Könyvkritika: Náray Tamás: Zarah (2017)
Ahhoz képest, hogy egy divattervező írta, meglepően jó regény
Vajon milyen regényt tud írni egy divattervező? Meglepően jót. Elvből nem olvasok celebek által írt könyveket (minőségmániás vagyok, hidegen hagy, hogy percemberek milyen írásműveket dobnak piacra), és bár Náray Tamás azért nem ez a kategória, hiszen a saját műfajában elég sok mindent letett már az…
Könyvkritika: Bíró Szabolcs: Szent György testvérei (Anjouk IV. rész)
Írástechnikailag ez az eddigi legjobb rész a sorozatból, de az a bizonyos plusz hiányzik belőle
Könyvkritika: Csikász Lajos: Az utolsó oroszlánkölyök (2017)
Egy kiváló, vérbő történelmi regény a Rákóczi családról
Könyvkritika: G. Hajnóczy Rózsa: Bengáli tűz (1943)
A könyvnek megvannak a maga hibái, de biztosan megperzseli az olvasó szívét
Könyvkritika: Richard Kadrey: A végítélet kis doboza (2017)
Posztapokaliptikus fantasy, amelynek olvasása során mindvégig tömény nevetőgörcs esete forog fenn
Könyvkritika: Lanczkor Gábor: Apás szülés (2016)
Egy hétköznapi love story, amelyből megtudhatjuk, milyen, ha a férfi igazán szeret
Könyvkritika: John Williams: Augustus (2016)
Irodalom és történelem lenyűgöző találkozása
Könyvkritika: Szerb Antal: A Pendragon legenda (1934)
A magyar Da Vinci-kód jobb, mint világhírű utódja
Könyvkritika: Grecsó Krisztián: Jelmezbál (2016)
Szerteágazó családregény, amelyben minden összefügg mindenkivel
Könyvkritika: Passuth László: Esőisten siratja Mexikót (1939)
Barokkosan dagályos, de letehetetlen történelmi regény egy birodalom porba hullásáról
Könyvkritika: Ménes Attila: Folyosó a Holdra (2016)
Depressziós látomás a közeljövő Magyarországáról
Olyan jó álmodozni egy olyan jövőről, amelyben minden szép és jó, a reményeink valóra válnak, ahogyan az a nagykönyvben meg van írva. Nos, Ménes Attila egyáltalán nem ilyen világba vezet el bennünket, a közeljövő Magyarországán játszódó regényében egy lepusztult, minden reményét elvesztett országot…