J. C. Chandor ugyan messze van még attól, hogy elfoglalja a helyét a filmkészítők dicsőségcsarnokában, de már jó ideje a legambiciózusabb rendezők között tartom számon. Első, színpadi drámákhoz hasonlító filmjével az akkor még igencsak kényes témának számító pénzügyi…
Úgy érzem, érdemes ausztrál filmeket néznem. Az utóbbi időből a The Rover vagy a These Final Hours ha nem is ugrottak rögtön a kedvenceim közé, egy egészen különleges és ezen keresztül maradandó élménnyel tudtak megajándékozni. (A The Babadook pedig egyenesen zseniális volt.)…
A Holtodiglan kapcsán követtem el azt az eszmefuttatást, hogy a krimi és a hozzá hasonló zsánerek gyakorlatilag tetszhalott állapotával még akár jól is járhatunk: csak azok a koncepciók valósulnak meg így, amelyek igazán kiválók tudnak lenni. A Sírok között láttán viszont vissza kell vonjam ezt a…
Sokat köszönhetünk a lengyeleknek. Nem szükségszerűen történelmi szempontból, hanem most például filmes téren. Ugyanis amíg a magyar filmgyártás egy-két kivétellel szinte képtelen napjaink valóságával kapcsolatban releváns alkotásokat kihozni, ők megteszik ezt helyettünk,…
Azt gondolná az ember, hogy annál könnyebb dolog nincs is, mint egy műfaj népszerű elemeit egymásra dobálva, néhány minimálisan eredeti gondolattal kiegészítve filmet készíteni. És valóban rengeteg példát is látni arra, hogy valaki néhány zsánerkliséből egy egészen kiváló…
A francia komédiákat, nem igazán szoktuk komálni, mert itthon a frankofón vígjátékok renoméját alapjaiban rombolta le a legolcsóbb, kereskedelmi tv-ben minden hónapban lenyomott ezermilliomodik csendőrös Louis de Funès film, a maga avítt, pojácáskodó humorával (mondom ezt úgy,…
Állítólag Nicholas Kazan forgatókönyvírónak a film egyik jelenete pattant ki először a fejéből, és utána írta meg ez alapján a forgatókönyvet. Hatalmas ziccer, de ki kell mondanom, hogy látszik is a végeredményen, hogy nem egy tudatos koncepció, hanem egy kósza ötlet…
Egyszer már volt szerencsém pár éve Giuseppe Tornatore húszéves alkotásához és akkori emlékeim szerint elkönyveltem egy maximálisan korrekt és fordulatos kriminek, amit egyszer izgalmas volt megnézni. A minap sikerült éjjel elcsípnem és megnéznem újra. Az élmény pedig azt…
Ha azt mondom, hogy a filmvilág padlása telítődve van krimi-thrillerekből, akkor mondhatni finoman fogalmaztam, ugyanis ez az a műfaj, amelyből két-három alkotás mindenképp megjelenik egy évben, változó minőségben. Ebből adódóan a stílus telítődött, újat mutatni szinte…
Amikor megjelent az első ízelítő, a hazai kultúrsznob oldalak heves orgazmust átélve számoltak be róla, de engem valahogy nem fogott meg. Persze, értettem már akkor is, hogy "hú, de lefogyott a Jake Gyllenhaal", meg nekem is feltűnt a Drive-os hangulat, amit az a kicsit több, mint 1…
A magyar filmgyártásban ritka a krimi, mint a fehér holló, az ebben a műfajban alkotott jó filmeket pedig finoman szólva is nagyítóval kell keresni. Azt már A berni követ óta tudjuk, hogy a tévéfilmjeinkre oda kell figyelni, azonban A rajzoló című, alig szűk egy órás alkotás…
Dennis Lehane-t, mint a Titokzatos folyó, a Hideg nyomon és a Viharsziget íróját valószínűleg nem kell bemutatnom senkinek. Ennek ellenére nem kapott túl nagyon hírverést, hogy hamarosan érkezik következő alkotása a mozikba, valamennyire jogosan: nincs sztárrendező, sztárok is…
Azok közé tartozom, akik a politikai tartalommal megspékelt drámákat és/vagy krimiket tárt karokkal fogadják. Sokszor egy-egy diplomáciai konfliktus sokkal több feszültséget tud teremteni, mint a millió dolláros robbantgatások. Az igazság viszont az, hogy gyakran elnyújtottak és…
A szigorúan piszkos ügyek egy 2002-es krimi thriller. Ezt 2006-ban nem kisebb személy, mint Martin Scorsese remakelte életre hívva így A tégla című alkotását. Nem az elsőt, ami közel áll egy tökéletes filmhez. Nagyon nehéz rajta fogást, hibát találni, és ha a nézőnek ez…