Elsősorban a szovjet, de nyilvánvaló behatásai révén a keleti blokk tudományos-fantasztikus írott és mozgóképes hagyományait is jelentősen meghatározta az a kissé beképzelt művészetfelfogás, hogy mindenáron nagyon komplex és mély gondolatokat kell közvetíteni, még akkor is,…
1. rész: A 10 legkreatívabb posztapokaliptikus film
2. rész: 10 zombifilm, amit látnod kell
Itt az ideje, hogy nagy lendülettel felrúgjam az idáig lefektetett szabályaimat: míg az eddigi összeállításokban kínosan ügyeltem arra, mi számít posztapokaliptikusnak és mi nem, ezúttal…
1. rész: A 10 legkreatívabb posztapokaliptikus film
A posztapokaliptikus filmekkel való első találkozási pont legtöbbek számára a zombikon keresztül történik, különösen manapság, amikor reneszánszát éli ez a szubzsáner. Sokatmondó, hogy a műfaj gyakorlatilag összes…
Danny Boyle és Alex Garland mesterei azoknak a filmeknek, amelyek eleinte nem szólnak nagyot, de aztán megkerülhetetlen klasszikusokká válnak. Annak ellenére, hogy rendre jó munkát végez ez a páros (akár külön-külön is), első látásra a 28 nappal később-et én is egy nagyon jó…
A hollywoodi filmek körében egyre inkább azt a tendenciát venni észre, hogy egy alkotás vagy zéró ambícióval rendelkezik, vagy iszonyatosan túlvállalja magát. Nagyon kevés tudja megtalálni azt az egészséges középutat, hogy bár nem elégszik meg lustán felhúzott sablonokkal és…
Mielőtt másodszorra is belevágtam volna, az járt a fejemben a Hell kapcsán, hogy mennyire alulértékelt film. Ugyanakkor ezzel párhuzamosan igazán erős darabnak sem tartottam, és őszintén szólva most, hogy ismét láttam, továbbra is ambivalens érzésekkel küszködök. De ennél a…
Nehezen tudnám megfogalmazni, mi olyan magával ragadó bennük, de mindig is vonzottak a posztapokaliptikus filmek. Úgyhogy arra jutottam, ha már összeállítást készítek belőlük (és ha már mindenféle hulladékot is hajlandó vagyok végignézni belőlük), nem érem be kevesebbel, mint…
A 80-as évek olyannyira gazdag volt az atomcsapások szörnyűségeit bemutató sci-fikben, hogy eljött az a pont, amikor őszintén felmerült, hogy lehet-e még újat mondani a témában. Erre a kérdésre érkezett válaszul Raymond Briggs képregénye, majd az ebből készített film, amely…
NY124 (Darvas Tamás) kritikáját itt olvashatjátok
Abban az időben, amikor a hidegháborús felek részéről kizárólag az atomháborútól való rettegés töltötte fel az irodalmat és a filmművészetet, Japánban egy Hayao Miyazaki nevű rajzfilmes előállt egy azóta is meghatározó…
A 80-as években (az időzítés kapcsán) kissé indokolatlanul hatalmas hidegháborús paranoia vette úrrá magát a filmvilágon. Sorban készültek a nukleáris katasztrófákat bemutató darabok, de még az olyan alkotásokba is beleette magát ez a rémület, mint az Űrodüsszeia…
Azt hiszem, kicsit későn érkeztem a partiba, elvégre akkor kéne újat mondanom erről a filmről, amikor már a legkülönbözőbb szuperlatívuszok is elhangzottak. Aki követi a Twitterünket, az már olvashatta, hogy Rian Johnson szerint George Miller leiskolázott mindenkit, a kortárs akciófilm-isten Gareth…
Kellett várni néhány évet, míg a visszatérő Schwarzenegger úgy döntött, hogy kipróbálja magát egy drámaibb szerepben. A Maggie-ben egy olyan apát alakít, aki halálos beteg lánya miatt aggódik, a film pedig főleg kettejük kapcsolatának bemutatására helyezi a hangsúlyt. A mozi…
Kettő megy be, egy jön ki. Az Igazság Csarnokában nincsenek szabályok. Aha, oké, jól nézett ki Mel Gibson a láncfűrésszel, de most tényleg ezért van oda mindenki? Nagyon sokáig nem értettem a Mad Max-mániát, ma már tudom, ennek legfőbb oka az volt, hogy életkorom okán először…
Style over stubstance, azaz stílus a tartalom felett, szoktuk mondani azokra az alkotásokra, amelyeknek pazar képi világuk, atmoszférájuk stb. van, de történetileg messze nem tudnak felérni hozzá. A The Signal alapvetően nem tartozna ezek közé, mégis végig azt éreztem, sokszor…