A szigorúan piszkos ügyek egy 2002-es krimi thriller. Ezt 2006-ban nem kisebb személy, mint Martin Scorsese remakelte életre hívva így A tégla című alkotását. Nem az elsőt, ami közel áll egy tökéletes filmhez. Nagyon nehéz rajta fogást, hibát találni, és ha a nézőnek ez sikerül is, azt is rossz szívvel rója fel neki. Emiatt jogosan vetődik fel az emberben a kérdés, hogy az eredeti hongkongi mű hol áll a nagy amerikai utódjához képest? Szoros mérkőzés elé nézünk, az biztos.
A sztori annak, aki látta a téglát nem lesz újdonság. Van két szembenálló felünk, a Triádok és a rendőrség. Annak érdekében, hogy előnyhöz jussanak az egymás ellen vívott harcban, mindkettejük úgy dönt, hogy beépít egy téglát az ellenfele köreibe. Mindkettejük terve megfelelően halad, ám egy, a rendőrök által meghiúsított drogügylet után a Triád és a zsaruk is sejteni kezdik, hogy besúgó van a köreikben.
Mint az a sztori felvázolásából is kitűnhet, a hongkongi mozi némileg hamarabb csap bele a lecsóba, mint a nyugati fivére. Az Infernal Affairs a karakterépítést letudja egy stílusos és pörgős montázsszerű összefoglalóval és a sztoriban ott veszi a rajtot, ahol a The Departed első órája véget ér. Emiatt aggódtam, hogy a Szigorúan piszkos ügyek jellemei kevésbé lesznek kidolgozottak, mint az amerikai testvéréi és ez így is lett. Nem véletlen, hogy Marty filmje ekkora figyelmet fordít erre az összetevőre. Az eredeti alkotástól kissé különös ez az in medias res kezdés, ahogy semmi felvezetéssel betolják elénk a főszereplőket, hogy „ő a farkas bárányruhában, ő pedig a bárány farkasruhában”.
Még amit mindenképp érdemes alaposabban szemügyre venni az a sztori tálalása, stílusa. Ugyanis az nagyban eltér a Scorsese által megálmodottól, már csak amiatt is, mert hongkong kissé eltér Bostontól. A kifejezetten jól rögzített zsúfolt, keleti metropolisz pontosan a gengszterfilmekhez illő nyomottabb atmoszférát kölcsönöz a filmnek. A felhőkarcolók tetején rögzített képek pedig egyenesen zseniálisak lettek. További érdekes különbség, hogy amíg az amerikai rendező rosszfiúi inkább hasonlítanak a Keresztapa féle nehézfiúkra, addig itt inkább az öltönyös-napszemcsis, stílusos yakuzákra hajaznak. Összességében szerintem az Infernal Affairsnek jobban összerakott hangulata van, ám a különbségek ezen a ponton csupán nüánsznyiak. A két mű között itt a személyes preferencia a legnagyobb döntő faktor.
Jó színészi játék nélkül a hongkongi verzió nem érhetne a fivére nyomába. Szerencsére ilyen téren sincs vele probléma. A főbb szerepeket mind nagy színészeknek osztották ki, az kisebbekhez pedig nagyon jól sikerült a casting. Az egyetlen személy, akinél talán néhol kilógott a lóláb az a rendőrfőnököt alakító Anthony Wong, de az ő alakítása is bőven megüti a szintet.
Összességében tehát a két alkotás közötti differenciák igencsak aprócskák, ám én mégis a The Departedet hoznám ki győztesnek a kettőjük párharcából. Az indokok a következők:
- A téglában az egy órás karakterépítés miatt, a végjátéknál könnyebb a szereplőkkel együtt érezni, a motivációikat megérteni. Ez főként a két beépített ügynökünk karakterfejlődése kapcsán fontos.
- Az amerikai verzióban a végkifejlet prezentálása valamivel jobbra sikeredett, jobban szövik a cselekményt. A hongkongi változatban, ahogy bonyolódnak a szálak, eléggé érezni, hogy a forgatókönyvírók küzdöttek azzal, hogy megfelelően és érthetően mutassák be a történéseket, de ez érzésem szerint nem sikerült maradéktalanul.
- A szigorúan piszkos ügyek stábja sajnos némi giccset is beépített a műbe. Még a mellékszereplők halálát is ilyen nyálasan prezentálják, és ez borzasztóan elüt a film hangulatától. Inkább kellemetlen érzést kelt, mint szomorút és gyászosat.
Ha a tégla 10 pontos ez: 9/10
