A hihetetlen család 2. / Incredibles 2 (2018)
2018. július 15. írta: FilmBaráth

A hihetetlen család 2. / Incredibles 2 (2018)

Ez egy irgalmatlanul jó film!

a_hihetetlen_csalad.png

Ez egy irgalmatlanul jó film! Pedig nem volt alacsonyan a léc, amit Brad Bird-nek meg kellett ugrania, hiszen A hihetetlen család első része hatalmas siker volt (megérdemelten), és még jóval több, mint tíz év után is azonnal felcsillan a szeme a hallatán még egy olyan antigeeknek is, mint én. Nem igazán vagyok oda a szuperhősökért, de Mr. Irdatlan családját a szívembe zártam, annyira szerethetőek és egyediek volt, igazi hétköznapi héroszok még a képregényfilmek aranykora előtt, ezért nem akartam csalódni, és csak azután merészkedtem el a moziba, miután befutottak a meglepően egységesen rajongó kritikák. A rendező nem bízott semmit a véletlenre, ugyanúgy a családra helyezte a hangsúlyt, mint korábban, látványos akcióban sem volt hiány, mégsem éreztem egyetlen percre sem, hogy sablonfilmet néznék, vagy ugyanazt még egyszer, dehogyis, ez egy pergő, dinamikus, teljesen mai sztori volt, amelyben olyan akciókhoz van szerencsénk, hogy simán letesszük a hajunkat tőle, ami azért nem kis mutatvány a CGI-filmek korában. Egyetlen hibája van ennek a kiváló alkotásnak: a főgonosz igencsak gyengusra sikeredett, de ennél nagyobb bajunk ne legyen, annyira nem vészes a helyzet, a családtagok elviszik a hátukon a filmet, egyetlen másodpercre sem unatkozunk, az akció és az érzelmek egy teljesen egyedi kombinációja pedig egy olyan családi darabot eredményezett, amelyen kicsik és nagyok egyaránt jól érzik magukat. Élmény volt hallgatni a teremben a gyerekek nevetését és vicces reakcióit, illetve a szülők pisszegését, hogy aztán egy idő után feladják, és mindenki teljes hangerővel fejezze ki érzelmeit a filmvásznon látottakkal kapcsolatban, így igazi közösségi élményben volt részem a vetítés során. Az is kiderült, hogy három gyerekkel otthon maradni még egy szuperhősnek is komoly kihívás, hát még akkor, ha az apukára hárul ez a feladat, míg anyuka pénzt keres. Nagyon mai ez a történet, hiszen változnak az idők, ma már régen megdőlt az az axióma, hogy apuka dolgozik, anyuka babázik, ennél sokkal bonyolultabb az élet, és nem könnyű megfelelnie az új kihívásoknak egyik félnek sem, jó tudni, hogy a szuperhősöknek sem megy ez könnyen. És ettől a helyzettől egyáltalán nem lett kevéssé hősies Mr. Irdatlan, Nyúlányka pedig kevéssé nőies, ők egy család, és ez számukra mindennél fontosabb,  mi pedig ezért szeretjük őket. Na meg azért a zúzásért, amit elő tudnak adni, ha komolyan belecsapnak a L'ecsóba.

Aknakukac helytelenkedik, a Parr család pedig szuperhőshöz méltóan próbálja megállítani őt, azonban nem sülnek el túl jól a dolgok, éppen egy nem túl fényes motelben tanakodnak a szülők azon, hogy mihez kezdjenek a jövőben, amikor egy nagyon ígéretes és jövedelmező ajánlatot kap Nyúlányka, így ő elmegy hősködni, miközben Mr. Irdatlan próbál otthon helyt állni. Aztán persze egyre nagyobb lesz a zűr, és végül az egész családnak be kell szállnia a buliba...

Brad Bird csaknem tíz év kihagyás után tért vissza rendezőként az animációs filmek világába, és mindenkinek a tudtára adta, hogy az ő tehetsége bizony nem kopott semmit az évek során, és bebizonyította, hogy egy sorozat második része is lehet ugyanolyan jó, mint az első, megőrizve annak legjobb motívumait, mégis teljesen más történetet elmesélve. A genderkérdés mostanában nagyon divatos téma, a rendező pedig lefordította a gyerekek nyelvére, úgy, hogy a felnőtteknek sem tűnik butuskának a tradicionális apa-anya feladatok felcserélődésének bemutatása. Vicces formában ugyan, de mégis elgondolkodtatóan beszél nekünk erről a nagyon is mai problémáról ez a kedves családi film, amely tökéletesen szórakoztatja a nézőjét, miközben üde színfolt a látványfilmek tengerében a maga eredetiségével.

A Parr családnak ugyanúgy szembe kell néznie a gyereknevelési problémákkal, mint bárki másnak, de nekik még azzal is küzdeniük kell, hogy szuperhősként nem használhatják az erejüket, pedig csak segíteni akarnak. Illana éppen randizási nehézségekkel küzd, Willnek a matekkal gyűlik meg a baja, Furiról pedig kiderül, hogy extrán szuper erővel rendelkezik, és mindezzel Mr. Irdatlannak kell szembenéznie egyedül, miközben Nyúlányka teljes gőzzel önmegvalósít és közben eltartja a családot. Ugye, hogy mennyire hétköznapiak is valójában szuperék, hiszen ilyen nehézségekkel manapság minden modern párnak szembe kell néznie, és valahogy megoldást kell rá találnia. Azért szerencsére nem viszi túlzásba a rendező a drámát, a szórakoztatás marad a lényeg, de nagyon is kreatívan reflektál napjaink egyik fontos problémájára.

a_hihetetlen_csalad_2.png

A családon túl Fridzsiman is nagy kedvencem volt a filmben, ő egy igazi barát, és amolyan nagybácsiféle, miközben ő is szupererővel rendelkezik, és kiveszi a részét az akcióból rendesen. A forgatókönyv remek, tényleg kár, hogy a főgonosz kissé halványra sikeredett, viszont a történet zseniálisan hívja fel a figyelmet a média (és főleg a tévé) káros hatásaira, miközben végre láthatunk emberi léptékű szuperhősöket, akiknek ugyanolyan fontos a család, mint a világ megmentése. A régi kedvenceken túl új karakterekkel is találkozhatunk, akiknek sajnos nem jutott túl sok játékidő, de azért valamennyire megismerhettük őket is. A látvány simán zseniális (ahogyan Nyúlányka megállítja a vonatot, az nagyon nem semmi), élmény volt nézni, hogy a CGI-orgia milyen kreatív tud lenni, ha értő rendező kezében van az irányítás.

Méltó folytatás született A hihetetlen családhoz, amely annak idején két Oscar - díjat söpört be, és hatalmas sikert aratott a közönség körében, tehát fel volt adva a lecke Bird-nek, hogy megfeleljen az elég magas várakozásoknak, ő azonban nem remegett meg a feladattól, hozta a tőle elvárt szintet. Nem filmtörténeti mérföldkő, azonban egy kiváló családi animációs film, amelyből talán nem lesz akkora legenda, mint elődjéből, de magasan kiemelkedik a látványos, de erősen középszerű alkotások özönéből a maga egyediségével. Úgy tud tökéletesen szórakoztató lenni, hogy nincs izzadtságszaga, Bird nem egy kasszasikert akart megismételni, hanem ki akart hozni mindent A hihetetlen család sztorijából, mind látványban, mind mondanivalóban, miközben az aktualitásokra is odafigyelt. Nem kell ezen sokat ragozni, ez egy nagyon jó film, irány a mozi!

9/10

A hihetetlen család 2. teljes adatlapja a Magyar Filmes Adatbázis (Mafab) oldalán.

A bejegyzés trackback címe:

https://smokingbarrels.blog.hu/api/trackback/id/tr114113135

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

parrre 2018.07.16. 09:19:40

Pont tegnap néztük meg a moziban. Ha nem lettek volna ott a gyerekeim, akkor 20 perc után kijöttem volna a filmről. Végtelenül vontatott, unalmas, elcsépelt.

Fellegjáró Marci 2018.07.16. 10:39:56

Szerintem is unalmas...az ok hogy pörög az akció de teljesen közhelyes...SPOILER...vonat megállítás(Pókember), autós üldözés(x*100 film), videó effektek hipnotizálnak(akárhány film) és még az elektromos motor is akkorát robbant amikor becsapódott, hogy hangosan felnyerítettem! :D

NewInsights 2018.07.16. 13:21:40

Én rettenetes Incredibles fan vagyok, az első részt meg se tudom számolni, hányszor láttam, a top 5 filmjeim között van - és sajnos egyet kell értsek a többi hozzászólóval: nem ezt vártam. Hamar kiszámítható végkifejlet, Bob folyamatos "picsogása", sorolhatnám. Nálam ez csak 6 a 10-ből.
süti beállítások módosítása