Vakság / Blindness

A José Saramago könyvéből készült film egy különleges ötletből varázsol remek posztapokaliptikus hangulatot Fernando Meirelles rendező és a hideg színekkel operáló fényképezés. Az összezárt "fertőzöttek" közötti csoportdinamika, belső és külső konfliktusaik egy különösen hatásos és értékes elegyet hoznak létre, amely azonban nem tud igazán naggyá válni. Az érdekes téma és a remek karakterépítés aligha gáncsolja ki ezt a produkciót, megteszi ezt egyetlen és legnagyobb hibája: azt, hogy valójában nem egy film. Szerkezetileg bizony sokkal inkább látni egy könyv fejezeteit az alkotásban, mint egy forgatókönyv háromfelvonásos rendszerét, ennek köszönhetően pedig meglehetősen kiegyensúlyozatlan az összkép. Bár a szkriptben van egy remek csúcspont, ez után még teljesen feleslegesen továbbfűzi az eseményeket, így pont akkor ül le a tempó, amikor fel kéne pörögnie. Sikerült belefutni tehát a legtöbb adaptáció szarvashibájába, hogy az érdekes (és filmre kívánkozó) ötlet mögött nem sikerült észrevenni és kijavítani az egyáltalán nem vizuális médiára írt történetet. Ennek ellenére egy másik műfaj adta volna magát: ugyanis ez egy annyira egyedi és gazdag téma, hogy egy sorozatot simán ki lehetett volna hozni belőle, ott pedig a történet irányát is sokkal szabadabban lehetett volna meghatározni.

Hétköznapi pár / Perfect Sense

(Avagy a film, aminek olyan brutálisan szar magyar címet sikerült találni, hogy még én sem vagyok hajlandó használni alapvetően.)

Két főszereplőnk egymásra találásának története egy nem túl eredeti romantikus film szintjére kvalifikálná magát, ha nem kapna egy egyedi hangulatot azzal, ahogyan hőseink, és körülöttük a világ sorra elvesztik a szaglással kezdődően a különböző érzékeiket. Ez pedig egyből felértékeli az alkotásban bemutatott érzelmeket és érzékiséget. Természetesen ez már önmagában is, egy sci-fi gondolatkísérlet formájában is működne, azonban szerencsére a produkció erényei nem maradnak meg az ötletek szintjén, hanem ezt a keretet sikerül remek tartalommal is megtölteni. Ezen felül  David Mackenzie rendező kockázatos megoldásai (pl. a perceken keresztül hang nélkül futó jelenetek) is szinte teljes egészében működnek, köszönhetően sok esetben a remek Ewan McGregor - Eva Green főszereplőpárosnak. Így végül átlagos romantikus film helyett kapunk egy érdekes képzettársítást, de ami még ennél is fontosabb, egy egészen megrázó és katartikus alkotást.