Lassan tényleg el kellene mennem a szemészetre. A 12 év rabszolgaság kellett ahhoz, hogy igazán feltűnjön nekem Fassbender kivételes színészi tehetsége. Az alapvető probléma valószínűleg az lehetett, hogy a 300 című filmben láttam először, ami egy jó kis tesztoszterin bomba volt, és az ott látottak alapján Fassbendert elkönyveltem közepes tehetségű szépfiúnak. Aztán persze lassan megnéztem a többi filmjét is, és a véleményem úgy módosult, hogy jó, oké, tehetséges a fiú, de azért vannak nála sokkal jobbak is. A szégyentelenben már majdnem megtörtént az áttörés kettőnk kis történetében, azonban utána jött az X-men és Prometheus, amelyek nekem annyira nem jöttek be, ergo Michael ismét kiesett a pikszisből nálam. A 12 év rabszolgaságra őszintén megmondom, hogy Cumberbatch miatt voltam nagyon kíváncsi, aztán a film megtekintése közben hipergyorsan eljutottam a beájulás fázisába, Fassbender végre elfoglalta méltó helyét a kedvenc színészeim listáján. Nem vagyok könnyű eset tudom én, nagyon nehéz meggyőzni, de ha sikerül, el szoktam ismerni, hogy tévedtem. Szóval bocs, Michael, ami volt, elmúlt, most már nagyon várom a következő filmjeidet, bekészítettem a pezsgőt az Oscar-díjátadóra (szerintem senki nem veheti el tőled 2014-ben a szobrocskát), remélem, nagyon sok jó alakítást fogok látni majd tőled az évek során.
Addig is jöjjön az én szubjektív listám a legjobb Fassbender filmekről. Ezek az én kedvenceim, kíváncsian várom a véleményeteket.
5. 300 (2006)
Ennyi jó pasit én egy helyen még nem láttam. Ez persze még nem lett volna elég egy jó filmhez, de kiindulási alapnak nem volt rossz. Szerencsére Zack Snyder nagyon jól összerakta a történetet, a karaktereket, a látványvilág pedig egyszerűen lenyűgöző volt. A történelemfüggő és a feminsita énemet ezúttal boldogan küldtem el kirándulni, ebben a filmben nem a mély mondanivalót kell keresni, egyszerűen csak hagyjuk magunkat elvarázsolni, nem kell mindig a dráma, időnként jöhet egy látványos akciófilm, ebben a műfajban pedig ez az alkotás kiemelkedően jól sikerült.
4. Becstelen brigantyk / Inglourious Basterds (2009)
A kedvenc Tarantino filmem, imádtam minden kockáját. Még Brad Pitt is jó volt ebben az übercool moziban, de igazán Christoph Walz volt lenyűgöző (nem volt kérdés az Oscar díj), Fassbender nem volt igazán kiemelkedő, de szégyent sem vallott (egyezzünk meg abban, hogy nem ez volt a legerősebb színészi alakítása, de tekintettel arra, hogy a film nagyon jó, kihagyhatatlan a listáról). A második világháború lezárása, ahogyan azt Tarantino elképzeli, látványos, eredeti, hamisítatlan "B film A szinten" stílusban. Tökéles szórakozás, akinek esetleg kimaradt volna, pótolja, a többiek pedig nézzék újra, mert ezt nem lehet elégszer látni!
3. Szégyentelen / Shame (2011)
A McQeen-Fassbender páros második filmje csak árnyalatnyival gyengébb az Éhségnél, méltán volt hatalmas siker. És nem azért szégyentelenül jó ez a film, mert Fassbender egy szál semmiben látható benne, lányokkal, fiúkkal, meg mindenkivel, aki éppen előfordul a környéken, hanem azért, mert egy nagyon erős dráma. Egyébként nagyon utáltam nézni, mert hihetetlenül brutális, amit kizárólag művészi eszközökkel ér el (vagyis nem vernek agyon senkit, nincs tényleges erőszak, de olyan hangulatot teremt, amitől rosszul érzi magát az ember). A film a nagyvárosi élet elidegenedett, kiüresedett életformáját mutatja be, brutális őszinteséggel. Kiváló rendezés, lenyűgöző színészi alakítások (Fassbenderen kívül Carey Mulligan is zseniálisan jó). Művészfilm, ínyenceknek!
2. Éhség / Hunger (2008)
A kritika itt olvasható.
Nem vagyok szívbajos típus, de ettől a filmtől szabályosan rosszul lettem, olyan brutálisan erősre sikeredett. A 80-as években játszódik, Észak-Írországban. ahol IRA terroristákat tartanak fogva egy fegyházban, vezetőjüknek Bobby Sands-nek (Fassbender, ki más) az a célja, hogy felhívja a világ figyelmét az őket ért megaláztatásokra, és ezért úgy dönt, éhségsztrájkba kezd. Kegyetlenül végignézeti velünk a rendező, hogyan hal bele Bobby az éhségsztrájkba, nem kímél meg bennünket a fegyházon belüli brutális állapotok bemutatásától sem. Csak erős idegzetűeknek ajánlom, de az a hosszú vágatlan jelenet, amikor Fassbender a pappal beszélget, az mindent megér. Katartikus élményt nyújtó, zsigerig hatoló film!
1. 12 év rabszolgaság / 12 Years a Slave (2013)
.A film nagy részében döbbenten ültem, teljesen letaglózott az alkotás, idejét sem tudom, mikor láttam utoljára ilyen erős drámát. Sajnos az utolsó 10 perc elég sziruposra sikerült, de ettől eltekintve tökéletesen adagolták nekünk a történetet. Ha ezért az alakításért Michael Fassbender és Chiwetel Ejiofor nem kap Oscar-díjat, akkor nincs igazság ezen a Földön. Mindketten lenyűgözőek, Fassbender mindenkit lemos a vászonról, hihetetlenül szuggesztív módon játssza el a nem kicsit őrült ültetvényest, a karakter teljes mélységét megmutatja, nem fél leásni a lélek legsötétebb bugyraiba.
Mélyen felkavaró film, méltán fog hullani rá az Oscar-eső!
