Márciusban sem lesz kisebb üresjárat, mint februárban, azonban a következő négy hét a régóta várt filmek hónapja lesz. Utolsó Oscar-aspiránsként, egy forgalmazócserén is átesve végül befut a lefogyott McConaughey, jön a 300 tavaly augusztusról elcsúsztatott folytatása, és a Wes Anderson- és Aronofsky-rajongók is minden bizonnyal tűkön ülnek már. De a tinivámpírok, autós üldözések, a skandináv krimik vagy éppen a magyar filmek függői is megkapják majd az adagjukat márciusban.

Március 6.

A Föld után: Apokalipszis (AE: Apocalypse Earth): Egy újabb Asylum gyöngyszem, ami ezúttal a nem túl sikeres Föld után című filmet veszi célpontjául. Emellett még egy erős Avatar utóérzet is van benne és a trailerek alapján a borzalmas effektekből és a siralmas párbeszédekből most sem lesz hiány. Úgy tűnik ismét egy ZS-kategóriás kincset üdvözölhetünk A Föld után: Apokalipszis személyében. (Power)

Couch Surf: Dyga Zsombor filmje nem nyújt többet egy rakás átlagos rövidfilm kombinációjánál, erről olvashattok kritikánkban.

Vámpírakadémia (Vampire Academy): Kijelenthetjük, hogy a Vámpírakadémia nem az a film, amely a Twilight-széria után felkavarja a vámpíros alkotások állóvizét, de nem is egy rossz próbálkozás. Íme kritikánk.

Mielőtt meghaltam (Dallas Buyers Club): A mozikban már minden bizonnyal néhány Oscar-díjjal megtámogatva érkezik ez a film, de mielőtt a zsűri nyilatkozna, íme a mi véleményünk.

300 - A birodalom hajnala (300: Rise of an Empire): Ez Spárta! és Hollywood, és mivel a jópasis-kockahasas, egyedi látványvilágú film (Xerxes ultrabrutálul nézett ki, nem igaz?) nagy siker lett (a lányok is szépek voltak, de én értelemszerűen a fiúkat néztem, bocs!), a folytatás biztos volt, csak az időpont volt kérdéses. Eljött a nagy nap, itt a következő felvonás, valószínűleg változatlan stratégiával, nem lesz hiány látványos csatákból és alulöltözött szereplőkből, ezúttal Fassbender és Gerald Butler nélkül, sajnos. Egyszer nézhető, szemnek szép, történetnek kevés filmet várok (FilmBaráth)

A hang ereje (One Chance): Talán még sokan emlékeztek a Britain's Got Talent-ben néhány éve befutott Paul Potts-ra. Nehéz lesz elhinni, de ezúttal valaki az ő életének megfilmesítésére adott pénzt. Belegondolva abba, hogy a tehetségkutató reality-k gondosan összeválogatott karakterei és háttértörténetei még az adott műsorban sem szoktak nagy különlegességekkel szolgálni, tartok tőle, hogy egy egész estés játékfilm keretében sem tudnak majd többet kihozni az újdonsült celebből. Még szerencse, hogy alapból utálom az életrajzi filmeket. (danialves)

Március 13.

Need for Speed: A videojátékok adaptációi túl dicsőséges múltra nem tekintenek vissza. Őszintén szólva a megváltást nem a Need for Speedtől várom. Látványos zúzdának ígérkezik, de szerintem a történet és a dráma beleszuszakolása túl sok jót nem ígér. Halálos iramban klónnak tűnik, ami nálam egyáltalán nem jelent dicséretet. (Power)

3 nap a halálig (3 Days to Kill): Kevin Costner sem úszta meg azt a szomorú sorsot, hogy idős korára B-kategóriás akciósztárként hasznosítsák újra. Ha azzal is tisztában vagyunk, hogy ezt a filmet is Luc Besson követte el, akkor máris látszik, miért néz ki úgy ez az alkotás, mintha a Takent teledobálták volna az összes létező klisével és erőltetett humorral, és még a párizsi helyszínekre is magyarázatot kapunk. Csak arra nem, hogy miért gondolta a készítők közül bárki is, hogy ebből egy jó film lesz. (danialves)

Nyomtalanul (Kvinden i buret): A tetovált lány és Jo Nesbo révén a skandináv krimik egyre népszerűbbek, azonban ez az alkotás nem fogja az északiak hírnevét öregbíteni. Az, hogy miért, kiderül kritikánkból.

Március 20.

A beavatott (The Divergent): Úgy néz ki, mostanra a YA-filmek egy részének már csak annyi kritériuma van, hogy egyetlen jellemvonásra húzzanak fel egy fasiszta, disztopikus társadalmat, majd egy női főhőssel döntsék meg azt. Ennyiből még azt sem mondanátok meg, hogy nem Az éhezők viadala következő részéről beszélek, hanem egy másik "nagy sikerű" "bestseller" alapján készült alkotásról. De tartok tőle, hogy csak Katniss Everdeenék pénzügyi és kritikai sikere miatt tűnt hirtelen eladhatónak ez az ötlet is a producerek számára, nem azért, mert egy annyira zseniális regényről lenne szó. Egyedül Shailene Woodley szépsége okoz dilemmát, egyébként nyugodt szívvel tudnám passzol ezt a filmet. (danialves)

A Grand Budapest Hotel (The Grand Budapest Hotel): Ha sztárparádéról van szó idén, akkor valószínűleg a nagy nevek terén ez a film mindenkit leköröz. A Grand Budapest Hotel egy újabb humoros utazás Wes Anderson furcsa, vicces világába. Egy szokatlan, csavaros és kalandos történetre lehet számítani, óriási színészi alakításokkal, minőségi megvalósításban. (NY124)

Pofázunk és végünk (Ride Along): Az USA-ban már nagy közönség- és annál kisebb kritikai sikert könyvelhetett el ez a vígjáték. Az tény, hogy az afro-amerikaiakra becélzott filmek kivétel nélkül jól teljesítenek, így aztán ezeknél soha nem lehet tudni, a jó eredményekben mennyire játszik közre a tényleges minőség. Nem mintha a magyar közönség ízlésére lehetne adni vígjátékok terén, mindenesetre abból kiindulva, hogy az előzetes tetszett, nem lesz más választásom, mint megnézni. (danialves)

Viharsarok: Folytatódik a magyar filmek sora. Hajnal Tímea bebizonyította, hogy a jó vígjátékra vevő a néző, most majd kiderül, hogy dráma terén is kitart-e a rokonszenv. Biztosan nem fog nézettségi rekordot dönteni a homoszexuális vidéki fiúkról szóló történet, de azért valószínűleg nem véletlenül került ki a berlini filmfesztiválra az alkotás, sajnos rétegfilm, de attól még lehet jó (FilmBaráth)

Március 27.

Mr. Morgan utolsó szerelme (Mr. Morgan's Last Love): Kizárólag Michael Caine szerepeltetése miatt nem sorolnám be a tipikus francia romantikus filmek közé ezt az alkotást. Azonban félek attól, hogy a látottak alapján mégis egy pontosan ilyen produkciót láthatunk majd, amire véletlenül sikerült egy komolyabban vehető sztárt is megnyerni. Aztán ne legyen igazam, és rukkoljanak elő egy igazán erős drámával az időskori szerelemről. (danialves)

Működik a kémia (Better Living Through Chemistry): Olyan film lesz ez szerintem, ami túl nagy figyelmet nem fog kapni, de nagy szükség nem is biztos, hogy lesz rá. Van bennem egy kis aggodalom, ugyanakkor bizakodó vagyok, már csak azért is, mert az egyik kedvencem, Sam Rockwell játssza a főszerepet. És Olivia Wilde neve sem cseng rosszul, ha eyecandy-ről van szó, pláne egy ilyen testhez álló szerepben. Inkább komédiának ígérkezik, némi komolysággal megtöltve. Potenciális gyöngyszemjelölt, de ezt gondoltam az Ivócímborák megtekintése előtt is. (Power)

Noé (Noah): Darren Aronofsky és a Biblia? Russel Crowe, mint Noé? Izgalmasnak ígérkezik, nem? Nem átlagos alkotást kapunk az biztos, az egyedi látványvilág garantált, tehetségben nincs hiány, ez a film sikerre van ítélve! Bár az első képek kicsit rémisztőek voltak, a trailer szerencsére helyrebillentette a lelkivilágunkat, jó lesz ez, özönvizet ennyire még nem vártunk! (FilmBaráth)