Rendszeresen olvasok II. világháborús könyveket, mert érdekel ez a téma. Ezen belül leginkább azok a történetek állnak közel hozzám, amelyek a hétköznapi emberek küzdelmeit mutatják be a háború árnyékában. Amy Harmon írónő is hasonlóan gondolkodhatott, mint én, amikor valós események alapján megírta a Homokból és hamuból című regényét.
Az írónő rögtön erősen indít, mert a szokásos helyszínek – Németország, Franciaország, Anglia – helyett Olaszországba (Róma, Firenze) kalauzolja el az olvasóját. A hangulatteremtése remek, az olasz hangulat szinte él a lapokon.
A két főszereplő, Eva Rosselli és Angelo Bianco sorsa még gyerekként fonódik össze, majd épp az erős érzelmeik miatt sodródnak el egymástól – Angelo úgy dönt, hogy katolikus pap lesz, Eva pedig tovább éli a gondtalan fiatalok életét, viszont zsidó származása miatt egyre nagyobb korlátok között. Évekkel később, már a háború poklában találkoznak újra, és minden addiginál nehezebb döntéseket kell meghozniuk. Túlélik-e a háborút?
A könyv műfaját tekintve történelmi romantikus regény, de én a lélektani regény címkét is igencsak fontosnak érzem, mert egyáltalán nem egy könnyed limonádé történetről van szó, ahol a korszak csak egy szép díszlet a romantikus bonyodalmak hátterében. Romantikus bonyodalom sincs igazán, inkább a lelki problémák, egyéni drámák alakítják az eseményeket.
Angelo elveszett kisfiúként kerül Amerikából Olaszországba a távoli rokonaihoz. Idegennek érzi magát az új otthonában és az elveszettség érzet csak Eva mellett szűnik meg. Úgy érzi, hogy a családja elvárásait kell követnie és papnak tanulva megteremteni a függetlenségét, így kénytelen hátat fordítani Evának. A lány szemszögén át az egész őrültségnek hat, de rajta kívül mindenki támogatja a fiú terveit. Az elszakadásuk végtelenül fájdalmas, Eva elkényeztetett világában először történik meg, hogy nem kapja meg, amit, akit akar. Ez a legnagyobb különbség a két fiatal között, hiszen Angelonak ez már egy rég megtapasztalt és megtanult lecke.
Míg Angelo a papneveldében tanul, Evát az egész környezete és az apja is a tenyerén hordozza, előtte áll az egész élet, épphogy átlépte a felnőttkor küszöbét. Hajszálvékony repedésekként jelennek meg ekkor a történetben a baljós hírek szerte Európából, többek között az ausztriai rokonoktól. Evának először hihetetlennek tűnnek a hírek, hogy bárki üldözné a zsidókat, a zsidó vallás sosem jelentett túl sokat a családjában, de azután az olasz hatóságok is követik Németország és Ausztria példáját: többet nem dolgozhat akármit, nem mehet szabadon sehová. Szívfájdító volt olvasni, ahogy Eva mégis bizakodik, hogy milyen nevetséges az egész, bármelyik percben véget érhet az egész rémálom és minden olyan jó lesz, mint régen. A könyv egyik legkiemelkedőbb pozitívuma az, ahogy Eva jelleme egyszerűen, de gyorsan fejlődik, hisztis kislányból válik bátor nővé, bátrabbá, mint az elején gondoltam volna. Szépsége és tehetsége miatt gyorsan a háborús játszmákban találja magát, nemegyszer rágtam miatta aggódva a körmöm.
Lélektani regényként tehát abszolút megállja a helyét a könyv, de mi a helyzet a történelmi és romantikus címkékkel? Eddig nem sokat tudtam az olaszországi holokausztról, nagyon nehéz volt ezeket a részeket olvasni, főleg, hogy végig érezhető volt az írónő háttértudása, nem lehetett egyszerű a kutatómunka. A könyv végi jegyzetben megemlíti, hogy egy cikket olvasott Olaszország II. világháborús történetéről: a katolikus egyházi személyek bújtatták és segítették az olasz zsidókat, amelynek meg is lett az eredménye: 80% a zsidó lakosságnak megmenekült. Máshol ez az arány 20% körüli. Nekik szeretett volna emléket állítani ezzel a könyvvel és ez kétségtelenül sikerült is.
Ezen túl szerencsére romantikus regényként is megállja a helyét a Homokból és hamuból, egy pillanatra sem lehet abbahagyni az izgulást a főszereplőkért. Talán az írónő is érezhette, hogy a szomorú és kemény történet végére egy tökéletes befejezés szükséges, elég szirupos is lett a vége, de azért nem okoz rossz szájízt, jó érzésekkel csuktam be a könyvet.
Összességében bárkinek ajánlom ezt a nem mindennapi II. világháborús regényt, aki egy mélyebb tartalmú történelmi romantikus könyvre vágyik. Azt hiszem Amy Harmon nevét meg kell jegyeznünk.
8/10
A könyvet a Libri Kiadó jóvoltából volt lehetőségem elolvasni.
