Nem is olyan régen emlegettem Cary Fukunaga nyilatkozatát, amelyben arról beszélt, hogy azért szállt ki az Az-remake-ből, mert a stúdió minden kreatív igyekezetét letörte, és mindenáron egy kommersz biztonsági játékot akart készíteni Stephen King könyvéből. Mit tehet ilyenkor egy rendező? Mostanában leginkább elmegy egy tévésorozatba dolgozni, Fukunaga pedig valamennyire ezt is tette: következő filmtervét a Netflixhez vitte. A Netflixet pedig különösebben nem érdekli, hogy Hollywood Jurassic World- és Terminátorgyártó részében mi a divat, ahogy az sem, hogy a legnagyobb mozihálózatok fel sem veszik a műsorukra a filmjüket, ha a premierrel egy időben streamelni merészelik a saját oldalukon, a Netflixnek ennél nagyobb ambíciói vannak: a sorozatok után megváltani a haldoklónak bélyegzett filmgyártást is. És az a helyzet, hogy az első Netflix-film bizony kenterbe ver mindent, amit például mi októberben a mozikban láthattunk.
Uzodinma Iweala azonos című könyve egy meg nem nevezett fekete-afrikai országban játszódik, amelyben polgárháború dúl. Az ifjú Agu (Abraham Attah) családjával viszonylagos biztonságban van a nigériai békefenntartók által uralt övezetben, azonban egy nap ők is menekülni kényszerülnek, amikor a diktatúra hadserege átveszi a hatalmat falujuk felett. Agu már nem fér be abban az autóba, amely édesanyját és húgát biztonságba szállítja, így kénytelen apjával és bátyjával hátramaradni és végignézni, ahogy a kormányerők kivégzik őket. Agu el tud menekülni a dzsungelbe, ahol rövid bolyongás után az egyik lázadó frakció talál rá. Főhősünknek pedig nincs más választása, mint katonává válni a végeláthatatlan háborúban.
Nem állíthatom, hogy Fukunaga műve megingatja minden beidegződésünket, amelyek a Fekete Kontinensen zajló polgárháborúkkal kapcsolatban alakultak ki, a Beasts of No Nation a könyv nyomán módszeresen veszi sorra az összes kegyetlenséget és tragédiát, amelyet egy ilyen konfliktusba süllyedő ország kénytelen megtapasztalni. Mindezt azonban a rendező hihetetlenül érzékletes ábrázolásmóddal festi le, amely az első perctől kezdve beránt, és nem enged el egy pillanatra sem. Fukunaga igyekszik kihasználni azt, hogy egy valós eseményekből kiinduló mű van a háta mögött, és már a bevezetésben is azokat az életképeket megragadni, amelyek alkotásának egyedi vonásait hangsúlyozzák ki, és nem a mögötte meghúzódó szokványosabb paneleket. A Beasts of No Nation pedig végig kiválóan egyensúlyoz, hogy világa brutalitásából mit mutasson és mit sejtessen, mikor kössön be a narrációból egy-egy kiegészítő mondatot, a maximális hatást pedig pont a látottak és a néző fejében ezek nyomán kirajzolódó kép adják ki.
A rendező (operatőre kiesésének hála) saját maga is fényképezte művét, így még tudatosabban tartva kezében a koncepciót, amely (ahogy azt már a True Detective-ben is tapasztalhattuk) természetesen nem szűköldködik stílusos megoldásokban egyben pedig egy elképesztően intenzív élmény részesei lehetünk. Fukunaga tolmácsolásában tényleg érezzük a kábítószerrel felspannolt gyerekkatonák bódulatát, a háború elől menekülő tömegek vagy éppen a népirtások káoszát és ott dübörög bennünk Idris Elba lelkesítő kántálása. Mindenki kedvenc James Bondja szinte teljesen át is lényegül egy karizmatikus afrikai hadúrrá, tökéletesen egyengetve nemcsak a főszereplő, de egyben a néző útját is ebben a világban, a mű igazi sztárja azonban mégsem ő, hanem az időnként kissé hátterbe szoruló főszereplőt alakító Abraham Attah. Az első filmszerepében tündöklő ifjú színész visszafogott, de mégis elemi erővel rendelkező játéka teszi a Beasts of No Nationben látottakat igazán hitelessé.
És úgy gondolom, ez az amivel a produkció felülemelkedik egzotikumán kívül újszerű vonásokat nem hordozó koncepcióján, kissé leeresztő fináléján, erre a bő két órára ugyanis rettentően közelivé varázsolja nézője számára egy ismeretlen afrikai ország viszonyait. Mindezt pedig teszi egyáltalán nem elborzasztó, sajnáltató jelleggel, hanem a mindennapi élettől a harci szellemen át a gyerekkatonák szenvedéseig mindent egyenrangú érzékletességgel megfestve. Ha ezen a színvonalon folytatja a Netflix, lassan már nem lesz érdemes moziba járnunk.
9/10
A Beasts of No Nation teljes adatlapja a Magyar Film Adatbázis (Mafab) oldalán
