Minden idők legszínvonalasabb és legmonumentálisabb mozgóképes alkotása. A stop-motion mozgóképes technikájának forradalmasító ékköve. Az 1930-as évtized legköltségesebb és legtöbb pénzbevételt magáénak tudható kalandfilmje. A King Kong egy filmográfiai mérföldkő. Hetvenkilenc esztendeje olyan szemkápráztató vizuális megvalósításokkal és fülsiketítő hangeffektusokkal kápráztatta el nézőközönségét, mely vetítőtermekben való dübörgése előtt minden filmkészítő és filmszínház-látogató számára elképzelhetetlennek bizonyult. Számomra a King Kong egy filmesztétai Krisztus: eme alkotásnak köszönhetem, hogy filmekkel és televíziós sorozatokkal kapcsolatos témák kibogarászására adtam néhány esztendővel ezelőtt fiatal fejem. A Smoking Barrels blog ezen hetén King Kong-maratont tartok, melyben boncasztalra fektetem a világ nyolcadik csodájaként számon tartott óriásgorilla mozivásznakon való szereplését az 1933-as ős-mesterműtől a Peter Jackson által rendezett 2005-ös, új feldolgozásig.
Carl Dahnam, az előkelően sikeres New York-i filmrendező, egy Koponya Sziget névre hallgató, felfedezetlen földrészen szeretné leforgatni legújabb filmjét. A vakmerő direktor azonban nem tudja, hogy a baljóslatú helyen prehisztorikus őslények élnek, amik válogatás nélkül elfogyasztják a sziget védtelen bennszülötteit és balszerencséjükre odatévedt hajótörötteit. Dahnam, filmjének forgatása során, egy Ann Darrow nevű, rendkívül csinos és fiatal hölgynek kínálja föl a főszerepet, mikor azonban stábjuk a sziget bennszülötteinek földjére teszi lábát, az őslakosok elrabolják Ann-t, s emberáldozatként kínálják föl istenségüknek, egy robosztus méretű hím gorillának, Kongnak. Kong azonban különös érzelmeket táplál Ann iránt, így magával viszi a dinoszauruszok lakta őserdőbe. Dahnam és csapata Kong után ered, hogy megmentsék Ann-t, s elkábítva New York-ba szállítsák az óriási méretű gorillát. Dahnam New York-ban megtartásra kerülő színházi prezentációja során Kong megszökik, anarchikus káoszt teremt a tízmillió fő városban, végül pedig felmászik az Empire State Building tetőterére, ahol minden idők egyik legemlékezetesebb és legkatartikusabb fináléja keretében életét veszti egy repülőre szerelt gépágyú által, majd a mélybe zuhan.
A King Kong legszemkápráztatóbb szegmensei egyértelműen a Koponya Sziget dzsungelében történő események. A háttérelemekként szolgáló atmoszférikus fák, bokrok, sziklák és folyópatakok csodálatra méltó kézimunka eredményei. Az igazi ínyencség a stop-motionben található potenciál fantasztikus kihasználása: számítógépes technológia helyett egy mozgatható gorilla-bábu kockáról kockára való fényképezésének eredménye a filmben látott összes, Kongot szerepeltető jelenet; egy két perc terjedelmű jelenet filmkockáinak egyenkénti lefényképezése százötven órát vett igénybe. A színészek és stop-motion közti kontraszt pedig észrevehetetlen: mivel filmek készítésére alkalmas kopmuterek cakumpakk nem léteztek, a színészek zöld képernyő előtt rögzített filmkockáit tartalmazó filmszalagot a stop-motiont ábrázoló filmszalagra helyezve alkották meg a bábok és húsvér emberek filmben való szereplésének tökéletes kombinációját.
1933-ban a "legjobb" és "leglátványosabb" szavak egészen más filmet tükröztek, mint ma: a King Kong remek példa arra, hogy az emberi kezek által teremtett megvalósítások sokkal több munkát igényelnek, mint egy számítógépes szoftver által kreált vizuális effektus létrehozása. A King Kong hangeffektusai '33-as premierje óta szintén ikonikussá váltak: Kong fülsiketítő üvöltése egy jaguár és egy nőstényoroszlán területvédő felordításainak kombinációja, a több, mint kétszázötven zenész segítségével létrehozott filmzene pedig fülorgégészhez való fordulást okozó eposzok háttérmuzsikáit is kenterbe veri. (Ne feledjük, hogy '33-ban a hangos film még érettebb volt, mint a Tokai szőlő.) Ha filmesztétai leckéket veszel, az őszhajú, kubai szivar füstjét szívó professzor úr minimum ötször a szádba rágja, hogy az Aranypolgár minden idők legjobb filmje. És valóban, a nyolc esztendővel később mozivásznakra került Aranypolgár egy hihetetlenül monumentális és lebilincselően eredeti alkotás, te viszont felállsz a kerámiacsontváz keménységű székedből és torkod szakadtából üvöltöd a tenyérbemászóan mosolygó professzor úrnak, hogy téves az állítása, mert a King Kong az.
10/10
A bejegyzés trackback címe:
https://smokingbarrels.blog.hu/api/trackback/id/tr344721343
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
doggfather · http://dogg-n-roll.blog.hu/ 2012.08.21. 12:01:17
shame on me, de ezt a filmet még nem, láttam.
Fogom pótolni, ígérem.
Fogom pótolni, ígérem.
bbbarniii 2012.08.21. 12:32:30
@doggfather: Úgy legyen! :)
Bruse · http://smokingbarrels.blog.hu/ 2012.08.21. 13:43:11
Magam is csupán az 1976-os változatot láttam Jessica Lange főszereplésével és a borzalmas Jackson-félét. A keletkezési ideje mondhatni taszít, ez időből csak rövidfilmeket merek egyelőre nézni (Andalúziai kutya :P), majd úgy a D.W. Griffith-életmű után sort kerítek rá! :)
bbbarniii 2012.08.21. 14:14:33
@Bruse: A '76-os feldolgozás is boncasztalra kerül majd. :)
@doggfather: Pénteken az is szét lesz szedve. :)
@doggfather: Pénteken az is szét lesz szedve. :)
doggfather · http://dogg-n-roll.blog.hu/ 2012.08.21. 15:38:21
@Barnileonidasz: :D amolyan king kong hét lesz ez akkor?!
:D:D
:D:D
Bruse · http://smokingbarrels.blog.hu/ 2012.08.21. 15:41:34
Az eredeti 1933-as filmhez még érdekességképpen megemlítem, hogy magának Hitlernek ez volt a kedvenc filmje.
Santino89 · http://filmbook.blog.hu/ 2012.09.04. 14:01:52
A 30-as évtized legsikeresebb filmje nem az Elfújta a szél volt?
Egyébként tényleg egy csodálatos mozi az eredeti King Kong, végig pörgős, érdekes, és nagyon idejétmúlt, de ebből fakadóan elképesztően bájos is. Teljesen megváltozott azóta a filmkészítés (többször is), de a film trükkjei még így is rendkívül színvonalasak, arról nem is beszélve, hogy minden egyes képkockából sugárzik, hogy a készítők szívüket-lelküket beletették a moziba.
Egyébként tényleg egy csodálatos mozi az eredeti King Kong, végig pörgős, érdekes, és nagyon idejétmúlt, de ebből fakadóan elképesztően bájos is. Teljesen megváltozott azóta a filmkészítés (többször is), de a film trükkjei még így is rendkívül színvonalasak, arról nem is beszélve, hogy minden egyes képkockából sugárzik, hogy a készítők szívüket-lelküket beletették a moziba.