Könyvkritika – Octavia E. Butler: Hajnal (2019)
Embernek maradni vagy valami mássá válni, ez itt a kérdés.
Könyvkritika – R. F. Kuang: Mákháború (2019)
Egy lány döntéseinek története
Könyvkritika: Joanne Harris: Az epertolvaj (2019)
„Minden visszatér.”
Könyvkritika - Dmitry Glukhovsky: Futu.re (2019)
Halhatatlanok, akik nem tudnak igazán élni.
A 2014-es első magyar kiadás után újra megjelent az Európa Kiadó gondozásában a Metro-sorozat szerzőjének sci-fi regénye, a Futu.re. Ismertem már a regényt, de öt éve lemaradtam róla, így nagyon megörültem az újrakiadásnak. A kötet külseje szomorú, ám ugyanakkor szép is. Ez a szürke, fehér és fekete…
Könyvkritika: Batka Zoltán: Vata fia (2019)
Jó könyv ez nagyon
Könyvkritika - Miriam Toews: Nők beszélgetnek (2019)
„Nők vagyunk, és nincs hangunk.”
Könyvkritika – Nicholas Eames: A Wadon királyai (2018)
Egy frenetikus búcsúturné
Amikor először olvastam a fülszöveget már akkor megfogott az egyedi megközelítés, amit kiolvasni véltem a beharangozóból. Erre ráerősített, mikor a Fumax elkezdett idézeteket csepegtetni a könyvből a Molyon. Végül a belbecs sem okozott csalódást, sőt az egyik legszórakoztatóbb könyv lett, amit eddig…
Könyvkritika: Thomas Harris: Hannibal (2019)
„– (…) be kell vallanom önnek: komolyan fontolgatom, hogy megeszem a feleségét.”
A General Press gyönyörű új köntösében megérkezett a Hannibal-tetralógia harmadik kötete (az elsőről itt, a másodikról itt írtunk), úgyhogy az egyik szemem sír, mert mindjárt befejeződik ez a csodás utazás, a másik viszont nevet, mert ez a könyv már teljes egészében a címszereplőről szól, és a lélek…
Könyvkritika: Gwenda Bond: Gyanakvó elmék (Stranger Things 1.) (2019)
„Mibe keveredtünk?”
Előrebocsátom, hogy a Stranger Things az egyik legkedvencebb sorozatom, imádom a hangulatát, az univerzumát, a karaktereit, mindent (az első évadról itt írtunk). Úgyhogy arról fogalmam sincs, milyen lehet „sima” regényként olvasni Gwenda Bond könyvét, a sorozat rajongójaként viszont egészen kellemes…
Könyvkritika: Brit Bennett: Az anyák (2019)
„Mi is lányok voltunk egyszer.”
Könyvkritika: Sally Rooney: Normális emberek (2019)
„Veled sosem érzem egyedül magam.”
Könyvkritika: Paul Auster: Az orákulum éjszakája (2019)
„Bizonyos pillanatokban úgy éreztem, hogy a testem áttetszővé válik (…), melyben mások gondolatai és érzelmei gyűlnek össze (…).”
Paul Auster fantasztikusan ír, és az egyik legjobb dolog, ami történhetett a könyveivel, hogy a 21. Század Kiadó elkezdte kiadni gyönyörű új formátumban az életművet. Az orákulum éjszakája eredetileg 2003-ban jelent meg, okos könyv, gondolkodós könyv, amely nem csak fikció és valóság kapcsolatáról,…