Még ennyi év (és könyv) után is tud újat mondani nekünk Steve Berry Cotton Malone-ról. Az író egy kaptafára készíti ugyan a regényeit, mégis mindig bele tud tenni egy olyan csavart, amivel meg tud lepni bennünket, és kíváncsian várjuk a soron következő kalandot. Ezúttal is így történt, abban a percben, hogy végre kézbe vehettem a legújabb részt, elsüllyedt körülöttem az idő, annyira belemerültem a történésekbe, függetlenül attól, hogy már ismerem az író minden kis trükkjét, mikor fog belépni egy újabb karakter, hol jön az újabb csavar, stb. Mert Berry profin ír, úgy hozza a szokásost, hogy mindig kapunk valami pluszt is, ami miatt úgy érezzük, ismét egy különleges kaland részesei lehetünk. Mivel Cotton Malone-ról már mindent tudunk - már azt is, miért hívják Cotton-nak -, ezért ő "csak" a kalandot szállítja, az igazi főszereplő Martin Luther King, akinek a halálát máig sok titok övezi, ezért a szerző az ötvenedik évfordulóra időzítve előállt a saját verziójával, ami nem kicsit meglepő. De természetesen a végén szokás szerint tájékoztat bennünket arról, hogy mi volt a történetben a valóságos tény, és mi a fikció, így összességében ismét megismerhetjük az amerikai történelem egyik érdekes szeletének a részleteit, és olyan helyeken járhatunk, ahová valószínűleg az életben nem jutunk el, így mégsem maradunk le az élményről. Történelemrajongóként nagyon kedvelem a szerzőt, mert neki köszönhetően nagyon sok érdekességet lehet megtudni a (főleg amerikai) história kevéssé ismert eseményeiről, miközben istenien szórakozhatunk a fordulatos eseményeken, Cotton Malone afféle amcsi James Bond, a maga kiszámítható, mégis megunhatatlan kliséivel. A végkifejlet sohasem kérdéses, a főszereplő természetesen mindig minden rejtélyt megold, hála fotografikus memóriájának, a kiképzésének és gyorsan járó agyának. Vagyis minden a szokásos, minőségi középszer, tökéletes kikapcsolódás, ami nem fekszi meg a gyomrot, mégis van benne annyi tartalom, hogy nem érezzük felszínes semmiségnek.
Cotton Malone napjainkban egy találkozóra megy egy régi ismerőssel, majd megelevenedik előttünk a múlt, megtudjuk, hogyan telt 18 évvel ezelőtt az újonnan beszervezett fiatal titkosügynök első napja az akkor még nem létező Magellán Ügyosztálynál, és milyen hajmeresztő kalandokba keveredik rögtön az első bevetésén...
J. Edgar Hoover rettenetesen utálta Martin Luther Kinget, akit 1968. április 4-én lelőtt James Earl Ray. Magányos merénylő volt vagy egy összeesküvés állt a háttérben? Sohasem derült ki, naná, hogy meglódult az író fantáziája, aki a gyilkosság ötvenedik évfordulójára időzítve jelentette meg ezt a könyvet, amelyből jóval árnyaltabb képet kapunk a híres prédikátorról, mint eddig. Ő is ember volt, csalta a feleségét, keveset törődött a családjával, ivott, dohányzott, és élete vége felé már igencsak megkopott a nimbusza, amit egyre növekvő depresszióval viselt. Tényleg az FBI állt a gyilkosság mögött vagy valami teljesen más volt a háttérben, amire nem is gondoltunk volna soha? Nos, kapunk egy választ a kérdéseinkre, amely talán még igaz is lehet, hiszen valószínűleg már sohasem fog kiderülni, mi is történt valójában, és talán jobb mindenkinek, ha nem bolygatjuk a múltat, és hagyjuk békében nyugodni Martin Luther Kinget a titkaival együtt.
Cotton Malone szokás szerint szállítja az akciót és a humort, és ezúttal egy újabb oldalát ismerhetjük meg: megtudhatjuk, milyen volt a vérprofi titkosügynök tejfelesszájú kezdőként, de azért ne nagyon lepődjünk meg azon, hogy már az első küldetése során is hozta a későbbi saját magát, a szívbajt hozta Stephanie Nell-re, bátor volt, nem félt használni az eszét és a pisztolyát, és az is kiderül, hogyan élte meg, amikor először kellett embert ölnie, mert persze rögtön igazi nehézfiúkba sikerült belefutnia, és egy olyan ügybe, amit erősen átsző a politika. Mindezzel együtt ez mégiscsak egy remek kalandregény, egyetlen percre sem áll le a cselekmény, unalom kizárt, kár, hogy a már megszokott panelek alapján halad előre a történet, még a szokásos női segítőtárs is felbukkan, bár ezúttal a romantikus szál elmarad. Jó volt barangolni egy kicsit Malone múltjában, akivel egy újabb történelmi rejtély nyomában járhattunk, azt kaptam, amit vártam, de az igazi "aha" élmény elmaradt. Természetesen nem lehet egy hosszú sorozatban minden rész egyformán magas színvonalú, volt már ennél jobb és rosszabb is, egyszer mindenképpen érdemes elolvasni, nemcsak a rajongóknak, hanem mindenkinek, aki egy kis tartalmas kikapcsolódásra vágyik.
Érdekes volt kirándulni egyet a 60-as évek Amerikájába, hiszen mára már az idő ködébe veszett ez az időszak, Martin Luther King és a polgárjogi mozgalom közismert téma ugyan, de azért teljesen más volt a kortársak szemén keresztül látni azokat az éveket. Megismerhetjük az FBI kötelékében dolgozó ügynökök emlékeit is, ahogyan egy Kinghez közel álló munkatársét is, akik évtizedekkel az események után mutatják be a saját szemszögükből az eseményeket. Azonban ez mégsem egy dráma, hanem egy kalandregény, az akción van a hangsúly és az olvasó figyelmének fenntartásán, ehhez a történelem csak háttérként szolgál, viszont miközben egy izgalmas nyomozás részesei lehetünk, elmerülhetünk a szövetségi nyomozók nem éppen egyszerű és békés világában, továbbá jobban megismerhetjük Martin Luther Kinget és arról is képet alkothatunk, milyen volt J. Edgar Hoover idejében szolgálatot teljesíteni az FBI-nál.
8/10
A könyvet a Gabo Kiadó jóvoltából volt lehetőségem elolvasni.