Izgalmas utazás a lélek mélyére. Bevallom őszintén, nekem a cím tetszett meg, hiszen ki ne szeretne tartalmassá tenni az életét, nem igaz? Főleg az élet útjának felén, egy családi haláleset után, ami mélyen megrázza az ember lányát, és elgondolkodik az élet nagy kérdésein. Bennem nagyon komolyan felvetődött, hogy most, hogy elveszítettem egy számomra nagyon fontos embert, hogyan folytassam az életemet, ami egy teljesen új szakaszába lép, sok változással és rengeteg kihívással. Mindeközben az élet múlandósága is keményen mellbe lökött, kénytelen voltam végiggondolni, mi történt eddig, és mi várhat még rám, így középkorúan, túl az első fiatalságon, egy szeretett családtagom halála után. Miközben ezekre a nagyon komoly kérdésekre kerestem a választ, szembe jött ez a könyv, amelytől nem megváltást reméltem - hiszen saját magamnak kell megtalálnom a kérdéseimre a válaszokat -, hanem egy kis gondolatébresztőt, szellemi frissítőt. Nos, ezt meg is kaptam, valóban nagyon érdekes volt végigolvasni ezt a könyvet, rengeteg gondolat ragadta meg a fantáziámat, jókor talált meg, valóban sokat gondolkoztam rajta. A megoldást majd az idő hozza el, de tényleg sokat segített, hogy ennyire érdekesen írt a szerző a témáról, ami engem most különösen érdekelt. Nem kell nagy igazságokra gondolni, mégis megvan az "aha" élmény, amelytől ha nem is világosodtam meg, mégis mankót tudott adni a saját utamhoz, tovább tudtam lépni a gondolataimban, és ennél többet egy könyvtől szerintem nem lehet várni. Az egyetlen problémám az volt vele, hogy a szerző nagyon csapong, az én racionális közgazdász elmémnek kicsit széttartóak voltak a gondolatok, de összességében nagyon elégedett voltam a kötettel. Meglepően szabadon, tabuk nélkül beszél az elmúlásról, ami az életünk része, és pont a halandóság adja meg a zamatot ahhoz, hogy valóban tartalmassá tudjuk tenni a nekünk rendeltetett időt. Hogy hogyan? Nos, az természetesen egyénenként változik, mégis nagy általánosságban megtudhatjuk belőle, hogyan működik a pszichénk, és mi hogyan tudjuk ezt az ismeretet a saját javulásunkra fordítani. Érdekes és értékes könyv, érdemes rászánni az időt.

Mit kell tudni a pszichéről? Hogyan reagál az életünk során szembejövő problémákra, milyen megoldásokat és feladatokat ad? Hogyan lehet túllépni a nehézségeken a lélek ismeretével? Hogyan nézzünk szembe az elmúlással? Érdekes kérdések, amelyekre értelmes gondolatokat kapunk.

Nem meglepő módon engem a legjobban az elmúlással kapcsolatos kérdéskör ragadott meg, hiszen jelenlegi élethelyzetemben ez foglalkoztat a legjobban. Egy nyolcvankét éves ember írta ezeket a sorokat, aki már túl van sok mindenen, azonban éppen ezért nagyon bölcs, mégis nem csak pislákol benne az életöröm, hanem békében van önmagával, érdemes tehát tanulni tőle. Nem rágja szájba a mondanivalót, inkább csendes nyugalommal leírja a gondolatait a témáról, mindenféle tabu nélkül, megmondja, hogy ő sem tudja, mi vár ránk a túloldalon, de nem is ezzel foglalkozik, hanem azzal, hogy a nekünk mért időt értelmesen töltsük el, még idős korban is. Mert az életnek nincs vége, ha középkorúak leszünk, sőt, még rengeteg tapasztalat és élmény áll előttünk, miközben már mögöttünk is rengeteg tapasztalat van. Az élet savát-borsát az adja, hogy véges, ezért azt kell tartalommal megtölteni, ami nekünk adatott, ami nem is olyan könnyű, mint gondolnánk. Hiszen napjainkban minden arról szól, hogy a könnyű szórakozás felé terelődjön a figyelmünk, miközben a valóban fontos dolgok a valós életben zajlanak, ezért érdemes azzal foglalkoznunk, tanulnunk és fejlődnünk, életkortól függetlenül, nem a könnyebb utat érdemes választani, hanem a tartalmasabbat.

A szerző Jung híve, ezért nagyon sok érdekes gondolatot fogalmaz meg az ő hitvallásából, nem azért, hogy azt higgyük, hogy ez az egyetlen üdvözítő út, hanem azért, hogy mi is elgondolkodjunk rajta, hiszen nagyon sokat tudhatunk meg a pszichénkről általa. A mindennapokban nem nagyon szoktunk a lelkünkről gondolkodni, ezért különleges alkalmat kínál ez a kötet, hogy mélyebben beleássuk magunkat a témába, gyorsan repülnek az oldalak, mert a lélek nagyon összetett, nem is hinnék, mennyire. Érdekes volt olvasni arról, hogy a lelkünk sötétebb oldalával - ami mindenkinek van, még a legjobb embereknek is - igenis szembe kell néznünk ahhoz, hogy fejlődni tudjunk, megdöbbentő, hogy milyen mély kútba nézünk, ha rászánjuk magunkat, hogy foglalkozunk ezzel a témával. Az is meglepő volt számomra, hogy mennyire nem kímél bennünket a szerző, nem azt mondja, hogy jó emberek vagyunk, hanem azt, hogy mindig tudunk fejlődni, és milyen fontos a tanulás, a szellemi igényesség fenntartása. A mindennapok szürkeségébe nem kicsit belefásulva üdítő élmény ez a könyv, mert valami teljesen esszenciális lényeget fogalmaz meg, nem nagy szavakkal, de annál elgondolkodtatóbb módon.

Megváltást ne várjunk ettől a könyvtől, a mi dolgunk, hogy megtaláljuk az értelmet a saját életünkben, azonban nagyon is fontos gondolatokat fogalmaz meg, amelyből építkezni lehet. Olyan ez ez könyv, mint egy jó terápia, a lélek legmélyére ás, úgy érezzük, hogy igenis kaptunk valamit, de az igazi munkát önmagukon saját magunknak kell elvégeznünk. Nem érdemes egy ültő helyünkben végigolvasni, úgy túlságosan tömény lenne a mondanivaló, szépen lassan haladjunk vele, meg-megállva minden fontosabb gondolatnál, ne kíméljük magunkat, álljunk bele a feladatba, értelmezzük saját életünkre a könyvben leírtakat. Mindenkinek ajánlom ezt  a remek kötetet, akinek éppen elakadása van, vagy hozzám hasonlóan megérintette az élet múlandósága, és válaszokat keres, vagy egyszerűen csak szeretne elmerengeni az élet nagy kérdésein. Nem filozófia, amit kapunk, hanem közérthető pszichológia, amely tökéletesen alkalmas arra, hogy elgondolkodjunk a bennünket éppen foglalkoztató kérdéseken. A válaszokat nem ettől a könyvtől kapjuk meg, hanem saját magunktól, de remek útvezetőt ad a gondolataink labirintusában és ennél nem is kell több.

8/10

A könyvet a Park kiadó jóvoltából volt lehetőségem elolvasni.