"A gondolat vírus". Ez a mondat nem egy Mátrix - epigon B filmből való, hanem középiskolás éveim kultuszfilmjéből, az Adj rá kakaóból. Egy középiskolás fiú lázadását meséli el, a film felejthető, azonban Slater alakítása még annyi év után is elevenen él emlékeimben. Lenyűgöző tehetség volt, lemosott mindenkit a vászonról, nagyon erős volt a jelenléte már nagyon fiatalon. Fáj látnom, hogy az utóbbi időben főleg csak a tévében kapott feladatokat, bár talán lassan sikerül a visszatérés.
Pedig olyan szépen indult a karrier. A rózsa nevével indított még tizenévesen, ahol mindjárt Sean Conneryvel játszhatott együtt. A film nagy siker volt, Christian nem vallott szégyent, jöhettek az újabb sikerek.
A vadnyugat fiai 2-ben a kor legjobb fiatal színészeit eresztették össze, a film nem sokat ért, de a fiúk miatt még ma is érdemes megnézni (Kiefer Sutherland, Emilio Estevez, Lou Diamond Philips éppen a rosszfiú korszakát élte és nagyon jól állt nekik).
Aztán jött a Robin Hood, a tolvajok fejedelme, a kor kiemelkedő filmje, melyben Slater Kevin Costner öccsét játszotta, remekül. Nem sokkal ezután érkezett a mozikba egy kissé félresikerült gengszterfilm, a Négykezes géppisztolyra, amelyben szintén a kor fiatal színészei játszották a főszerepet (Slater mellett Richard Grieco, Costas Mandylor, Patrick Dempsey). Slater kiragyogott a filmből, Anthony Quinn-nel közös jelenteik élményszámba mennek, azonban a film nem sikerült túl jól, kár érte.
Hardcore Star trek fanként nem hagyhatom említés nélkül, hogy a Star Trek: A nem ismert tartomány című filmben feltűnik egy jelenet erejéig. Akkor már sztár volt, és csak azért vállalta a nyúlfarknyi szerepet, mert őrült nagy fan volt, és mindenképpen részese akart lenni a Star Trek univerzumnak (mint mondhatnék, mélyen meg tudom érteni..).
A Tiszta románcban jutott a csúcsra, az a film a maga korában nagyot szólt, Tarantino írta a forgatókönyvet (bár mindig elmondja, hogy csúnyán átírták az ő szövegét, azért le sem tagadhatná, az a szöveg már előrevetítette a későbbi nagy filmeket), nekem a mai napig a kedvenceim között van.
Aztán jött még egy - két siker: Az interjú a vámpírral című filmben csak epizódszerepet kapott, a Rózsaágy egy bájos romantikus film, a Rés a pajzson egy meglepően jó akciófilm, aki nem látta, annak feltétlenül ajánlom megnézésre.
Ámde a karrier a '90-es évek közepén megbicsaklott, és még mindig nem állt igazán újra pályára. Ennek oka szenvedélybetegség. Alkoholproblémák, drogok, börtön stb. És Hollywoodban nehéz a visszatérés (bár Robert Downey Jr-nak sikerült..), igazán nagy filmje azóta sem volt, a tévében kárpótolta magát.
Jack Nicholsonra hasonlít mind külsőleg, mind színészi eszközeiben, ráadásul a Ragyogás és Az eastwicki boszorkányok a kedvenc filmje.
Az én személyes kedvencem tőle a Rakoncátlan szív című film, nem is tudom, hányszor láttam. Ebben nem a szenvedélyes rosszfiút játssza, hanem egy érzékeny karaktert, aki beleszeret a Marisa Tomei alakította pincérlányba. Gyönyörű szerelmi történet, ragyogó színészi alakításokkal, sajnos a film elég közepes, de egyszer mindenképpen érdemes megnézni.
Rendkívül tehetséges színészről van szó, őszintén remélem, az, hogy magánéletében megjárta a poklot, hosszú távon a színészi munkáját fogja erősíteni, és még sok filmben örülhetek egyre kiforrottabb alakításainak.