak olyanok, amelyek muszáj lesz látni és muszáj lesz nem látni...
A Pixar talán utolsóként jött rá a stúdiók közül, hogy néhány régi, jól csengő címet megfejni jobb biznisz, mint az Agymanókhoz hasonló eredeti darabokkal házalni a nézőknél. Toy Story 4 és A hihetetlen család 2 előtt még azonban a Némo nyomában folytatása köszön be, visszahozva a klasszikus mese legfontosabb szereplőit, és remélhetőleg összes szerethető vonását is. Alapvetően óvatos lennék az effajta évtizedek alatt megszülető folytatásokkal, de ha van stúdió, akiknél ennek nem kell szükségszerűen egy lélektelen merchandising-reklámnak lennie, az a Pixar.
Azt kívánom, bárcsak Gerard Butler az én szememet vájta volna ki az előzetes elején... Alex Proyas, A holló és a Dark City rendezője valószínűleg úgy érezte, hogy pályafutása során az egyetlen kihívás már csak azt maradt, hogy elbitorolja a Jurassic Worldtől "A legdrágább B-film" titulusát. Teljesen felejthető koncepció, a 140 milliós büdzséhez képest kriminálisan rossz effektek, másodvonalas és bőven tehetségük alatt teljesítő színészek - van bármi, ami nem afelé mutat, hogy megvan 2016 első igazán nagy bukása?
Dumb és Dumber után egy újabb kultikussá vált idióta tér vissza a mozivásznakra Derek Zoolander személyében, és egyelőre úgy tűnik, a folytatásba annyi mérhetetlen butaságot sűrítettek, hogy abban minden klisé feloldódik.Természetesen vígjátékot mindig óvatosan szabad csak várni, hiszen könnyen lehet, hogy a film összes jó poénját már láttuk ebben az előzetesben, de a Zoolander 2 legalább egy előzetesre elegendő humorral rendelkezik - ami jó pár konkurenséről nem mondható el a 2016-ban esedékes komédiák közül.
Az eleve teljesen felesleges (és éppen csak nem megbukó) élőszereplős Hófehérkét megfejelni egy még feleslegesebb folytatással nagy bátorságra vall a Disney részéről, úgyhogy nem is bízták véletlenre a dolgot: két forgatókönyvírónak a 2000-es évek egyből videokazettára gyártott Disney-filmjei (Tarzan 2 ugye megvan mindenkinek?), valamint a Horrora akadva 3-4.részének íróját tették meg a két forgatókönyvírónak, rendezőnek pedig az előző rész vizuális effektjeiért felelős úriembert választották. Az tehát látható, hogy a stúdió egy mély és komoly történetet szeretne elmesélni, és véletlenül sem csak egy üres látványorgiában gondolkodik (én pedig nem vagyok szarkasztikus), de erre a 2 perc 40 másodpercre garantáltan el fogsz feledkezni minderről. A trailer ugyanis minden további nélkül az év legjobbjai között van, és még kicsit azt is elhitette velem, hogy egy színvonalas film van készülőben.
Szinte már rosszul éreznénk magunkat, ha a New York-i szinglilét megpróbáltatásairól ne érkezne menetrendszerűen egy-egy vígjáték. A fájdalmasan csalódást keltő Kész katasztrófa nyomában járva úgy tűnik, Rebel Wilson és Dakota Johnson a könnyedebb végén próbálja majd megragadni a témát, amiben az előzetes alapján felemás sikerrel jártak. Néhány jó poén is szorult ugyan az egy kaptafára készült, és jórészt kiszámítható viccek közé, de tartok tőle, hogy inkább egy Valentin-napi randimozinak szánták ezt a produkciót, mint időtálló klasszikusnak.
2013 egyik legtúlértékeltebb filmjének folytatása sem teszi magasra a lécet, és úgy tűnik, továbbra is megelégszik a nagyon látványosnak szánt bűvésztrükkök felsorolásával. Nem volt könnyű ehhez Louis Leterriernél rosszabb rendezőt választani, de John M. Chu személyében még ez is sikerült, és még egy újabb sztárral is sikerült bővíteni a jobb sorsra is érdemes színészek listáját Daniel Radcliffe-fel. Azt hiszem, méltó lesz a nevéhez ez a mű is, és leszállítja majd 2016 legnagyobb szemfényvesztését.
Juan Antonio Bayona már betört a legnagyobb rendezők közé azzal, hogy a World War Z folytatásának direktori széke nála landolt, de előtt még tenni fog egy kirándulást az ifjúsági fantasyk ingoványos talajára. Ez a rövidke (és főként a színészek neveiből álló) teaser nem segít sokat abból a szempontból, hogy ez mennyire sikerült neki jól (ráadásul a Felhőatlasz zenéje rengeteget dob rajta), mindenesetre az A Monster Calls biztosan nem a gyengébb filmek táborát fogja gyarapítani 2016-ban.
