Dani kritikája ide kattintva olvasható el.

Őszintén szólva, az én ízlésvilágom alapján az utóbbi évek után fel volt adva a lecke Christopher Nolannek. A kiváló alappal induló Eredet és a Batman-trlógia záródarabja is kisebb csalódást okozott. Lehet tudatos döntés volt a Denevérember kalandjait és az álomhajkurászást hanyagolni, ugyanis Nolan ezúttal kicsit visszakanyarodott régebbi önmagához, amikor nem a tősgyökeres blockbusterek gyártását tartotta szem előtt. Valószínűleg így is meglesz a Csillagok között maga közönsége, de olyan katartikus erejű drámát láttunk kibontakozni, amit még az eszméletlen látványvilág sem tudott elnyomni, ezzel pedig legújabb filmje már-már mementói magasságokba emelkedett.

Az ilyen sokrétű produkciók elkészítése mindig rizikós vállalkozás, Nolan ugyanis nem csak egy látványorgiába ültetett űrexpedíciót kívánt a vászonra vinni, de emellett megkapjuk még az utóbbi évek egyik legszívhezszólóbb családi drámáját is. Sok film készült már arról, hogy milyen lesz egy lakhatatlan földi élet, de a legtöbbjük egy teljesen hiteltelen disztópiát mutat be nekünk. A Csillagok között alapkoncepciója viszont egy olyan jövőképet prezentál, amiről hajlamosak vagyunk elhinni, hogy tényleg bekövetkezik egyszer. Sikerült teljesen azonosulnom a helyzettel és a karakterekkel, ami magát az expedíciót elképesztően izgalmassá tette számomra. Azért nem csak a személyes impulzusoknak köszönhető ez: itt nincsenek legyőzhetetlen hősök és maga a küldetés sem egy leányálom. A javarészt hiteles asztrofizikai, biológiai, kvantumfizikai gondolatmeneteknek köszönhetően nem is lehet igazán kétségbe vonni a látottakat. Ettől függetlenül biztos elő fognak bukkanni az ilyenkor szokásos science fiction szakértők, akik a saját elméleteik mögé burkolózva fogják lehordani ezt a mesterművet.

A látványvilágnál is igyekeztek az alkotók a kevesebb több állítás alapján dolgozni és ez maximálisan meg is hozta az eredményt. Nincsenek fölösleges effektek, színes lézernyalábok, sőt a legtöbb kelléket valóban el is készítették. Gyönyörű és letisztult a képi világ, a hangkeveréssel, valamint Hans Zimmer, a szokásostól eltérőbb tételeivel olyan hangulatos egyveleget kapunk, aminek köszönhetően a székbe szögezve, tátott szájjal üljük végig a film közel három óráját. Matthew McConaughey-nek vannak Oscar-gyanús pillanatai, de minőségben a többiek sem maradnak el tőle. Igaz egy ilyen veretes névsornál borítékolható volt, hogy nem a színészi játékok fognak ingatag lábakon állni.

Egy roppant intelligens film lett a Csillagok között, aminek nem volt könnyű dolga az előzetes elvárásaimmal, de mindet maradéktalanul teljesítette. Érzelmekben gazdag, giccsmentes mozgóképes csodát alkotott Christopher Nolan. Vészjósló, de egyben gyönyörű film a Föld jövőjéről, az emberi kapcsolatokról és a túlélési ösztöneinkről, amit lehetőleg moziban tekintsen meg mindenki, aki még nem látta. Mert ez egy instant klasszikus, a 21. század Űrodüsszeiája, két éven belül a második sci-fi remekmű a Gravitáció mellett.

10/10