Hollywood kegyetlen, nem sok babér terem a negyedik X feletti színésznőknek. Julianne Moore, Merly Streep kivételek, őket még ma is elárasztják szerepajánlatokkal, azonban a nagy többség kikerül a reflektorfényből, amikor eljön a szerepkör változás ideje. Persze vannak olyanok is, akik saját döntésük alapján jelennek meg kevesebbet a vörös szőnyegen, a családot helyezik előtérbe a filmipar helyett. Gyermekkorom egyik legnagyobb sztárja, Michelle Pfeiffer is az utóbbiak közé tartozik, tudatosan húzódott a háttérbe, a gyermekeivel és producer férjével él teljesen hétköznapi életet, ma már csak ritkán vállal szerepet. Régen volt már hozzá szerencsém moziban, de amikor újranéztem a Farkast, eszembe jutottak a filmjei, amelyek között voltak jók, nagyszerűek és természetesen rosszak is. Eleinte a szépsége miatt kapott szerepeket, de idővel kiderült, hogy jó színésznő is, így volt szerencséje forgatni kiváló rendezőkkel is, ahogyan a partnerei miatt sem panaszkodhatott. A legnagyobb sikereit a 80-as, 90-es években aratta, a 2000-es évek már nem róla szóltak, de a nézők nem felejtették el, köszönhetően a szép pillanatoknak, amelyeket szerzett nekik. 

A lista teljesen szubjektív, ezek az én kedvenceim, kíváncsian várom a véleményeteket!

10. Sólyomasszony/Ladyhawke (1985)

Igazából semmi különös nincs ebben a romantikus filmben, de Richard Donner olyan jól összerakta, hogy máig nem tudtam elfeledni gyermekkorom egyik nagy kedvencét. Nézzék el nekem a férfi olvasók, de én természetesen Rutger Hauer miatt néztem rongyosra annak idején ezt a különleges hangulatú alkotást, amelyből a hatalmas szerelmen, a kalandokon kívül a humor sem hiányzott, A gyönyörű képeken túl a forgatókönyv is jól sikerült, a színészi játék pedig rengeteget tett hozzá a filmhez, Pfeiffer-en és Hauer-en kívül Matthew Broderick is kiváló alakítást nyújtott. Azt pedig muszáj elmesélnem, hogy nemrégiben solymász-bemutatón jártam, és amikor megkérdezték a nézőket, hogy melyik filmben játszottak emlékezetes szerepet ezek a szépséges ragadozómadarak, kivétel nélkül mindenki a Sólyomasszonyt nevezte meg::-)

9. Veszélyes kölykök / Dangerous Minds (1995)

Coolio zenéje ugrik be először a filmről (hatalmas sláger volt annak idején!), aztán persze Michelle Pfeiffer, aki elviszi a hátán a történetet, ami nem több, mint a szokásos középiskolás sztori, de annyira jól eltalálta a 90-es évek közepének hangulatát, hogy máig nem poros az alkotás. Egy veszélyes környéken élő,erősen hátrányos helyzetű osztályt kell gatyába ráznia a színésznőnek (aki egy egykori tengerészgyalogost játszik egyébként), amelyet természetesen meg is tesz, de addig még nagyon sok minden történik, sírunk, nevetünk, vagyis jól szórakozunk a filmen, érdemes adni neki egy esélyt!

8. Nevem Sam / I Am Sam (2001)

Sean Penn mostanában legmélyebb bánatomra főleg csak a bulvármédiában szerepel, pedig kiváló színészről van szó , két Oscar díjjal honorálta az Akadémia a sok évtizedes munkáját, ebben a filmben nyújtott alakításáért is jelölték a szobrocskára, de végül nem kapta meg. One man show - ról van szó alapvetően, de azért Michelle is hozta kötelezőt ebben a tartalmas, szép drámában.

7. Az eastwicki boszorkányok / The Witches of Eastwick (1987) 

Hány nő bír el Jack Nicholsonnal? Mivel az isteni Jack-et egyetlen asszony sem tudta megzabolázni, ezért rászabadítottak hármat, és még így sem volt könnyű dolguk, míg a Földre szállt Ördögöt örökre visszaküldték a másvilágra. Ez az alkotás egyáltalán nem filmtörténeti mérföldkő, ugyanakkor istenien lehet rajta szórakozni, a színészi alakítások pedig felejthetetlenek.  Nicholson nem furkarkodik a sátáni mosolyával és az ágyba gyalázó sármjával, Cher, Susan Sarandon és Michelle szintén nem fogják vissza magukat, a nézők legnagyobb örömére!

6. Az ártatlanság kora / The Age of Innocence (1993)

Habár lány létemre alapvetően nem vagyok oda a romantikus filmekért, mégis azt mondom, hogy szerencsém volt, mert tinikoromban - a 90-es években - nagyon sok jó darab született a műfajban, de ezek közül is kiemelkedik Scorcese alkotása. Elmarad ugyan a mester legjobbjától, mégis kiváló alkotás született, erős társadalomkritikát kaptunk romantikus környezetbe ágyazva, osztályon felüli színészi alakításokkal. Daniel Day-Lewis szokása szerint zseniálisan őrlődik két nő között, Michelle Pfeiffer simán lemosta a vászonról Winona Rydert, Aki még nem látta, pótolja, nem fogja megbánni!

5. Krumplirózsa / Frankie and Johnny (1991)

A szerelemnek sok arca van, és egy párkapcsolatot működtetni nagyon kemény meló. Ez ennek a színdarabból készült filmnek a tanulsága, amelyben két, nem az élet napos oldalán élő ember tévelyeg az érzelmek útvesztőjében, vitatkoznak, kibékülnek, próbálnak együtt élni. A forgatókönyvön és a színészeken múlt a film sikere, és mivel Al Pacino és Michelle kiváló alakítást nyújtott, nagyon sok maradandó pillanatot szereztek a nézőknek..

4. Azok a csodálatos Baker fiúk / The Fabolous Baker Boys (1989)

A férfi nézők legnagyobb örömére Michelle nem szégyenlősködött ebben a filmben, tűzvörös ruhában nem kicsit túlfűtötten énekelt egy zongora tetején. Ennél azért jóval többről szólt a történet, és a Bridges-fiúk (Jeff és Beau) is kiváló alakítást nyújtottak ebben a szép drámában, amelyből nem hiányzott a romantika, a zene és a testvérek közötti szeretet és rivalizálás sem. Jó film, jó rendezés, nagyszerű színészek, mi kell még?

3. Batman visszatér / Batman Returns (1992)

Hol volt Anna Hathaway Michelle Pfeiffertől Catwoman szerepében? Sehol! Hiányzott belőle az a bizonyos plusz, ami Michelle-ben megvolt a Tim Burton-féle Batman filmben, olyannyira, hogy nem túl feltűnően, de lemosta a színről Danny DeVito amúgy zseniális Pingvinjét. Halle Barry-t pedig egy lapon említeni sem lehet a szereppel kapcsolatban Pfeifferrel. Ráférne már a franchise-ra egy hozzá hasonló femme fatale, hogy legyen egy nő, aki méltó vetélytársa lehet a sötét lovagnak.

2. Veszedelmes viszonyok / Dangerous Liasions (1988)

A kritika itt olvasható.

Az érzelem veszélyes. Kiszolgáltatottá tesz, és még az is előfordulhat veled, hogy nem vagy a magad ura. Kinek hiányzik ez? Naná, hogy mindenkinek, hiszen mit ér az élet szerelem, gyűlölet és szenvedély, azaz igazi, mély érzelmek nélkül? És mi történik, ha egy kiégett, kegyetlenül számító, léha, felszínes embernek szembesülnie kell mindezekkel? Erről szól Stephen Frears filmje,

1. A sebhelyesarcú / Scarface (1983)

A kritika itt olvasható.

De Palma mestermunkát végzett a film világának megteremtésénél. Nem szokásos gengszter sablonokat követett, elég csak ránézni a szereplők virágmintás ingeire, vagy csak azok viselkedésére. Teljes egészében hiteles képet tud kapni a néző a 80-as éves Miami-járól. A sebhelyesarcú nem véletlenül lett az ami: kultfilm. Egy gengszterfilm, de nem a szokványos fajtából, egy utánozhatatlan életérzést ad át a film, és egy megismételhetetlen alakítást láthat a néző. Kötelező darab!