Ez a könyv visszahozta a régmúlt balatoni nyarak emlékét, olyan gyorsan vedlettem vissza tininek a 42 évemmel olvasás közben, mint a parancsolat. Könnyed nyári romantikus kis semmiség az egész, mégsem lehet letenni, mert a főszereplő régi önmagamra emlékeztetett, a kicsit duci, önbizalomhiányos lányra, aki a kamaszkor minden nyűgével a nyakában önfeledten élvezi a magyar tenger és a barátok társaságát, és fogalma sincs arról, hogy néhány évtized múlva mennyire fogja irigyelni egykori önmagát. Mindeközben egy teljesen mai történtet olvashatunk, de a Balaton (és ezek szerint a kemping is) örök, az én korosztályom is ugyanazokat a hatalmas érzelmi viharokat, bulikat élte át annak idején, ezért érezheti úgy az olvasó, hogy ez valahol az ő története is. Együtt sétáltam a főszereplő Bogival a Tagore sétányon (atyaég, több, mint 20 éve nem láttam, ha nem lesz már tömeg, majd megnézem újra), vizibicikliztem, és tettem mindazon őrültségeket, amelyeket egy 17 éves lánynak meg kell tennie egy felejthetetlen nyáron. Egy elsőkötetes szerző szárnypróbálgatásaihoz van szerencsénk, aki nagyon ígéretes tehetség, isteni humora van, jól ír és szerencséjére jó szerkesztőket kapott, ezért egy gördülékeny, szórakoztató regény lett a végeredmény, amelyet egyszerűen nem lehet letenni. Szerettem ezt a pillekönnyű sztorit, kicsit sajnáltam, hogy az apuka és az anyuka karaktere kicsit elnagyolt lett, több volt bennük, és a vége is egy picit cukormázas lett, de ennél nagyobb bajunk ne legyen, ha strandra mész, ezt a könyvet ne hagyd otthon. Tökéletesen kikapcsol, simogatja a lelket, megdobogtatja a szívet, imádnivaló kis semmiség.
A 17 éves Bogi nincs túlságosan elragadtatva a ténytől, hogy édesapjánál kell töltenie a két hónapos vakációt egy balatoni kempingben. Rémálomként kezdődik a nyaralás, kiderül, hogy apjának el kellett adnia a házát, és egy lakókocsiban kell meghúznia magát a családnak, ráadásul nemsokára megnősül és a mostohatestvér is hamarosan érkezik. Aztán úgy alakulnak a dolgok, hogy a fiatal lány barátokat szerez, és mindjárt két fiú is feltűnik a színen, zajlanak az események, és a nyár végére nagyon jól érzi magát a bőrében...
Már az első oldalon megvett magának kilóra a szerző, az a lista, amivel Bogi nekiindult a nyárnak, annyira vicces és fájdalmasan ismerős volt, alig vártam, hogy megtudjam, milyen kalandok várnak a főhősre. Nyilván nem volt kérdés, hogy happy end lesz a vége (egy kedves romantikus regényről van szó, nem drámáról), de annyira sikerült beleélnem magam a sztoriba, hogy teljes gőzzel szurkoltam azért, hogy rendbe tudja hozni a kusza családi ügyeit és a szerelem is rátaláljon. Habkönnyű nyári kaland, puncsos fagyi, lángos, hajókázás, haverok, buli, pia (sok és természetesen nagyon fejfájós következményekkel), ezért szeretjük a Balatont, nem? Bár a befejezés egy kicsit felületesre sikeredett, de azért járt még nekünk egy nagy esküvő és minden klisé, ami kell, mégsem érezzük úgy, hogy valami átlagosat kaptunk. A hangulat a legnagyobb erénye ennek a remek kis könyvnek, amely alól az utolsó oldalig nem tudjuk kivonni magunkat, és miközben jókat mosolygunk Bogi hatalmasnak tűnő problémáin, óhatatlanul eszünkbe jut, hogy ennyi idősen mi is pontosan ilyenek voltunk.
Bogi nincs könnyű helyzetben, elvált szülők gyermeke, aki az édesanyjával él, apjával csak évente két hetet tölt el, ezért nincs felkészülve arra, hogy hirtelen egy egész nyarat kell kibírniuk együtt, ráadásul egy új családi helyzet is a nyakába szakad, amivel érthetően nem tud mit kezdeni, eltart egy darabig, amíg megtalálja a hangot édesapja leendő feleségével. Zitáról kiderül, hogy nagyon jó fej, édesapja azonban még mindig a régi problémáival küzd, nem akarja észrevenni, hogy a Vadkacsa Kemping már régen nem olyan, mint fénykorában, nagyon sok mindennek kell történnie ahhoz, hogy szembe tudjon nézni a valósággal. Sok szálon fut a történet, a kamaszosan vicces szöveg ellenállhatatlan, Bogi érzelmi viharai régen elfeledett évek emlékeit hívják elő az olvasóban, ezért nemcsak a célcsoport tinik, hanem a felnőttek is istenien tudnak szórakozni ezen a bájos könyvön.
Habár a nosztalgiafaktor nagyon erős, mégis egy ízig-vérig mai történetről van szó, van itt minden, újgazdag szülőktől kezdve mozaikcsaládon át okostelóig, nem poros a sztori, a humor átlagon felüli (szakadtam a nevetéstől folyamatosan), miközben drámában sem szenvedünk hiányt. Azért nem kell a Balatonnak menni az aggodalomtól, ez mégiscsak egy romantikus tiniregény, csak annyira mélyek a konfliktusok, hogy előrevigyék a történetet, amely pont olyan kedvesen bumfordi, mint a főszereplő Bogi. A kicsit túlsúlyos lány, aki nem is tudja magáról, hogy valójában milyen okos, vicces, mély érzésű és jószívű, naná, hogy egy hozzá hasonló fura fiú mellett találja meg a boldogságot. Nagyon szerethető kötet, amelynek a szavatossága nem terjed túl a nyáron, de azt annál kellemesebben fel tudja dobni.
8/10
A könyvet a Menő Könyvek Kiadó jóvoltából volt lehetőségem elolvasni.