Genocídium. Népirtás. Ez történt 1915-ben Törökországban, az örményeket szisztematikusan megsemmisítették, rengetegen haltak meg, a túlélőknek pedig meg kellett küzdeniük azzal, hogy ők életben maradtak, míg családjuk, barátaik szörnyű kínok között veszítették…
A 2. rész után azzal zártam a gondolataimat a Homelandről, hogy egy olyan sorozattá vált, amelyben egyszerre van ott az aktuálpolitika húsba vágó realizmusa, és a kémfilm-zsáner leghollywoodiasabb fordulatai. Ez a kettősség a szezon egészét nézve is fennmaradt (bár előbbi -…
Manapság nehéz olyan akciófilmet találni, amelyben fellelhető a megfelelő mértékű komolyság, az izgalmas akciójelenetek, sőt, a történet is szilárd lábakon áll, és nem a főhősök kikacsintgatása, vagy az agyatlan ám szórakoztató párharcok viszik el a néző figyelmét, hanem…
Shakespeare zsenijét mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a mai napig rengeteg feldolgozása születik a műveinek, amelyekre azért nem tudunk ráunni, mert az emberi természetről, olyan örök érzelmekről szól, mint a szeretet, a szerelem, a gyűlölet, és nemcsak patakokban folyik a vér…
Gondolkodtatok már azon, hogy mitől igazán félelmetes egy film? A belezésektől, netán a jumpscare-ektől, vagy a patakokban folyó vértől? Esetleg attól, hogy a képsorokat nézve kizökkenünk a komfortzónánkból, és kényelmetlenül érezzük magunkat? Szerintem ahány ember, annyi…
Az időutazós filmek, sorozatok mindig is közel álltak a szívemhez, mert mindig nagyon megragadja a képzeletem a múltba, vagy a jelenbe való utazás gondolata, a változtatás lehetősége, a kíváncsiság kiszolgálása. Talán Stephen King is így volt ezzel, mikor megírta a 11/22/63 című regényét (ami nem…
A Jagten fényében határozottan más filmre számítottam Thomas Vinterbergtől, mint amilyen képet A kommuna mutatott magáról. Kegyetlen, felháborító igazságtalanság helyett fanyar humor, romba döntött emberi sorsok helyett a 70-es évek hippimozgalmának nosztalgiája - a két film…
Hála a magyar forgalmazók (éppenséggel jogos) amerikai foci-iszonyának, a legújabb Will Smith-darabról valószínűleg az Oscar ellen kikelő színesbőrű sztárok keltette botrány révén hallhattunk, lévén, hogy a főszereplő nem kevés önérdektől is mentesen szállt be a…
Mennyire fontos, hogy értsünk egy filmet? Úgy tűnhet, egy alkotó számára kardinális kérdés, hogy a nézője jól értse, vagy egyáltalán, értse, amit közölni akar, éppen ezért őrült, sőt, öngyilkos húzásnak látszhat, ha egy rendező szándékosan azon van, hogy közönsége ne értse, amit mondani akar.…
Igen, ez az a film, amelyben Nicholson és Lange a konyhaasztalon szexeltek, a legenda szerint a valóságban is, nemcsak imitálták az aktust. Naná, hogy ezért néztem meg anno tini fejjel, de amúgy egyetlen szót sem értettem az egész filmből, nyilván túl fiatal voltam még hozzá, nem is…
Ha azt mondom, hogy a The Survivalist egy posztapokaliptikus mű, bizonyára mindenkinek megjelenik egy kép a fejében, amely azonban legkevésbé sem egy fesztiválkedvenc, már-már művészfilmes hagyományokra építő darabbal fog korrelálni. Márpedig jelen esetben egy ilyen furcsaságról…
A filmet a Titanic Filmfesztivál keretében volt lehetőségem megtekinteni.
Ismerős és egyszerre szokatlan: nehéz megragadni az Aloys jellegét, mert az kétségtelen, hogy számos hasonló, egy sajátos figurára építő karakterdrámát láttunk már, de ugyanakkor ezek jellegéből adódóan biztosítva van…
A filmet a Titanic Filmfesztivál keretében volt lehetőségem megtekinteni.
Ironikus, hogy a The Daughterrel párban pont egy olyan alkotást volt szerencsém látni a Titanicon, amely éppen azt mutatta be, hogy hogyan lehet klasszikusokat jól feldolgozni. Habár talán túlzás lenne a…
A filmet a Titanic Filmfesztivál keretében volt lehetőségem megtekinteni.
Javaslom, hogy a következő Unortodox díjátadón legyen egy kategória majd az év legbalfaszabb rendezőjének, mert erre a díjra egyből bejelentkezett a walesi Gareth Bryn az Átjáróval.
Stanley magányosan éli mindennapjait a…