Régóta szerettem volna már olvasni valamit Knausgårdtól – tudom, hogy megkerülhetetlen név a kortárs szépprózában, de a monumentális Harcomtól eddig még mindig visszatartott valami. Volt, hogy a terjedelme, volt, hogy az első kötet témája – nyomasztó élményre most nemigen vágyom. Ezért is örültem,…

Rengeteg oldalról indíthatnám ezt a véleményt, annyira összetett, gondolatébresztő, és igen, irgalmatlanul fontos kötetről van szó. Mégis személyes élménnyel nyitok, mert a Ken Liuval való kapcsolatom eddig nem volt problémamentes. Az előző novelláskötetét, A papírsereglet és más történeteket…

Ulickaját valószínűleg nem kell senkinek bemutatni, még a fiatalabb korosztályban is ismerni szokták a nevét. Én az Elsők és utolsók című novelláskötetet kifejezetten szerettem tőle, régebben tanítottam is, hosszabb regényét viszont még nem olvastam (csak a talán leghíresebb, rövidke Szonyecskát),…

Ismét hatalmas köszönet az Agave Kiadónak, hogy eljuttat az olvasókhoz olyan kiadványokat is, amelyek vélhetően nem fognak sokat hozni a konyhára, irodalmi értékük és különlegességük miatt azonban abszolút érdemes megismertetni őket a hazai közönséggel. A novelláskötetek népszerűsége egyébként is…

A blog hagyományai szerint én is számot vetek a '19-ben olvasott könyveimmel kapcsolatban. Sok tekintetben változatos év volt az idei. A molyos profilom statisztikája szerint teljesítettem a rendszer elvárását és az idei évben 29 befejezett olvasásom volt. Ez hét kiadvánnyal több, mint az előző évi…

Az idei Margó-díj egyik nagy esélyese volt, debütáló novelláskötete pedig mélyen, érzékenyen foglalkozik az emberi lélekkel, legyen az a társadalom bármely tagjának testébe zárva. Mert a Kaszt nem csupán egyszerű novellaválogatás az elmúlt évek legjobban sikerült írásaiból, hanem a társadalmi…