Vannak gyerekkori kedvencek, amelyeket nem kellene újranézni, mert iszonyú csalódásban lesz részünk. Legmélyebb bánatomra a Fantasztikus labirintus ebbe a kategóriába tartozik, nagyítóval sem tudtam felfedezni benne azt a hangulatot, amiért egykoron rongyosra néztem. Lehet, hogy időközben felnőttem?…
A képernyőkön elharapózó agresszióról és a feltolt nézői ingerküszöbről órákat lehetne polemizálni, azonban e nélkül is könnyű megfejteni azt, hogy lassacskán mindkét jelenség óriási problémákat szül. A tévécsatornák egymás fölé licitálva tudósítanak a brutális…
Alejandro Gonzalez Inarritu tavaly meghódította a filmvilágot a Birdman sikereivel, és a 2016-os díjszezonra ismét jelentkezett egy elsőre kompetensnek tűnő mozival. Tagadhatatlan, hogy A visszatérőnek megvannak az óriási momentumai, de összességében nézve nem tartom többnek egy lélegzetelállítóan…
Mindig is azt vallottam, a horror-vígjáték valamilyen szinten lehetetlen hibrid, hiszen két teljesen ellentétes hatásmechanizmusú műfajt próbál összeházasítani. Nehéz egyszerre valakiból borzongást és nevetést kiváltani, legalábbis nem egymás rovására, és a legtöbb ilyen…
Általánosságban elmondható, hogy sok minden elkerüli a hazai mozitermeket, de a távol-keleti filmművészet gyöngyszemei és közöttük is a japán animáció képviselői olyan ritkán bukkannak fel, hogy szinte minden egyes alkalom, amikor ez megtörténik az piros betűs moziünnepnek számíthat az animerajongók…
Woody Allen valami elképesztő tempót vett fel és évente jön ki 1-1 filmmel, immáron évtizedek óta. Persze a mostani, már évekkel előre bejelentett szuperhős mozik, blockbusterek sok utómunkát igénylő világában különösen érdekes látni, hogy ontja magából a filmeket a…
Az első részben a szemünket lakatta jól Tarantino, a másodikban a lelkünket, de mindkettő ugyanolyan emlékezetesre sikeredett, Egy véres akcióorgia után vajon le tudja kötni a nézőt egy kőkemény lélektani dráma, amelyben éppen olyan kevés a kardozás és vérengzés, mint az elsőben a párbeszéd? Nos, a…
Kissé nyűgösen, álmoskásan, a hideg januári délelőttön nem vártam sokat a nem túl bizalomgerjesztő címmel bíró Megjött Apucitól. Az igényeim azért nem voltak a béka feneke alatt, de úgy voltam vele, hogyha sikerül elkerülni, hogy ez a film egy kínos és lapos vígjáték…
A 2015-ös év vége tele volt csúnya bukásokkal a mindig "közönségfilmekről" papoló Filmalap számára, köztük a Szerdai gyerekkel, amelyre brutálisan kevés mozinéző volt kíváncsi. Persze demagóg lenne azt tettetnem, hogy Horváth Lili filmje akkora közönséget kívánt volt…
Első fejezet
Az út Red Rock felé
Tarantino, akinek kezdeti filmjei főleg a mozgóképek szeretetéről, a másokéval össze nem hasonlítható dialógusokról, a tiszteletteljes lopás erényeiről és visszásságairól, az erőteljes idézgetésről és a vicces erőszakról szóltak…
A The Knick a 2014-es év egyik kellemes meglepetésének számított. Ugyan a közvetlen élvonaltól egy kevéssel elmaradt, de bőven volt annyira minőségi és potenciállal teli az első évad, hogy a másodikat is várjam, majd – kicsit megkésve – megnézzem.
A második évadban is a…
Tarantinót nem azért szeretjük, mert olyan istentelen nagy művész, hanem azért, mert olyan olyan filmeket hoz nekünk össze, amelyeken eldobjuk az agyunkat. Az egykori videotékás srác soha nem járt szakirányú képzésre, viszont végtelen számú mozit volt munkaköri kötelessége…
Kevés olyan filmszerető ember van a világon, aki Spielberg elmúlt évtizedét nem csalódásként élte meg. Számomra ez a csalódás nemcsak a rendező alkotásainak minőségében volt keresendő, hanem abban is, hogy úgy éreztem, már nem keresi azokat a korszakalkotó, maradandó filmélményeket eredeztető…
Gaben véleményét itt olvashatjátok a filmről.
Az itthon tavaly bemutatott Nyomtalanul sokak számára nem volt túl maradandó alkotás, nekem viszont rendkívül tetszett (olyannyira, hogy felkerült az évente visszatérő, méltatlanul elfeledett filmek listájára), szóval nem csoda, hogy…