Könyvkritika – Christopher Paolini: Álmok a csillagok közt I-II. (2020)
Csillagok közt átívelő, monumentális történet
Mivel az Eragon kimaradt, így ez volt az első Paolini-könyvem, így nem tudtam, mire számítsak. Az már az első rész elején feltűnt, hogy a szerző hosszú eposzok írásához szokott, mert nagyon lassan építkezik a szöveg. Talán túlságosan is, ezért nehezen rázódtam bele az olvasásba, de aztán beindultak…
Filmkritika: Mosolyogj (2022)
A horrorok gyakran teljesen hétköznapi dolgokkal próbálnak meg bennünket riogatni. A félelem tárgya lehet a TV (A kör) vagy akár a tükör (Tükrök), az idei év egyik legsikeresebb horrorfilmjénél pedig a mosolygás intézménye kerül előtérbe. Dacára annak, hogy a mosolygás alapvetően egy kedves gesztus…
Filmkritika: A meghívás (2022)
Az utóbbi időben meglehetősen sok, silány minőségűnek kikiáltott horrorfilmet hoztak be a hazai mozikba a forgalmazók. Ott volt az igencsak röhejes Az Arthur-átok, a Bunker Game, ezúttal pedig A meghívással próbáltak minket riogatni, de ezek az alkotások legfeljebb csak a jóízlésünkre képesek frászt…
Könyvkritika: Christina Henry: Piros (2021)
Piroska egy posztapokaliptikus disztópiában
A retelling az egyik kedvenc műfajom, a Piroska és a farkas az egyik kedvenc mesém, a (jó) disztópiákért pedig rajongok. Ennek a könyvnek nagyon kellett volna tetszenie nekem, ehelyett csalódott vagyok, és becsapottnak érzem magam. Valószínűleg nem voltam megfelelő hangulatban hozzá, és lehetséges,…
Könyvkritika – Carlos Ruiz Zafón: Éjféli palota (2020)
Izgalmas ifjúsági horror, amely visszarepít a 1930-as évek Kalkuttájába.
Itt vér fog folyni
Könyvkritika: Bram Stoker: Drakula (2021)
A vámpír nem játék. Mindenki tudja ezt, aki olvasott bármilyen más vámpíros könyvet az Alkonyat-tetralógián kívül, mégis valahogy annyira belénk ivódott az Edward Cullen-jelenség, hogy én például nemrég egészen meglepődtem Seanan McGuire Mélybe ránt a lápvilág című könyvének élőhalottján. Ezért sem…