A főzelék mennybe menetele. Azon kevesek közé tartozom, akinek legszebb gasztronómiai élményei közé tartozik a menza, nagyon finoman főztek nálunk az iskolában. Ott lettem egy életre rabja a zöldborsó - és finomfőzeléknek, és akkor a krumpliról és a sárgaborsóról még nem is beszéltem. Éppen ezért nagy rajongója voltam mindig is a műfajnak, szívesen készítettem az alapételeket belőle, aztán kb. 10 évvel ezelőtt jött Főzelékes Feri, és teljesen új dimenzióba helyezte a főzeléket, mint olyat. Több szakácskönyvem is van tőle, mindegyikből főztem már, ezért nem volt kérdés, hogy ezt a kötetet is alaposan végig fogom tanulmányozni. Nos, kellemesen meglepett azzal, hogy nem "csak" ízkölteményeket varázsolt ismét, hanem a régi nagy klasszikusok előtt is tisztelgett, van itt spenót bundás kenyérrel, babfőzelék sült párizsival, és az én igazi kedvenceim, a borsófőzelék tükörtojással, valamint a finomfőzelék. Aztán persze rátérünk a különlegességekre, melyek nemcsak ínycsiklandozóak, de meglepően egyszerűen elkészíthetőek, és mindig tudnak meglepetést okozni, olyan kombinációkat kapunk az alapanyagokból, hogy csak pislogunk. Összességében egy korrekt szakácskönyvet kapunk, amely visszaadja a főzelék gasztronómiai méltóságát, gyönyörű fotókkal, jól követhető receptekkel és kedves történetekkel, amelyek igazán tükrözik a szerző személyiségét. Az egyetlen hiba, amit fel tudok róni ennek a nem mindennapi kötetnek, hogy időnként túlságosan csapong, talán egy kicsit feszesebb szerkesztés jót tett volna ennek az ízalkotásnak, de ennél több problémám nincs vele, könnyen hozzáférhető helyre fogom tenni a könyvespolcomon, mert biztosan rengeteg receptet el fogok készíteni belőle. Minden gasztrománnak ajánlom ezt a remek könyvet, az ízek szerelemesei biztosan megtalálják vele a számításukat, de a bátrabb lelkületű konyhatündérek sem fognak csalódni benne.

Egy sima krumplifőzelék fasírttal is isteni finom tud lenni, de miért ne kísérletezhetnénk az ízekkel, próbálkozzunk új hozzávalókkal, és így megkóstolhatjuk például a zelleres-diós krumplifőzeléket, a földimogyorós-kelbimbós változatot, a tormás krumplifőzeléket pirított retekkel, és akkor most csak néhányat ragadtam ki az ínycsiklandozó receptek közül...

A főzelék a magyar konyha egyik különlegessége, mégis sokak kedvét elvette tőle annak idején a menza, nekem, ahogy már említettem, óriási szerencsém volt ezen a téren, máig emlegetem egykori iskolám főzelékeit, nagy rajongója voltam, vagyok és leszek a műfajnak. Ezért nagyon hamar felfedeztem magamnak Főzelékes Ferit, nagy örömmel készítettem el a receptjeit - bár bevallom őszintén, konzervatív típus lévén a legvadabb ízkombinációkhoz egy picit bátortalan voltam, de azért így is nagyon sok szép gasztronómiai élményt köszönhetek neki -, alig várom, hogy ezekből is kedvemre válogathassak. Feri nemcsak blogot vezet, már saját főzelékes helye is van, amelyet idén mindenképpen ki szeretnék próbálni, mert hát ugye a saját tapasztalataim alapján nagyon finom főzelékek fognak várni rám. Nagyon régen nem jelent meg szakácskönyve, ezért nagyon örültem, amikor a kezembe foghattam a legújabb gyöngyszemet, nagyon kíváncsian kezdtem el olvasni, és nem csalódtam, ismét egy remek darabbal egészült ki a szakácskönyv gyűjteményem. Nyilván a legtöbbet a kedvenceimmel, a borsófőzelékkel és a finomfőzelékkel fogok kísérletezni, de azért a többi ízlehetőséget sem hagyom parlagon, bár azért a salátafőzelékhez igencsak össze kell szednem magam, mert bevallom őszintén, nem szeretem ezt az alapanyagot, de ki tudja, meddig merészkedek a konyhai kísérletezések területén.

A könyv legnagyobb erénye, hogy nagyon sokféle alapanyaggal dolgozik, és a klasszikus főzelékeket nagyon kreatív ötletekkel dobja fel - abszolút kedvencem a kéksajtos brokkolifőzelék - , vidáman kísérletezik, és bennünket is arra buzdít, hogy tegyük ezt, és a recepteket alapnak használva találjunk ki mi is újfajta ízkombinációkat. Egyáltalán nem unalmas az ízfelhozatal, abszolút friss zöldségekkel dolgozik, mindig évszakhoz igazodva, ráadásul ínyencen, minden ízköveteleménynek eleget téve, tényleg mindenkinek csak ajánlani tudom, hogy próbálkozzon a receptekkel, megéri, mert különleges ízélmény lesz a jussunk, és meglepő módon egyáltalán nem nehéz elkészíteni őket. A leírások pontosak, jól követhetők, nem kell megijedni tőlük, könnyen el lehet őket készíteni, nincs kifogás, hogy miért nem adunk nekik egy esélyt. Mivel a főzeléket sokan szeretik, ezért érdemes beszerezni ezt a kedves kis könyvet, mert ennek alapján sokat lehet kísérletezni a műfajjal, nem csak az unalomig ismert klasszikusokat lehet elkészíteni, hanem bátran el lehet kalandozni egészen egyedi ízhangulatok nyomába is. Nagyon hasznos darab, rengeteg főzeléket lehet elkészíteni belőle, jó időre le van a gond a kreatív ételkészítésről általa.

Essen néhány szó a gyönyörű fotókról is, tényleg nagyon szépen és ízlésesen kerültek bemutatásra a jobbnál jobb főzelékek, akinek ettől nem jön meg a kedve ahhoz, hogy elkészítse őket, az reménytelenül elveszett Kulináriában. A szerkesztés egy cseppet eklektikus, de ettől még tökéletesen követhető és logikusan felépített a főzelékek sorrendje, egy-egy alapdarabhoz több változat tartozik, ezért egy helyen megtalálhatjuk például a krumplifőzelék különféle variációit, lehet belőle válogatni. A könyv elején összefoglalásra kerül, hogy milyen alapdarabokkal kell rendelkeznünk a kamrában és milyen eszközöket érdemes beszereznünk ahhoz, hogy szabadon szárnyalhasson a kreativitásunk ebben a műfajban, és a végére is marad egy kis gasztromeglepetés, különféle feltétekhez van szerencsénk, melyek közül nekem legjobban a currys csirkemáj tetszett. És még mindig nincs vége, azt is megtudhatjuk, hogyan készíthetjük el házilag például az ajvárt vagy a kovászos uborkát. Letehetetlen a könyv, én egy ültő helyemben olvastam végig, és közben folyamatosan jegyzeteltem, hogy mely darabokat fogom lehetőleg minél hamarabb elkészíteni. Ez egy jó szakácskönyv, aki el akar mélyedni a főzelékek világában, annak tökéletes választás.

9/10

A könyvet a 21. század kiadó jóvoltából volt lehetőségem elolvasni.