Könyvajánló: Kalas Györgyi: Világkóstoló - A gőzgombóctól a sáfrányos palacsintáig (2024)
2024. március 20. írta: FilmBaráth

Könyvajánló: Kalas Györgyi: Világkóstoló - A gőzgombóctól a sáfrányos palacsintáig (2024)

Világkonyha gyerekeknek

vilagkostolo.jpg

Világkonyha gyerekeknek. Okosan, érdekesen, informatívan és jól szerkesztve. Abszolút a célkorosztály nyelvén került megírásra ez a sajnálatosan nagyon rövid könyvecske, amelyből a felnőttek is rengeteg érdekességet tudhatnak meg a világ gasztronómiájáról. Mert azt például én speciel nem tudtam, hogy a piranhát meg is szokták enni Peruban, az erdélyi gasztronómia rajongójaként pedig örömmel olvastam, hogy a csángóknál a túrós bóc a legkedvencebb édesség, és nem is olyan nehéz elkészíteni, hiszen megkaptuk hozzá a receptet is. Természetesen gyerekeknek szóló könyvben csak egyszerű ételek elkészítését lehet felvezetni, de akkor is nagyon érdekes tud lenni a mangó lassi és a nyári tekercs receptúrája. Több ország gasztronómiájába kaphatunk betekintést Indiától kezdve Izlandon át Jakutszkig, telis-tele érdekességekkel, az egyetlen hiba talán az, hogy nagyon lazán kapcsolódnak egymáshoz a témakörök, ennél sokkal több információ is beleférhetett volna ebbe a könyvbe, de ne legyünk telhetetlenek, ez a kis világ körüli út is nagyon érdekesre sikeredett. Azt is megtudhatjuk ebből a kötetből, hogy a világ legbüdösebb gyümölcse, a durián, Balin terem. Ahogyan azt is, hogy létezik kígyógyümölcs is, amely a nevét a kígyó bőrére emlékeztető héjáról kapta. És ez csak néhány érdekesség azok közül, amelyekről tudomást szerezhetünk, és ezek az információk nemcsak a gyerekeknek, hanem a gasztromán felnőtteknek is érdekesek. Az illusztrációk fantasztikusan szépek, Horváth Ildi rajzai nagyon sokat tesznek hozzá az olvasásélményhez. Ez egy jó kis könyv, elsősorban a gasztronómia szerelmeseinek és természetesen gyerekeknek ajánlom, jó szívvel.

Tudtad, hogy az izlandi rozskenyeret úgy készítették, hogy a tésztát egy speciális faládába ették, és egy bugyogó gejzír közelében beásták a földbe, ahol a hő hatására megsült? Tudtad, hogy Peruban több mint négyezerféle vadkrumpli létezik? Tudtad, hogy Balin nagy vallási ünnepekre gebogannal, azaz hatalmas díszes gyümölcskosárral is készülnek, amit a nők a fejükön visznek a templomok elé? És ez csak egy kis ízelítő a rengeteg információból...

Kalas Györgyi neve a garancia arra, hogy gasztronómiailag értékes és érdekes könyvet fogunk a kezünkbe kapni, Horváth Ildi neve pedig arra, hogy gyönyörű,  kifejező rajzokkal fogunk találkozni. Ez a könyvecske egy sorozat része, amelynek előző részeit (Sandwich grófja és a nápolyi pizza, Pavlova kisasszony és a dobostorta) nagyon kedveltem, ezért nem volt kérdés, hogy ezt a könyvet is el fogom olvasni. Nem csalódtam, egy nagyon igényes küllemű és beltartalmú kötethez volt szerencsém, amely tökéletesen alkalmas arra, hogy teljesítse küldetését, vagyis bevezesse a gyerekeket a gasztronómia világába. Nagyon remélem, hogy folytatódni fog a sorozat, hiszen Kulinária nagyon sokrétű, rengeteg tudásanyag adható át róla a kicsiknek, kíváncsian várom, mi lesz a következő rész témája, de az biztos, hogy a minőséggel nem lesz probléma. Ha nekem egyszer lesz gyerekem, biztos ezeknek a könyveknek a segítségével fogom elkezdeni a felfedezőutat részükre a gasztronómia gyönyörűséges világába.

Már maga a borító is ínycsiklandozó, a tartalom pedig tovább fokozza az ízhatást, nem ajánlatos éhesen nekiállni ennek a könyvnek, mert garantáltan megjön a kedvünk ahhoz, hogy kimenjünk a konyhába és alkossunk valamit. Néhány egyszerűbb recept is található a kötet végén, azonban az igazi információhalmaz nagyon szépen kirajzolódik az oldalakon, tényleg rengeteg érdekességről kapunk hírt. Azt például nem tudtam a marokkói konyháról, hogy a húsokat gyakran édesen fogyasztják, erre jó példa a pastilla, ami egy kerek húsos pite, amit tojással és fűszeres csirkehússal töltenek, de a tetejét fahéjjal és porcukorral szórják meg. Ahogyan arról sem volt ismeretem, hogy Hongkongban az egyik legtipikusabb fogás a dim sum, ami egy nagyon bőséges reggeli, ami többféle kis adag ételből áll, és központi eleme a tea. Arról sem volt információm, hogy nagyon fontos étel Izlandon a skyr nevű joghurtszerű sajt  amit már a vikingek is készítettek, és az izlandiak annyira büszkék rá, hogy még a Nemzeti Múzeumban is kiállították az ország fővárosában, Reykjavikban. És ez még mindig csak néhány érdekesség a rengeteg ránk váró finomságból...

Peruban nagyon érdekes gyümölcsök vannak, amelyekről eddig még nem is hallottam, ahogyan India gasztronómiájára vonatkozóan is hiányosak az ismereteim. A legegzotikusabb helyszín, ahol ennek a könyvnek a segítségével járunk, az Jakutszk, a világ leghidegebb városa, amelyről megtudhatjuk, hogy a jakutok húst ritkán esznek, de népszerű étel náluk a véres hurka. A mongol gasztronómiába is nyerhetünk egy kis bepillantást, a legismertebb italuk a kumisz, ami alkoholt is tartalmaz, és eredetileg kanca-, azaz lótejből készült. Napestig lehetne sorolni az érdekességet, nagyon gyorsan bele lehet veszni ebbe a sajnálatosan rövid könyvbe, amely végtelennek tűnő információt tartalmaz a világkonyháról. Ez a rész is nagyon tetszett, és tényleg kíváncsian várom a folytatást, hiszen a gasztronómia témaköre kifogyhatatlan, és ez a sorozat nem csak gyerekeknek tartalmaz rengeteg érdekességet, hanem a hozzám hasonló Kulinária-kedvelő felnőtteknek is.

8/10

A könyvet a Pagony kiadó jóvoltából volt lehetőségem elolvasni.

A bejegyzés trackback címe:

https://smokingbarrels.blog.hu/api/trackback/id/tr7818356011

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása