Elég ínséges időszakban kerül magyar forgalmazásba az Adaline varázslatos élete, ugyanis ilyen csendes és eseménytelen hónap ritkán akad a mozivilágban, mint ez az áprilisi. Talán az sem véletlen, hogy a címfordítók egy, az Amelie kultuszt erősítendő magyar címmel rukkoltak…
Woody Allen stílusa nagyon megosztó, valakinek vagy nagyon bejön, vagy nem. Én az utóbbi kategóriába tartozom, és habár nagyon tisztelem a mester munkásságát, soha nem vágtak földhöz a filmjei, pedig szinte mindegyiket láttam már. Kivéve az Annie Hall-t. Nem tudom, miért maradt ki…
Iráni vámpír-művészfilm. Lehet, hogy emészteni kell ezt egy kicsit, de egy ilyen elborult alapötlet nem csoda, hogy egyből megragadta a figyelmemet, a film eddigi fesztiválsikereiből kiindulva pedig még sokakét is. Csak éppen a produkció nem annyira iráni, nem annyira a vámpírokról…
Be kell vallanom, kicsit félve közelítettem Peter Strickland legújabb művéhez azok után, hogy a Berberian Sound Studio arra a sorsra jutott, hogy fél óra után egyszerűen kinyomtam. De ha már ezt harangozták be A szürke ötven árnyalata minőségi verziójának, nem hagyhattam ki. És…
Legnehezebb dolga ennél a filmnél egy kritikusnak minden bizonnyal a besorolásával lesz, ugyanis alapvetően nem könnyű megmondani, Justin Benson alkotása valójában egy horror, fantasy, romantikus film, vagy éppen valami ezeket is egy teljesen új kategóriába emelő egyveleg. Szívesen…
Napjainkban már egyre kevesebb bátor filmes van, aki mer kísérletezni és a filmművészet határait feszegetni, azonban szerencsére léteznek még ilyen emberek és munkák. Ezek közül pedig az egyik legambiciózusabb és legzseniálisabb próbálkozást hoztam most el nektek, amely könnyen lehet, hogy…
A Disney az animációs piac egyeduralkodójából szép lassan egy viszonylag közepes tényezővé vált. Persze egy nagy részben a Pixar megalkotásának és felfuttatásának is köszönhető, de az utóbbi időben már a Pixar sem muzsikál úgy, ahogy az illene. Éppen ezért talán ennek…
Xavier Dolan debütáló alkotása után nem várt sok időt, mire belevágott a következőbe, igaz, ahogy rebesgetik, az önéletrajzi vonások ehhez a koncepcióhoz is adottak voltak. Abban sem tévedtem sokat, hogy a Képzelt szerelmek már egyértelműen kiforrottabb munka, mint a Megöltem…
Nem, ez nem egy dél-amerikai szappanopera, hanem egy bestseller filmváltozata. Laura Esquivel romantikus könyve hatalmas sikert aratott, egyértelmű volt, hogy le kell forgatni a történetet. Alfonso Arau elsősorban színészként ismerős (Smaragd románca, Juan, megvan?), de a rendezést is…
Tristan Carné 2006-ban kitalálta, hogy egy szkeccsfilmmel szeretne tisztelegni szeretett Párizsa előtt. Összeszedett tehát egy rakás írót, rendezőt és színészt, és ebből született meg a Paris, je t'aime, mivel pedig ebben az ötletben (Woody Allen életművének mintájára) csak a…
Túlzás lenne az állítani, hogy a francia filmművészet nagyon közel állna a szívemhez. A kommerszebb vonalat képviselő bohókásabb, "varázslatosabb" stílus meglehetősen idegen számomra. Az Amelie csodálatos élete is erősen rétegfilm, mégis a legnagyobb kedvenceim egyike, mert a…
A Filmalap hosszas nekiveselkedés után megindult, hogy behozza az utóbbi évek lemaradását, így lassacskán már minden hétre jut egy hazai darab. De 2015-re mintha már elfogyott volna a szufla ezekből, a Dumapárbaj és a Mancs borzasztó visszhangot kapott, a Parkoló pedig talán kicsit…
Minél jobban tolják a szemem elé a Szürke ötven árnyalatának előzeteseit, annál inkább felidegesítem magam rajtuk. Pedig elvileg én lennék a célcsoport (egyedülálló, 30-as, nő), de engem teljesen hidegen hagy a mamipornó. Könyvben sem voltam rá kíváncsi, a mozira pedig…
Úgy néz ki, az égiek szeretnek viccet űzni belőlem, ugyanis amint leírtam tegnap, hogy "ritkán látni ennyire utánozhatatlanul izgalmas módon rossz filmet", rögtön kaptam még egyet. Mert be kell vallanom, A szürke ötven árnyalata (filmen) egyáltalán nem olyan borzalmas, mint…