Ridley Scott nimbusza az elmúlt években teljes mélypontra jutott. Hibáztathatnám ezért a divatfikázókat, akiknek elég egy-két közepesen komplex gondolatot elültetni a fejükben ahhoz, hogy mérhetetlen gyűlölettel támadjanak olyan ambiciózus darabokat, mint a Prometheus és A…
Az útvesztőt tavaly minden felszínessége ellenére is a szívembe zártam, ugyanis azzal tudott kitűnni a dömpingszerűen érkező YA-adaptációk tengeréből, hogy azok kliséi helyett inkább egy pörgős és izgalmas filmélmény megteremtésére koncentrált. Nyilvánvalóan a…
Az idei nyár után már meg sem lepődik senki, hogy a filmvilágot lassan egyre jobban a soha fel nem növő geekek gyerekkori nosztalgiája dominálja. Azonban ha kicsit kitekintünk a nagy stúdiók pénzcsinálói mögül, láthatjuk, hogy 30 éves brandek újraélesztésén kívül léteznek…
Nem bújtam ki a bőrömből: a mai villámkritikák rovatunkban ismét két friss horrorfilmet hoztam el Nektek. Közös pontot jelent az alkotásokban a legendás horrorveterán Lance Henriksen személye, aki mindkét produkcióban felbukkan, méghozzá többé-kevésbé fontos szerepekben.…
Már többször is pedzegettem, hogy a posztapokaliptikus történetek nagy erénye, hogy választott témájukról (legyen az bármi), teljesen sallangmentes formában tudnak beszélni. A társadalomtól, civilizációs vívmányoktól és magától a civilizációtól megfosztott világból egyben…
Tegnap az éppen készülőben lévő The Wall kapcsán azt pedzegettem, érdemes zárt, kevés karakterrel operáló thrillereket (filmeket) írni, hiszen egy jól eltalált mű nagy erőfeszítés nélkül is egy stúdió jövedelmező befektetésévé válhat. Az érem másik oldaláról viszont…
Power kritikáját itt olvashatjátok
A 3. rész teljes joggal verte bele a szöget a Terminátor koporsójába, hogy aztán a 4. rész új univerzumot építő próbálkozását már az…
Úgy tűnhet, manapság öngyilkosság sci-fit készíteni, ha le akarjuk nyűgözni a közönséget. Az elmúlt időszak szinte minden nagyobb szabású tudományos-fantasztikus műve minimum megosztó…
Vannak olyan filmek, amelyeket azért nézünk meg, mert klasszikusok, és vannak olyanok, amelyek igazából nem nagy számok, viszont annyira kedveljük a főszereplőket, hogy bármikor megnéznénk újra. Az…
Csak nekem van tele a hócipőm a szuperhősökkel? Már annyian vannak, hogy a hozzám hasonló antigeek mire nagy nehezen megjegyzi egy nevét, kettő nő a helyébe. Ki tudja ezt követni? Mennyivel egyszerűbb volt az élet…
Amikor a harmadik rész mind a nézők szívében, mind a mozipénztáraknál elutasításra talált, az alkotók számára is egyértelművé vált az, amire már előtte (és amire 2 éve is) rá kellett volna jönniük: a Terminátor-széria útja nem az önismétlésben van kijelölve. Így bár a két forgatókönyvírót…
Kevés olyan filmet lehetne mondani, amely jobban a körülmények áldozata lett volna, mint a Terminátor 3. része: egy korszakalkotó mű folytatásaként, több, mint egy évtizednyi készülés után érkezve született meg, amely eleve támasztott bizonyos nem is kicsi elvárásokat felé.…
Most már biztos, hogy nem sokára újra felvirrad a mozikban a függetlenség napja, megvolt a sajtótájékoztató, az első képek is nyilvánosságra kerültek a forgatásról. Nem igazán jött meg tőlük a kedvem a folytatáshoz, ahhoz viszont nagyon is, hogy újrázzam tinikorom egyik…
Az elátkozott sorsú játékadaptációk közül leginkább a Resident Evil-szériát szokás pozitív példaként kiemelni, és mindent elmond a műfajról, hogy ezt a franchise-t is maximum egyfajta B-filmes kultuszon keresztül szabad csak értelmezni. Én magam is egyedül a közvélemény…