A nyár végével a látványfilmek helyét szép lassan elfoglalják a fesztiválokat megjárt (vagy éppen azokra gyúró) darabok. Néhány young adult-adaptáció ugyan még igyekszik majd betölteni ezt az űrt, de a szeptember húzónevei Michael Bay vagy Robert Rodriguez helyett már David Cronenberg és Richard Linklater lesznek. De rajtuk kívül érkezik még a Karlovy Vary-ban hatalmas sikert arató két magyar film, jó néhány vígjáték, Denzel Washington legújabb akciózása, valamint némiképp szokatlan módon egy 35 éves alkotás is.
Szeptember 4.
Heli: A mexikói alkotásról itt írtunk.
A nyolcadik utas: a Halál - rendezői változat (Alien - Director's Cut): Erről talán még nem ejtettem szót, de nagy rajongója vagyok az Alien-filmeknek és én azok közé tartozom, akik maradéktalanul élvezték mind a négy részt. Persze az 1979-es Ridley Scott-féle mozi volt a korszakalkotó klasszikus mestermű, amit sajnos én nem láthattam moziban annak idején. De ezt a lehetőséget nem fogom kihagyni, kerüljön, amibe kerül! (Power)
Szerelem a végzetem (And So It Goes): Michael Douglas a Túl a csillogáson című filmmel újra felrakta magát a térképre, ezért sorra kapja a szerepeket. Naná, hogy az ő nevével akarják eladni ezt a bájosan felejthetőnek ígérkező filmet, amelyben egy nem túl szimpatikus idősebb urat alakít, akinek teljesen felforgatja az életét az, hogy neki kell gondoskodnia az unokájáról. A szomszédban lakó énekesnő (Diane Keaton) a segítségére siet, így már csak a játékidő áll a boldog vég útjában. A színészek minden bizonnyal lubickolni fognak a szerepükben, Rob Reiner jó rendező, így egy tisztességesen összerakott vígjátékot várok, amit egyszer érdemes megnézni (FilmBaráth)
(Ezen a héten lesz látható még a Postás Pat - A mozifilm c. animáció.)
Szeptember 11.
Az ígéret földje (La jaula de oro): A hónap második mexikói filmjéből csak egy eseménytelen road movie lett, erről is olvashattok itt.
Az emlékek őre (The Giver): Könnyen kiálthatnánk újabb Éhezők viadala-klónt, de ennek a műnek a könyvváltozata már bő 20 éves, így jóval megelőzte ezt az egész young adult-disztópia őrületet. Bízom benne, hogy ez majd a végeredményben is megmutatkozik, mert eddig ez inkább tűnik egy közhelyes alkotásnak, amely gyakorlatilag az Equilibrium akciómentes verziója, mint a zsáner megújítójának. Az egyetlen reményem, hogy szerepel benne az az Alexander Skarsgard, aki tavaly például 3 remek alkotással örvendeztetett minket, és talán ezt a jó szokását erre az évre is átmentette. (danialves)
Ha maradnék (If I Stay): Én voltam talán az egyetlen, aki kicsit sajnálta a Csillagainkban a hiba meglepő sikerét, tudván, hogy ez fog új életet lehelni a tiniregények feldolgozásainak egyre inkább lecsengő mániájába. Úgyhogy mire Az éhezők viadala-klónok kihalnak, jöhetnek is a melodramatikus könnyfakasztó produkciók haldokló tinikről, közülük is elsőként a sorban Chloe Grace Moretz, aki kómában fekve nem igazán tudja eldönteni, meghaljon-e vagy sem. Bár alapvetően még érdekelne is a koncepció, nagyon sok fog múlni azon, hogy a könyörtelen őszinteség vagy a tragédiai manírok fognak felülkerekedni a végeredményben. Egyelőre tartok tőle, hogy előbbiek. (danialves)
Ida: Kevés lengyel filmet mutatnak be nálunk, szerencsére ez a díjakkal szépen kidekorált alkotást megnézhetjük a moziban. Kőkemény drámára válthatunk jegyet, amely várhatóan jól meg fogja taposni a lelkünket. 1956 -ban Ida, a fiatal novícia a végső fogadalomtétel előtt felkeresi egyetlen élő rokonát, édesanyja testvérét. A nem túl példás életet élő asszonytól megtudja, hogy zsidó, a szüleit a német megszállás alatt ölték meg, nagynénje pedig nem vette magához, így árvaházban nőtt fel. Nem túl szívderítő a történet, viszont nagyon erős filmet, igazi szívet-lelket rázó drámát várok! (FilmBaráth)
Kamuzsaruk (Let's Be Cops): A Jump Street-mozik után a Kamuzsaruk is egy hasonló koncepciót próbál eladni a közönségnek, ami akár még jól is elsülhet. Nem valószínű, hogy kultikus vígjáték lesz belőle, de szerintem nem fogunk ezen a filmen unatkozni. A dolog működésében már csak a relatíve ismeretlen színészek miatt is bízom. Más idegenebb arcok előadásában nézni egy komédiát, mint amikor világsztárok próbálkoznak meg vele. (Power)
Térkép a csillagokhoz (Maps to the Stars): Ki ne szeretné Hollywoodban tengetni a napjait? Filmsztárnak lenni kiváltságos helyzet, de mi általában csak a csillogást látjuk, a sötét oldalt nem igazán. David Cronenberg filmje ebbe a világba enged betekintést, ahol az érzelmek nem számítanak, csak és kizárólag a hírnév, a siker, amiért élni érdemes. A szereposztás kiváló, a történet érdekes, jó, de nem kiváló alkotást várok (FilmBaráth)
Utóélet: Ha valaki 2014 első napjaiban azt mondja nekem, hogy az év egyik legjobban várt filmje számomra az Utóélet lesz, akkor biztos kinevetem. Pedig most ott tartok, hogy tűkön ülve várom Zomborácz Virág filmjét. Keserédes stílusú mozinak ígérkezik, amiből remélhetőleg a mondanivalót sem hagyták ki a készítők. A poénok mindenesetre garantáltak. (Power)
(A héten érkezik még az augusztusról áttolt Szuper - Hipochonder c. belga vígjáték és a Vikingek nyomában - tárlatvezetés a British Múzeumból c. dokumentumfilm.)
Szeptember 18.
Született bűnözők (Life of Crime): A legújabb Elmore Leonard adaptáció úgy néz ki, mintha egyenesen a 80-as évekből érkezett volna közénk. Ennek megfelelően nem tűnik igazából sem vígjátéknak, sem akció-thrillernek, hanem valahol a kettő között szeretne egy könnyed ökörködés lenni, amelyben nagy pénzek és sok pisztolyt adnak teljesen életképtelen emberek kezébe. De ez nem véletlenül tűnik 30 évvel ezelőttről ideszakadt koncepciónak, ugyanis azóta ezeket az elemeket már nem egy alkotó sokkal kreatívabban építette bele mozijaiba. 2014-ben egy ilyen film csendben a feledés homályába fog veszni. (danialves)
Sráckor (Boyhood): Egyedülálló film a Sráckor. Richard Linklater filmjében talán nem is a történetiség lesz a fő kulcs, hanem a megvalósítás maga. Ugyanakkor tartok kicsit tőle, hogy néhol unalomba fog fulladni. Ennek ellenére mindenképpen moziban nézős darab lesz. Elvégre ki ne akarná a saját sráckorát újra átélni? (Power)
Az útvesztő (The Maze Runner): Valószínűleg lassacskán már kizárásos alapon próbálkoznak, milyen young adult disztópiát nem írtak még meg, de ennek a darabnak megvan az az előnye, hogy nem valami mesterkélt idiótaságra épülő társadalommal próbálkozik, hanem egy Kocka-jellegű feszült thrillert próbál kihozni a dologból. Ettől függetlenül sok bizodalmam nincs abban, hogy sikerül valami értelmes és különleges tartalommal megtölteni a játékidőt, egyelőre inkább tűnik úgy, hogy ezúttal Az éhezők viadalából magát a viadalt koppintják le, csak nehezített pályával. (danialves)
(A fentieken kívül még a Michel Houllebecq elrablás című francia vígjátékot választhatjuk ezen a héten.)
Szeptember 25.
Kétéjszakás kaland (Two Night Stand): Veszélyes dolog, ha egy vígjátékban a koncepció erősebb, mint a humor, azonban az a helyzet, hogy ebben a filmben pont az egymás mellett ragadó alkalmi szexelők szituációja a legérdekesebb. Azt talán mondanom sem kell, hogy ez a helyzet sok remek poént eredményezhetne, de az előzetes ezekből nem tudott sokat mutatni. De hátha ez azon trailerek egyike, amelyek nem akarják lelőni előre az összes jó pillanatot. (danialves)
Szabadesés: Aki magyar létére nem ismeri Pálfi György rendező munkásságát, az sürgősen pótolja. Csak két filmcímet írok tőle: Taxidermia (2006) és Final Cut – Hölgyeim és uraim (2012). Mindkét alkotás a jelenkori magyar filmművészet bravúrja, sőt, a Final Cut az egyetemes filmművészet viszonylatában is kiemelkedő alkotás. Pálfi György legújabb filmje a magyar-dél-koreai koprodukcióban készült Szabadesés. A történet (egy zuhanás során hét egymás alatti lakásba, ezzel együtt hét történetbe nyerhetünk bepillantást) részemről másodlagos, rohanok a moziba megnézni az alkotást, mihelyst vetíteni kezdik. (Werewolfrulez)
A védelmező (The Equalizer): Én nagyon úgy látom, hogy Antoine Fuqua rendező és Denzel Washington színész ezzel a filmmel próbálják megidézni a 2001-es Kiképzés kritikai és anyagi sikerét. A Védelmező a nem túl ismert ’80-as évekbeli The Equalizer sorozaton alapul. Washington egy ex-kommandóst alakít, aki megjátszotta a saját halálát, hogy új életet kezdjen, de természetesen nem jön össze neki a békés élet, újra akcióba kell lendülnie, ha segíteni akar az ártatlanokon. A filmben szerepel az übergáz Kleopátra parókát viselő Chloë Grace Moretz, és vannak benne orosz gengszterek. A műfaj akcióthriller, némi krimi szállal. Ezek a dolgok így leírva abszolút nem hoztak lázba, de hátha tévedek, és jó lesz…(Werewolfrulez)
(Továbbá 3 családi film érkezik még: a Delfines kaland 2., a Maja, a méhecske 3D és a T.S. Spivet különös utazása.)