Filmnézés közben mindig is szerettem meglepődni, érezni magamon egy-egy nagy fordulat okozta sokkot. Emiatt egy idő után már elkezdtem vadászni az ilyen alkotásokra, sőt a mai napig is keresem a rejtettebb gyöngyszemeket. Persze a legtöbb egy kaptafára készül, nagyon sok film süti el ugyanazt a csavart, így mára már kezdi kicsit varázsát veszíteni a dolog. Alapvetően két részre tudnám az ilyen filmeket bontani: van a rosszabbik eset, amikor a rendező csak a hatásvadászat kedvéért bedob egy vagy több indokolatlan fordulatot, ami az esetek többségében nem is igazán kapcsolódik az addig látottakhoz. A másik eset a ritkább, ez az a jelenség, amikor a sztori és ezáltal a film szerves részét képezi az adott csavar. Ilyenkor teljesen más megvilágításba kerül minden, amit korábban láttunk és azonnali vágyat érzünk az azonnali újranézésre, csak azért, hogy más szemmel nézve egy más filmélményben legyen részünk. Ez nagyon ritka, de ha jól elsül, akkor kegyetlen gyomrost kaphatunk.

A lista teljes mértékben szubjektív, többéves "kutatómunka" eredménye, ugyanis több, mint száz olyan alkotást láttam, ami egy ilyen listához kapcsolódhat. Volt tehát miből válogatni, az érdekesség viszont az, hogy olyan nagy meglepetések nincsenek az alább felsorolt filmek között. A lista spoilermentes, és azt is fontosnak tartom megemlíteni, hogy itt csak és kizárólag a fordulatokat vettem figyelembe, illetve azt, hogy az adott cselekményéhez hogyan kapcsolódott, a filmek színvonala tehát nem befolyásolta a listát.

15. A barlang / The Descent (2005)

Az egyik legmegosztóbb horrorfilm, ami valaha elkészült. A felvezetése már-már kínzóan lassú, de ez alapozza meg a borzalmak előtti, feszült hangulatot. Nem tartom mesterműnek, sőt a finálét is kissé hatásvadásznak gondolom, de mégis akkora gyomrost ad, amiért megéri az előtte lévő kb. másfél órát végigszenvedni. Werewolfrulez és mocsariszorny egy duplakritika erejéig emlékezett meg A barlangról.

14. Jákob lajtorjája / Jacob's Ladder (1990)

Nagyon egyedi hangulatú, zavarba ejtő és hátborzongató film a Jákob lajtorjája, amit az érzékenyebb lelkűeknek nem is igazán tudnék ajánlani. Olyan bizarr, semmihez sem fogható atmoszférája van, amit a legtöbben valószínűleg nem tudnak befogadni. De függetlenül attól, hogy az ember mennyire tud ráhangolódni erre a stílusra, a befejezésre szinte mindenki elismerően csettintett. Érezzük a levegőben, hogy valami nincs rendben, ám a végkifejletet szinte lehetetlen előre megjósolni. Nagyon tragikus befejezés, komoly tartalommal.

13. Ördöngösök / Les Diaboliques (1955)

Henri-Georges Clouzot mesterműve azért került "csak" a 13. helyre, mert objektíven nézve nem olyan nagy durranás a filmvégi fordulat. Viszont amikor először ültem neki, akkor semmit sem tudtam róla. Ebben a tudatban pedig könnyebben megdöbben az ember, mint ahogy az velem is megtörtént. De ettől eltekintve is mindenki figyelmébe ajánlom az egyik kedvenc filmemet. Jómagam írtam is róla bővebben. 

12. Harcosok klubja / Fight Club (1999)

A legnagyobb gond ezzel a fordulattal és magával a filmmel az, hogy mára már elcsépeltté vált és mintha divat lenne imádni. Kicsit vesztett emiatt az értékéből az én szememben, ám a TOP 15-be így is bekerült David Fincher örök klasszikusa. Danialves kritikáját itt tudjátok elolvasni.

11. Hideg nyomon / Gone Baby Gone (2007)

Ben Affleck első egész estés filmje kiváló krimi, nagy adag társadalomkritikával megfűszerezve. Feszültség szempontjából is kimagasló, a remek szereplőgárda és a pörgős tempó abszolút elviszi a hátán a filmet. A lezárás nagyon okos és logikus, mégis váratlan csapásként ér, amit nem lehet egyhamar elfelejteni.

10. Psycho (1960)

A Psycho szerepeltetése a listámon egyáltalán nem sznobságból fakad. Úgy ahogy van, imádom ezt a filmet, amit nem véletlenül tartanak egy korszakalkotó thrillernek. Alfred Hitchcock minimális eszközökkel is maximális eredményt tudott produkálni, de ezt valószínűleg mindenki tudja. Ahogyan a film zseniális csavarját is.

9. A köd / The Mist (2007)

Ritkán elégedetlenkedek Frank Darabont munkásságát illetően, ám 2007-es filmjét nagy mellényúlásnak tartom. Egyszerűen nem tudott megfogni, bármennyire is izgalmas témákat vet fel. A finálé viszont óriásit dob az összképen, az egyik legnagyobb katarzis, amit filmvásznon valaha láttam. A kedvenc filmjeim között is szerepelhetne A köd, hogyha a film összességében olyan precíz és húsba vágó, mint a vége. Listám kilencedik helyezettjéről Danialves írt bővebben.

8. Hetedik / Se7en (1995)

Filmművészeti szempontból is megkerülhetetlennek tartom a Hetediket, ha pedig sorba kell rendezni a legnagyobb csavarokat, akkor abszolút kihagyhatatlan a lassan 20 éves thriller-klasszikus. Maga a fordulat önmagában nagyon erős, ám ahogy a filmhez kötődik és kikerekedik belőle egy gyönyörű ívű történet, akkor nyugtázza a néző, hogy éppen mozitörténelmet él át. FilmBaráth kolléga is nagyon dicsérte a filmet, nem érdemtelenül.

7. Közönséges bűnözők / The Usual Suspects (1995)

Amikor az ember először látja Bryan Singer munkásságát, akkor azt gondolja magában, hogy egy teljesen átlagos krimit lát, aztán eljön az utolsó pár perc. Singer parafrázisa az ismeretlentől való félelmünkről alaposan újraformálja a véleményünket az addig középszerűnek gondolt filmről. Ezt a témát azóta senki nem ragadta meg ennyire jól.

6. Holtodiglan / Gone Girl (2014)

A lista legfiatalabb szereplője egészen a 6. helyig pofátlankodta be magát, ám ez nem érdemtelen. Túlzás nélkül mondom, hogy a Holtodiglan az egyik legsokkolóbb filmélményem volt. Sok csavar üti fel a fejét, ám én most az első nagyobb durranásra, arra a tökéletesen felvezetett és előadott, a mű felénél látható fordulópontra gondoltam. A 2012-es könyvet is erősen ajánlom, a filmről már nem is beszélve. Danialves is hasonlóan vélekedett.

5. Memento (2000)

Az általam legjobbnak vélt Nolan-film egészen az ötödik helyig jutott. A krimi-thrillerek magasiskolája ez az alkotás, ami a szerkezetének köszönhetően könnyedén nyújt táptalajt a fordulatoknak. A pálmát egyértelműen a finálé viszi ebben a körömrágóan izgalmas, unikális moziban. Úgy látszik Danialves rendre megtalálta magának a csavaros filmeket, a Memento-kritika is az ő reszortja volt.

4. Puszta formalitás / Una Pura Formalitá (1994)

A Puszta formalitás egy feszült, jól működő nyomozósdinak tűnik, viszont a film végi magyarázat elképesztő mértékekben forgatja ki magából az addig elénk tárult eseményeket. Elgondolkodtató mű, amit egyértelműen a vége emelt a kedvenceim közé. Nem is olyan rég ajnároztam Giuseppe Tornatore ezen munkáját.

3. Oldboy / Oldeuboi (2003)

A dobogó legalsó fokára ez a kultikus dél-koreai csoda került fel, amit nem véletlenül imádnak ennyire az emberek. Erőszakos, ám valahol mégis gyönyörű filmről van szó, aminek a befejezésére más jelző a betegen kívül nem nagyon jut eszembe. Abszolút megjósolhatatlan kategória, stílusérzékből jeles! FroG is kifejtette a véleményét az Oldboyról. 

2. Más világ / The Others (2001)

A szellemsztorik filmbe ültetése már nagyon elcsépelt dolog, de Alejandor Amenabar olyat tudott alkotni 13 évvel ezelőtt, ami még egy ilyen fertőből is képes volt kitörni. Az egész film nagyon feszült, logikusan meg vannak magyarázva a felmerülő kérdések, sőt a végén kapjuk meg a legvérfagyasztóbb magyarázatot.

1. Fűrész / Saw (2004)

Tapasztalt filmnézőként ritka az olyan pillanat, amikor tátva marad a szám, a Fűrész befejeztével azonban percekig ilyen állapotban voltam. Utólagos kukacoskodással nyilván megkérdőjelezhető a hitelessége ennek a csavarnak, viszont amikor sodor magával a film lendülete, akkor padlóra kerülsz. Rég volt az, amikor én először találkoztam a 21. század egyik legszenzációsabb horrorfilmjével, de azóta csavarok tekintetében nem találkoztam olyannal, ami letaszíthatta volna a trónról a Fűrészt.