Általában ez az a hét, amikor realizálni szoktam, hogy még hány könyvet szerettem volna elolvasni idén, és bár már tele vagyok jövő évi tervekkel, úgy érzem, hogy elég jó évet zártam. Kevesebbet sikerült olvasnom, mint tavaly, viszont szinte csak jókat, nagyon el kellett gondolkodnom, hogy mi kerüljön fel a listára.
Közel 80 könyvet olvastam idén, ami messze elmarad a tavalyitól, de hát ilyen az, amikor az élet (munka és tanulás) közbe szól, ugyanakkor sokkal tudatosabban is olvastam és jövőre is valami ilyesmi lenne a célom. Vagy 30 könyvet beterveztem már 2018-ra és ebben nincsenek benne a 2018-as megjelenések. Úgyhogy jövőre is izgalmas évnek nézek elébe!
Az idei listára végül olyan könyveket választottam, amik tényleg maradandó élményt nyújtottak, szélesítették a látóköröm, és amiket bátran ajánlok mindenkinek. A pár lemaradó könyv tényleg csak egy paraszthajszálnyival maradt le.
10. Kerstin Gier: Silber-trilógia
Az egyik legelső olvasmányom volt idén Az álmok első könyve és Az álmok második könyve, amik után tűkön ülve vártam az idén megjelent utolsó kötetet. Kerstin Gier egy itthon is elég népszerű német írónő, aki időutazásos sorozatával lett leginkább ismert, a Silber-trilógia pedig egy másik izgalmas témáról szól: az álmokról. A főszereplők elsőként egy közös álomban találkoznak és rá kell jönniük, hogy létezik egy másik, ajtókkal teli álomvilág, ahol könnyen veszélybe kerülhetnek. Sok-sok izgalmas kalandba keverednek a trilógia során. Ezt a témát is remek módon bontja ki az írónő, de a legjobb az egészben a szórakoztató, vicces stílus. Ez az ifjúsági fantasy sorozat felnőtt fejjel is remek olvasmányélmény.
9. Elizabeth Gilbert: Big Magic
Idén ismerkedtem meg Elizabeth Gilberttel, az Ízek, imák szerelmeket is jegyző írónővel. Leghíresebb könyve ugyan nem volt rám akkora hatással, a Big Magic viszont megvett magának. A könyv alcíme Kreatív élet, félelem nélkül!, és először le kellett győznöm az önsegítő könyvekkel kapcsolatos előítéleteimet. Szeretek olvasni, de nem gondolom úgy, hogy olvasással mindent meg lehet oldani, ha már önsegítés, akkor inkább a tettek híve vagyok. Gilbert is valahogy így lehetett vele, mert nem is segítő könyvet írt, hanem inkább inspiráló könyvet. Nem magas lóról osztja az észt, hanem őszintén beszél a témáról. Nagyon tetszett az elképzelése, hogy az ötletek ott lebegnek a levegőben, nyitott szemmel kell járni és rájuk fogsz találni, egy jó ötlettől meg minek félni? A központi téma természetesen az írás, de az élet minden területén lehet kamatoztatni a Big Magicot, hogy tartalmasabb életet élhessünk. Van egy őrült ötleted? Vágj bele!
8. Nick Hornby: Vicces lány
Nem vagyok hatalmas Hornby rajongó és ezt a könyvet is sokáig csak cipeltem magammal. Leginkább a korszak és a téma miatt lettem kíváncsi rá - 60-as évek Londonja és egy BBC vígjátéksorozat készítése - és végül egy hosszú vonatút kellett, hogy nekikezdjek, de utána nem volt megállás, alig bírtam letenni. A főszereplő Barbara remek karakter, aki tényleg vicces, és a többi szereplő is jól sikerült. A történet ugyan sokszor kiszámítható, de jobbára érdekes mederben folyt, úgyhogy most már két Hornby regényt is szeretek. (Ez a másik.)
7. Agatha Christie: Gyilkosság az Orient expresszen
Agatha Christievel csak az utóbbi években kezdtem el ismerkedni, és elég nehéz dolga van velem, mert a két leghíresebb karaktere elég ellenszenves nekem. Azokat a regényeit, amelyekben sem Miss Marple, sem Poirot nem szerepel, sokkal jobban kedvelem. Leginkább Kenneth Branagh és az új adaptáció miatt kezdtem bele ebbe a híres regénybe, méghozzá hangoskönyvként, ami jó ötletnek bizonyult, mert remek élmény volt. A felolvasó Balázs Péter, aki zseniálisan tudott játszani a hangjával, a baljós hangulatot erősítő hangeffektektől pedig borsódzik az ember háta. Az írónő előtt meg megemelem a kalapom, tényleg remekül megírt krimi, tipikusan újraolvasós darab.
6. Sarah Andersen: Puha boldog puffancs
A tavalyi lista után az ideiről sem maradhatott le Sarah Andersen, aki ebben a kötetben már nem csak ironikus, vicces képregényeket szállít (itt vannak a kedvenceim), hanem kicsit kikacsintott az önsegítés fele is, ami remekül állt neki. Jövőre jön a harmadik rész, nagyon várom!
5. Andy Weir: Artemis
Igazi év végi meglepetés volt számomra Andy Weir új regénye, a kritikában mindent elmondtam, hogy miért.
4. Aziz Ansari: Modern románc
Az év felfedezettje nálam Aziz Ansari, színész és komikus, akit a Városfejlesztési osztály című sorozatból lehet itthon leginkább ismerni. Ha esetleg abban utáltad, akkor semmi gond, mert én is, emiatt nem mertem sokáig belekezdeni a Master of None-ba. Aztán csak belekezdtem és teljesen letaglózott a zsenialitása, Aziz Ansari pedig hatalmasat nőtt a szememben. Így lettem kíváncsi a könyvére is. Szimplán egy vicces könyvet vártam, de sikerült meglepni, mert ez egy vicces könyv érdekes tartalommal. Milyen napjainkban a párkeresés? Mi minden változott a szüleinkhez, nagyszüleinkhez képest? Jó-e ez a változás? Miben változott a mindennapi életünk a technikának köszönhetően? Ami nagyon tetszett, hogy Aziz Ansari összefogott egy szociológussal, Eric Klinenberggel és egy komoly kutatással keresték a válaszokat a kérdéseikre. A kutatási eredmények is érdekesek, de Ansari valami elképesztő stílusban tálalja őket, remekül szórakoztam végig, miközben komolyan el is gondolkodtatott.
3. Maggie Stiefvater: Hollófiúk sorozat
Nem Kerstin Gier trilógiája az egyetlen fantasy könyvsorozat a listán, Maggie Stiefvater Hollófiúk sorozata teljesen kiérdemelte a 3. helyet. Közvetlenül karácsony előtt fejeztem be, így még friss élmény, de még mindig a hatása alatt vagyok. Az első és második részről már van kritika, a többiről is érkezik majd hamarosan. Hogy miért tetszett ennyire? Mert sokkal többet kaptam, mint vártam, mert Stiefvater kreativitását eddig is szerettem, de most először éreztem azt, hogy az írói vénája is teljesen rendben van. Az utolsó kötet köszönetnyilvánításában megemlíti, hogy több mint 10 évig íródott a sorozat és ez valóban jót tett neki, teljesen kiforrott, zseniális dark fantasy történet lapul a fantasztikus borítók mögött. A sorozatadaptáció már készül belőle, már tűkön ülök miatta.
2. Gail Honeyman: Eleanor Oliphant köszöni, jól van
Eleanor Oliphant a szívem csücske, hatalmas kedvencem lett Gail Honeyman könyve, a kritika itt olvasható.
1. V. E. Schwab: Egy sötétebb mágia
V. E. Schwab jött, látott és győzött, ahogy mondani szokás. Egyszerűen imádtam az Egy sötétebb mágiát, és nem csak én. Érdekesség, hogy a tavalyi listámon csak egy fantasy szerepelt, az idein pedig ez már a harmadik, ráadásul az első helyen, teljesen megérdemelten. Jól megírt, érdekes és izgalmas, egyszerűen letehetetlen olvasmány. Egy fantasyban mindig becsülöm a jó ötleteket, ez pedig teljesen magával ragadta a fantáziám és az sem hátrány, hogy nem 800+ oldalban van elmesélve, hanem pont elegendő időt szán az írónő mindenre. (Néha úgy érzem, hogy a fantasy írók azt hiszik, George R. R. Martin is azért lett ilyen népszerű, mert féltéglákat ír.) Miután befejeztem, hirtelen azt se tudtam, hogy mit kezdjek magammal. A második kötet is itt van már a kezem ügyében, valószínűleg vele zárom majd az idei évet. Jövőre pedig érkezik is az utolsó kötet, pacsi a kiadónak, hogy nem húzza el évekig.
