Ma éjjel rendezik meg az Egyesült Államok egyik legnagyobb sporteseményét, a Super Bowlt, amelyben a két jelenleg legjobb formában lévő gárda csap össze az Amerikai Futball legnagyobb értékű trófeájáért. Az esemény a tengerentúlon már régóta ünnepszámba megy, azonban kishazánk nézőtábora is folyamatosan nő, és egyre több embert szegez a képernyő elé a sportág, amelyet kis túlzással 10 éve itthon talán senki sem ismert. Jómagam is fanatikus néző és szurkoló vagyok, ennek apropóján, na meg a hamarosan elkövetkezendő döntő miatt összeraktam az általam öt legjobbnak talált, a témához kapcsolódó filmet. A válogatás nagyon nehéz volt, rengeteg darab kerülhetett volna a tűz közelbe, azonban 10 alkotást nem tudtam volna szívfájdalom nélkül összeszedni, így maradt a kisebb volumenű lista. Vágjunk is bele!
5. Péntek esti fények / Friday Night Lights (2004)
Bár Peter Berg 2004-es rendezése a „maga” idejében sem találta fel a spanyolviaszt, elévülhetetlen érdemei vannak. A film nem csak magáról a sportágról és az amerikai nép futballfanatizmusáról beszél, de megmutatja a texasi Odessa mikrotársadalmát, és azt, hogy a legtöbb ottani fiatalnak csak a sportban elért sikerek jelenthetnek kapaszkodót a süllyedő hajóról menekülvén. Természetesen a film nem csak a belső tartalomban, de a „külsejével” is jól muzsikál: a zaklatottan rángó kamera, a mély színekkel dolgozó fényképezés és a nagyszerűen kiválasztott zenék igazán maradandó hangulatot teremtenek.
4. Legyőzhetetlen / Invicible (2006)
Vince Papale vászonra vitt igaz története mindenki számára ösztönző lehet, aki ebben a sportban próbálja megtalálni számításait: A Philadelphie Eagles nyílt válogatására jelentkező középkorú férfi kora egyik legnagyobb játékosává vált. Ericson Core első és mindeddig utolsó rendezése nagyszerű tanmese arról, hogy sosem szabad feladni az álmainkat, és ha teljes szívvel küzdünk valamiért, az karnyújtásnyira kerülhet és rajtunk múlik, megragadjuk-e. Külön dicséretet érdemel a film a nagyszerű karaterei-, a dinamikus meccsképek és a giccs (szinte) teljes elkerülése miatt, na és persze Mark Wahlberg színészi játéka miatt sem kell kínunkban vakarnunk a fejünket.
3. Emlékezz a titánokra / Remember the Titans (2000)
Az Emlékezz a titánokra nem csak nagyszerű sportdráma, de hiteles kórkép is az USA társadalmának „berendezkedéséről”. A ’70-es évek derekán játszódó történet az első vegyes bőrszínű csapat történetét meséli el, a megalakulástól egészen az elért sikerekig. A történet bár egyszer-kétszer megbotlik, ezeken a göröngyökön átugorva végig nagyszerűen halad, a rasszista sablonokat elkerülve (vagy azokkal ügyesen zsonglőrködve) pedig hiteles képet ad mind a színesbőrűek akkori helyzetéről, mind magáról a sportról. A főszerepben Denzel Washington brillírozik, mint már annyiszor, de rajta kívül ki kell emelni a csapat tagjait alakító mellékszereplőket, akik valóban élettelien és emberközelien hozzák a szerethető karaktereket.
2. Brian éneke / Brian’s Song (1971)
Sajnálatos módon a Brian éneke című, 1971-es remekművet csak rendkívül kevesen ismerik, pedig teljesen megérdemelten válhatna klasszikus belőle. Bazz Kulik rendezése ugyanis nem csak a csapatszellemről mesél, de megregéli két összekovácsolódott barát sorsát, és „kapcsolatuk” tragédiáját is, mindezt James Caan és Billy Dee Williams nagyszerű játékával, a kissé tévéfilmszagú, de átélhető meccsképekkel, és a drámai lezárás katartikusságának fűszerezésével teszi. Nagyszerű film két nagyszerű karakterről, és azok igaz történetéről. Sokkal nagyobb figyelmet érdemelne!
1. Minden héten háború / Any Given Sunday (1999)
Oliver Stone filmje bár alapjaiban nem tökéletes, elvitathatatlanul hibátlan eszközökkel mesél a sport mögötti mozgatórugókról, a gépezetről ami a foci háttereiben mozog, és kendőzetlenül beszél a játék és az élet könyörtelen ám ironikus kapcsolatáról. Mindezeket nagyszerű formában tálalva, ízlésesen rángatózó kamerával, kellemetlen színekkel, és néhol már-már szürreális látványvilággal teszi. A tökéletes karakterfejlődéseken és az apró részletekig kimunkált játékképeken pedig csak a már legendássá vált ösztönző beszédek, Al Pacino állhatatos ám szerethető karaktere és a lezárás realitása tesznek túl. Tökéletes sportfilm egy nagyszerű játékról, na és annak elengedhetetlen körforgásáról.