Nekiindulni a nagyvilágnak félelmetes dolog, nem tudod, mi vár rád, nincsenek melletted korábbi életed megszokott szereplői, a családod, a barátaid, nulláról kell felépítened saját magad. És akkor még ott van a kultúrsokk is. Egy másik kultúrába csöppensz, helyt kell állnod olyan körülmények között, amelyeket nem is ismersz, kőkemény dzsungel vár a hétköznapokban, az első idők nagyon nehezek, de ha sikerül túlélned ezeket a napokat, nagyon sokat tanulhatsz, főleg saját magadról, olyan élményekre tehetsz szert, amelyekről nem is álmodtál korábban. Jómagam nem vagyok olyan bátor, hogy belevágjak egy olyan kalandba, amelynek során elhagyom az országot (még arra sem érzem magam képesnek, hogy felköltözzek Tatabányáról Budapestre, bár még nyilván nem tudom, hogy mit hoz elém az élet), ezért nagyon tisztelem a szerzőt, hogy ő végigcsinálta ezt a tortúrát, amelyet el is mesélt nekünk ebben a könyben, nagyon jól. Szórakoztató a stílus, de nem annyira könnyed a történet, hogy ne érezzük át, milyen lehetett megélni a költözést Budapestről Washingtonba. Mindenkinek csak ajánlani tudom ezt a könyvet, mert őszinte, csajos, humoros és nagyon emberi.

Zsuzsa beleszeret Rob-ba, és úgy dönt, hogy kiköltözik hozzá Washingtonba. A magyar lány szép karriert hagy itthon, és nem kevés önbizalommal vág bele az amerikai kalandba, hogy aztán nagyon hamar a pokol legmélyebb bugyrában érezze magát. Eltart egy darabig, amíg munkát talál magának, az összecsiszolódás sem megy simán, nem találja a helyét az Újvilágban,  aztán lassan, de biztosan változnak a dolgok, de még sok küzdelem vár rá, amíg újra úgy érzi, hogy sínen van az élete, hogy aztán minden boruljon...

Az amerikai álom szépnek tűnik a filmeken, de az élet ennél sokkal bonyolultabb. A szerzőtől nagyon távol áll a cukormáz, ő bizony kertelés nélkül leírja, hogy istentelenül nehéz volt újrakezdeni az életét egy számára teljesen idegen kultúrában. A pesti lánynak nem volt könnyű gyökeret ereszteni Washingtonban, pláne úgy, hogy a párján kívül senkije sem volt ebben a nagy országban, és a kezdeteknél bizony meggyűlt a bajuk egymással, hiszen két, addig teljesen független életet élő szingli hirtelen összezárva találta magát egy lakásban, és bizony ez a helyzet nem volt konfliktusmentes. Meg kellett tanulniuk együtt élni, rá kellett jönniük egymás szeretetnyelvére, és el kellett dönteniük, hogy együtt maradnak -e.

A párkapcsolat csak az egyik szál a történetben, hiszen főhősnőnk közben munkavállaló is lett, és viharsebesen rá kellett jönnie az egykori középvezetőnek, hogy elölről kell kezdenie mindent, egy olyan közegben kell bizonyítania a szakmai rátermettségét, amelynek szabályait nem ismeri, és a kollégáit, valamint a főnökeit is meg kell győznie arról, hogy nem véletlenül kapta meg az állást. Zsuzsa keményen dolgozik, és kitartása meg is kapja a jutalmát, előléptetik. És ez nem minden, Rob-bal úgy döntenek, hogy összeházasodnak, vagyis úgy néz ki, hogy valóra válik az amerikai álom, amikor jön a váratlan fordulat: a férjet áthelyezik Pekingbe, várja őket egy új ország, újabb kalandok, immár házaspárként. De az új kezdetig nagyon hosszú volt az út, sok volt a buktató, a görcs, a kétség, az átsírt éjszakák. Mivel igaz történetről van szó (az írónő saját életét írta le a könyvben), íme a példa, hogy sikerülhet a nagy kaland, de annak ára van, és azt meg kell fizetni. Viszont érdemes belevágni az ismeretlenbe, mert rengeteget tanulhatunk saját magunkról, és még az igaz szerelmet is megtalálhatjuk.

Nagyon jó humora van a szerzőnek, rendkívül laza és vicces stílusban osztja meg velünk nem mindennapi kalandjait, melyhez nagyon jó keretet ad egy képzelt blog, amelyben elmeséli nekünk, hogy mi történt vele aznap. Együtt izgulhatunk vele azon, hogy vajon sikerül-e beállnia egy parkolóba az autóval, vele keresünk munkát, örülünk, amikor megkapja az állást, és szurkolunk az első munkanapján. Rendkívül sodró a történet, letehetetlen a könyv, olyan élményt ad, mintha egy filmet néznénk (forgatókönyvnek sem utolsó az írás), és külön bájt ad neki a kicsit fésületlen szerkesztés, amellyel nagyon jól érezteti velünk az írónő a kétségeket, amelyeken át kellett vergődnie ahhoz, hogy rendbe tegye alapjaiból kifordult életét. Időnként kicsit zavaró, hogy az évszámok egyszer-kétszer elütésre kerültek (2007-ben indul a történet és 2008-ban ér véget) a dátumoknál, és a vége egy picikét laposabbra sikeredett, mint az amúgy rendkívül jól megírt könyv többi része (ami azért sem hétköznapi teljesítmény, mert a szerző nem íróként tevékenykedik, nyilván volt egy jó szerkesztője, de akkor is amatőrként vetette papírra ezt az igaz történetet), de ennél nagyobb bajunk ne legyen.

Remek első könyv, amely egy nagyon komoly problémát (a külföldre költözéssel járó kultúrsokkot) mutat be fogyasztható és közérhető módon, szórakoztatva tanít, nem kézikönyv a túléléshez, de nagyon jó lelki támasz annak, aki hasonló cipőben jár, mint a szerző. A tanulság az, hogy soha nem tudhatod, mit hoz eléd az élet, ne félj, vágj bele a nagy kalandba, az sem baj, ha belebuksz, legalább elmondhatod magadról, hogy megpróbáltad, és meg fogsz lepődni azon, hogy mennyit tud adni neked, ha kilépsz a komfortzónádból. A kalandok folytatódnak Pekingben, én már nagyon kíváncsian várom a második felvonást...

9/10