Szeretem, ha meglepnek az írók, és ez ebben a remek történelmi regényben tökéletesen sikerült. Mert a sótlan, unalmas I. Rákóczi Ferencről, a vezérlő fejedelem édesapjáról, aki a két erős nő, Báthory Zsófia és Zrínyi Ilona mellett nem nagyon rúghatott labdába, kiderült, hogy mennyire izgalmas személyiség is volt: csajozott ezerrel,  dacolt a kedves mamával, és nem riadt vissza a kalandoktól sem, olyan akcióhőst faragott belőle Csikász Lajos, hogy csak pislogtam. Azt most ne feszegessük, hogy a könyvben leírt események mennyire felelnek meg a valóságnak, de az írói szabadságon túl biztosan nincs probléma a történelmi hűséggel, hiszen a szerző „civilben” földrajz-történelem szakos diplomával rendelkezik, és a Szegedi Tudományegyetem Földrajzi és Földtani Tanszékcsoportjának munkatársa. A komoly tudósi pálya azonban nem párosult száraz írói stílussal, ebben a műfajban én még nem találkoztam ilyen vicces és pajzán könyvvel, amelynek azonban semmi köze sincs a bulvárhoz, ez bizony egy vérbeli olvasóbarát történelmi kalandregény, amely szórakoztatva tanít, mert miközben dobjuk elfelé az agyunkat a Zrínyi és a Rákóczi család tagjainak viselt dolgaitól, rendkívül széles körű képet kapunk a korról. A nemzetközi politikai kitekintésen túl megérthetjük azokat a bonyolult családi és történelmi összefüggéseket, amelyek végül elvezettek a Rákóczi szabadságharchoz. Az egyetlen problémám ezzel a kiemelkedő színvonalú alkotással, hogy az esküvő után kissé elfogy a szufla a történetből, picikét szárazra sikeredett a lezárás a könyv többi részéhez képest, nekem még hiányzott a végére egy frappáns lezárás, de ennél nagyobb bajunk ne legyen. Üdítően eredeti történelmi regény, sohasem gondoltam volna, hogy egyszer hangosan fogok kacagni azon, hogyan jön össze a vezérlő fejedelem tiszteletre méltó anyukája és apukája (nem semmi a kissé felturbózott sztori, tényleg érdemes elolvasni). Nemcsak a történelem szerelmeseinek ajánlom, hanem mindenkinek, aki nem húzódozik a kalandtól, a romantikától és nem zavarja, ha megismerheti a történelmi ikonok mögött a gyarló embert is.

Rákóczi Ferenc már 15 éve él száműzetésben, és egy nap úgy dönt, hogy elmeséli Mikes Kelemennek a családja történetét. I. Rákóczi Ferenc 20 éves, nagyon jó pasi és ezt tudja is magáról, nem igazán fogja magát vissza nőügyekben és bulizásban. Azonban, mivel egyébként az ország leggazdagabb főura, édesanyja, Báthory Zsófia közli vele, hogy eljött az ideje annak, hogy örökösről gondoskodjon a tékozló ifjú. Megállapodik Zrínyi Péter horvát bánnal, hogy a két vagyon egyesül a gyermekeik nászával, azonban a fiatalok elsőre finoman szólva sincsenek elragadtatva egymástól. Azonban a teplici fürdőben nagyon sok minden történik…

Si Deus pro nobis, quis contra nos? Avagy „Ha Isten velünk, ki ellenünk?”. A Rákóczi-család jelmondatát többször is idézi a könyvben a történetet mesélő fejedelem Mikes Kelemennek, aki ezúttal az olvasót helyettesíti a történetben, vele együtt döbben le az éppen aktuális fordulaton, amely igencsak messze esik attól a képtől, amelyet Munkács várának hős védelmezőjéről és gyermekei apjáról őrizgetünk emlékezetünkben. Mert Rákóczi apja egy igazi vérbő, nem kicsit felületes fiatalember, akivel sok mindennek kell történnie ahhoz, hogy elkezdje becsülni a Zrínyiek komoly Ilona lányát. Azonban a nagyasszony is tartogat számunkra meglepetéseket, ugyanis olyan hévvel indul felfedező útra a keze egy férfiúi hátsó felen, amely egyébként nem a leendő férjéé, hogy majdnem kiesett a kezemből a könyv. Vagyis ez a történet sok minden, de nem száraz és unalmas, de egyáltalán nem vulgáris a stílus, abszolút az élet természetes részeként kezeli az ágyjeleneteket, ettől csak még emberibb lesz a történet.

A pajzán részeken túl azonban egy nagyon is átfogó képet kapunk az 1660-as évek Magyarországáról, arról, hogy miért fordultak a nagyurak a császár ellen, hol ment félre az összeesküvésük, és mennyire bonyolult volt a politikai helyzet akkoriban (például a murányi Vénusz, Széchy Mária pénzügyi okok miatt volt kénytelen elárulni arisztokrata társait, akik közé Nádasdy Ferenc azért csatlakozott, mert nádor akart lenni). Kiválóan összefoglalta a szerző a történelmi hátteret, megismerhetjük a kor legjelentősebb szereplőit Zrínyi Péteren keresztül Wesselényi nádoron át Báthory Zsófiáig. Mindezt azonban olyan szórakoztatóan tálalja, hogy észre sem vesszük, mennyi ismeretet szerzünk a Wesselényi-összeesküvésről, a Zrínyi-Rákóczi esküvő politikai okairól és arról, hogyan zajlottak a hétköznapok azokban az időkben az arisztokraták, a közemberek és a végvári katonák köreiben.

Zrínyikről lévén szó, nem maradhatott el legalább egy török elleni portya, az pedig különösen pikáns része a történetnek, hogy a teplicei fürdőben az írói fantázia összehozta Ilona két férjét, Rákóczi Ferencet és Thököly Imrét, utóbbi még kisfiúként keveredik a felnőttekkel együtt halálosan veszélyes kalandokba. Összességében egy kiváló könyvhöz van szerencsénk, amelynek nagyon remélem, hogy minél előbb megjelenik a következő része, mert annak dacára, hogy történelemrajongóként tökéletesen tisztában vagyok azzal, hogy mi fog történni, alig várom, milyen újabb kalandok várnak a Rákóczi-Zrínyi családra. Az utolsó oroszlánkölyök egy sorozat első része ugyanis, amely tökéletes kikapcsolódást ígér, miközben alapos történelmi ismeretekre tehetünk szert, kuncogva merenghetünk el a família és az ország sorsán. A történetet remekül foglalja keretbe a fejedelem visszaemlékezése, az idősödő nagyúrtól nem idegen az önirónia sem („ezzel a pocakkal jobban hasonlítok egy tehetősebb köznemesre, mint Mányoki Ádám képeire”), de a könnyednek tűnő felszín alatt ő adja meg az igaz drámai súlyát ennek a könyvnek. Új kedvencet avattam a műfajban.

9/10

A könyvet a szerző jóvoltából volt lehetőségem elolvasni.