Rendhagyó és remek romantikus regény. Racionális közgazdászként nem éppen a zsánerem a műfaj, azonban annyira eredetinek találtam a sztorit, hogy kíváncsi lettem. Mert nem mindennapi kezdés az, hogy valaki meghal, majd találkozik az igazival, akit azon nyomban el is veszít, hogy kapjon 10 napot arra, hogy megtalálja. Bár a regény felénél rájöttem, hogy mi lesz a vége, mégis istenien szórakoztam, annyira vicces és szívhez szóló volt a történet. A főhősben időnként saját magamat láttam, az introvertált lányt, aki magányosan éli az életét. Jó volt látni, ahogyan lassan kinyílik a világra, óriási kalandokba keveredik, barátokat szerez és természetesen megtalálja élete szerelmét. Giccsesnek hangzik? Nem az, mindvégig megőrzi eredetiségét a sztori, fordulat követ fordulatot, peregnek az események, nagyon lehet drukkolni Delphie - nek, talán csak a vége sikeredett egy kicsit kiszámíthatóvá és kevésbé eredetire, de ennél több hibát nem tudok felróni ennek a remek regénynek. Egy ültő helyemben olvastam végig, annyira magával ragadott a történet, sokat nevettem, sokszor volt "aha" élményem, nagyon megmelengette a szívemet ez a könyv ebben a rettenetes hidegben. Zseniális kezdés után mindvégig sikerült fenntartani az érdeklődésemet, tényleg csak a vége volt egy picit csalódás, de a mélyben nagyon is romantikus lelkemnek nagyon jól esett az is. Kiválóan megírt karakterek sora várt arra, hogy jellemfejlődjön, rendbe tegye a saját életét, és megtalálja a helyét Delphie szívében. Mert itt nem csak a szerelemről van szó, hanem a családról és a barátokról is, egyáltalán nem szájbarágós módon, hanem rendkívül szórakoztatóan megírva a mondanivalót, mely szerint a szeretteinkkel és a barátainkkal való kapcsolat az élet értelme. Arról is szól ez a kiváló történet, hogy meg kell tanulnunk élni, élvezni az életet, nem csak túlélni egyik napot a másik után, hanem értelmet találni benne, feltölteni fénnyel és ragyogással, amit nem saját magunktól kapunk meg, hanem a számunkra fontos emberektől. Arról is szó esik, hogy nem Mr. Tökéletes után kell futni, hanem meg kell látni a szomszéd fiúban azt a bizonyos pluszt, amitől egymásnak rendelt bennünket a sors. Nagy kalandokba kell keveredni, hogy odataláljunk önmagunkhoz, és rájöjjünk, mi tesz igazán boldoggá bennünket. Nincs semmi olyasmi ebben a könyvben, amit ne tudnánk magunktól amúgy is, mégis fantasztikusan jó érzés végigolvasni, annyira szerethető és szívhez szóló. Mindenkinek csak ajánlani tudom.

Delphie meghal, és a túlvilágon találkozik terapeutájával, Merritt-tel, aki a romkomok nagy rajongója, ezért ad neki egy második esélyt: ha megtalálja lelki társát, Jonah-t 10 napon belül Londonban, és ráveszi, hogy megcsókolja, akkor élheti az életét, ellenkező esetben tényleg meghal. A lány nem halad a feladattal, ezért segítséget kér szomszédjától, az utálatos Coopertől és a kalandok elkezdődnek...

A romantikus regények elárasztanak bennünket, de kevés az igazán kiemelkedő alkotás közülük, ez a könyv azonban abszolút megfelel a kritériumnak. Tényleg nehezen veszem rá magam, hogy ebből a zsánerből olvassak, de ez a történet annyira egyedi élményt ígért, hogy nem tudtam és nem is akartam ellenállni a kísértésnek. Már az elején megvett kilóra a kötet, aztán pedig egyre jobban tetszett, mert minden volt, csak átlagos nem. Habár a könyv felénél rá lehet jönni a végkifejletre, ez nem akadályozza meg az olvasót abban, hogy mohón falja az oldalakat, annyira magával ragadó a sztori, visz magával a történet. A szerző nagyon jól ír, fokozatosan bomlik ki előttünk Delphie jelleme, és követhetjük figyelemmel, hogyan változtatja meg életét a neki adatott 10 nap, és jön rá arra, hogy milyen értékes is az élet, és mennyire nem élt eddig, és mennyire élvezi, hogy most elkezdett élni. Barátokat szerzett, egyáltalán nem hétköznapi módon, és persze a szerelem is rátalál, közel sem úgy, ahogyan eredetileg gondolta, de aztán persze idővel rájön arra, hogy egy lelki társ sokkal több, mint egy szép arc és dögös kinézet. Természetesen Cooperről is kiderül, hogy nem is olyan utálatos, de ez nem akadályozza meg abban, hogy szó szerint utolsó leheletéig Jonah-t hajkurássza, miközben hihetetlen kalandokba keveredik. Letehetetlen a könyv, öröm olvasni, ráadásul tökéletesen kiszámíthatatlan a történet, mindig történik valami meglepő, miközben piszok szórakoztató az egész. 

Nagyon szurkoltam Delphie-nek, hogy a neki való fiúba szeressen bele, ami aztán megtörténik annak rendje és módja szerint, de valami egészen különleges módon, tényleg hihetetlen, mennyire gazdag a szerző fantáziája. A sztori mozivászon után kiált, ráadásul tele van filmes és sorozatos utalásokkal, és akkor a zeneszámokról még nem is beszéltem, tökéletesen filmszerű az élmény, miközben olvastam, láttam magam előtt a mozgóképet is, remélem, egyszer tényleg filmre viszik, mert megérdemli, tényleg jó könyv. Nem kicsit abszurd, megvannak a maga mélységei, de nem fekszi meg a gyomrot, tökéletes romantikus regény, azonban mégis nagyon egyedi, a saját műfajában kiemelkedő minőséget képvisel. Delphie-ben minden lány magára ismerhet egy kicsit, naná, hogy teljes szívvel drukkol neki, hogy sikerüljön rendbe tenni az életét, és rájöjjön arra, hogy melyek a valóban fontos dolgok, és kezdjen el végre élni, mert eddig csak vegetált. Aztán ez meg is történik, nem hétköznapi sebességgel, hiszen most tényleg csak 10 nap az élet, és bele kell férnie sok mindennek, többek között a szerelemnek és a barátoknak is. Abszolút kedvencem volt az idős szomszéd karaktere, hiszen kezdetben csak őt engedi közel magához a lány, hogy aztán fokozatosan elkezdjen tágulni a világa, melynek eredményeként már nem lesz magányos, de addig még sok minden történik, nem unatkozunk egyetlen percre sem.

Nem kell mindig dráma, néha nagyon jól tud esni egy ilyen jó kis romantikus könyv, ami mégis adni tud valami fontosat, ráébreszt arra, hogy igenis éljük az életünket, ne daráljon be a mókuskerék, találjuk meg a saját boldogságunkat és azokkal töltsük az időnket, akikkel boldogok vagyunk. Arra is emlékeztet, hogy a szerelem rendkívül bonyolult dolog, lelki társ igenis létezik, csak nem biztos, hogy ott találjuk meg, ahol eredetileg keressük. Delphie csetlésében-botlásában könnyen magunkra ismerhetünk, ezért nagyon magunkénak érezzük a történetet a maga abszurditásával együtt, bevonódunk a sztoriba, nem enged a könyv, magával ragad és egyszer csak azon kapjuk magunkat, hogy csillogó szemekkel faljuk a sorokat, és teljes szívünkből szurkolunk a boldog végkifejletnek. Nem gondoltam volna, hogy egy romantikus regény ennyire megdobogtatja a szívemet, és újra elkezdek hinni a szerelemben, és boldog vagyok, hogy van családom és nem nélkülözöm a barátokat sem. Arra is rájöttem, hogy mindezek ellenére meg kell tanulnom élni, ha nem is ilyen szélsőséges módon, de megtalálva saját magamat és a mindennapi boldogságot. Hát kell ennél több egy könyvtől?

9/10

A könyvet a General Press kiadó jóvoltából volt lehetőségem elolvasni.