2 éve a Csillagainkban a hibán bőgött a világ, idén pedig a Mielőtt megismertelek kívánta magára vállalni ezt a szerepet, sajnos felemás eredménnyel. Nem választottak egyszerű történetet, de kíméletlenül olyanná formálták, és Emilia Clarke végleg bebizonyította számomra, hogy a játékán mindig nagyot dob három sárkány.

A főszereplő a 26 éves Lou (Emilia Clarke), aki egy angol kisvárosban éli átlagos életét: a helyi pékségben dolgozik, van egy barátja, de még otthon lakik, ahova ő is sokat besegít. Egyszer aztán a pékség bezár, Lou-nak pedig nincs semmi végzettsége, így beleugrik egy jól fizető 6 hónapos állásba, ahol egy 2 éve balesetben lebénult férfira, Will-re (Sam Claflin) kell felügyelnie. Először nem nagyon találják a közös hangot, aztán persze megtörik a jég, Lou a férfi titkára is rájön és megpróbálja megmenteni, szívvel-lélekkel.

A film híre miatt kezdtem bele a könyvbe, leginkább makacsságból, mert előtte nem sikerült végig olvasnom egy Jojo Moyes regényt sem. Illetve kíváncsi voltam miért ömleng mindenki annyira, az első trailer kikerülése után folyton rajongókba botlottam. Aztán sikerült a könyvet egy nap alatt kivégeznem és én is beléptem az ömlengők közé, mert egy nehéz téma - az eutanázia kérdése - köré sikerült egy szuper felnövéstörténetet és drámát kerítenie és egyszerűen: maradandó élményt nyújtott.

A film pedig épp a leglényegesebben, a forgatókönyvön csúszik el: a könyv egy lebutított, színtelen-szagtalan verziója lett az egész. Mintha egy nagy táblára felírtak volna minden történést, gondolatot a könyvből és mindent kihúztak, ami kicsit is elgondolkodtató, új dolog lett volna egy átlagnézőnek és csak azokat tartották meg, amik szép romantikusak és jó gifek lehetnek belőle tumblron. A fő történeti állomásokat szépen kipipálgatta a film, de kábé ennyi is az egész, mint egy menetrend.

Hiányoztak a háttérinformációk, hogy Lou-nak tényleg miért kellene felnőnie, miért nem tartható az élete úgy, ahogy van. Lou eredetileg egy örök optimista, békés lány, aki mindent megtenne a szeretteiért, de még nem nőtt fel igazán és sosem tett lépéseket csak a maga érdekeit szem előtt tartva. Fantáziáit, szépre vágyását pedig a ruhatárában éli ki. Mellette pedig Will-nek tényleg sok mindennel meg kell küzdenie a létezéséért, a filmből nem igazán köszön vissza, hogy mennyi veszély fenyegeti, mennyire elkeserítő jövő elé néz, szinte csak arra koncentráltak vele kapcsolatban, hogy milyen fantasztikus élete volt azelőtt. Pár dolog el volt ugyan mondva, de a közös kalandokból (lóverseny, esküvő) Will küzdését teljesen kihagyták, szinte csak Lou-ra koncentráltak.  Ezek azért kellettek volna a filmbe, mert nem csupán a fiú és a lány szerelmi szála volt a könyvben előtérben.

A fényképezés amúgy szép, a szintén Sam Claflines Love, Rosie-t idézi, a zenék elég semmilyenek (romantikus filmekhez illő popnyál), a vágás pedig egész elképesztően unalmas. Akit meg kell dicsérnem, az a jelmeztervező, egészen könyvhű és őrült ruhákat sikerült Emilia Clarke-ra varázsolnia, aki tudta is őket viselni.

Ha már Emilia Clarke: én kedvelem ugyan a Game of Thrones-ban, de itt kétségtelenül kiütközött, hogy mennyire tapasztalatlan színésznő. Én nem is tudom, hány izom van a szemöldök-homlok környékén, de lehet neki több, mint egy átlagos embernek, mert valahogy képes volt szomorúságot és meglepetést egyforma szemöldök íveléssel kifejezni. A műsírás se megy neki, olyannyira nem, hogy a kamera inkább a másik félt mutatta, Clarke arca pedig csak hátulról látszik legtöbbször, mert annyira groteszk látványt nyújtott. Sam Claflin pedig hozta mellette az elvártat, nem volt rossz, de annyira jó sem, mint aki leült pihenni kicsit két szerep között és bónuszként nézegethette Emilia Clarke dekoltázsát.

A mellékszereplők a játékidő miatt erősen le lettek gyalulva sima két mondatos karakterekké, a közöttük történő konfliktusokból is csak a legfontosabbak maradtak meg, amiért szintén kár. Szerencsére az egyik kulcsjelenetben, mikor Lou családja találkozik Will-el, sikerült mindenkinek kihoznia magából a maximumot.

Mivel ismertem a történetet, nem volt meglepetés a történet alakulása és vége, kíváncsi vagyok, hogy az avatatlan néző ezt, hogy élte meg. Mindenesetre sírni egyszer se jutott eszembe (a könyv utolsó fejezeteit végig bőgtem).

Kár érte, mert lehetett volna egy komolyabb romantikus dráma, helyette lett egy unalmas romantikus film, Nicholas Sparks-féle egytucat, egy újabb pont a "rossz könyvadaptációk" listán. Emilia Clarke ugyan nagyon próbálkozik, hogy miután meghódítja Westerost, Hollywoodot is meg fogja, egyelőre azonban úgy tűnik, hogy jobb lenne, ha feladná ezt az álmát. Mert Lou-nál hálásabb szerepénél jobbat nemigen fog találni, aztán ezzel se boldogult.

Egy nagyon csalódott 4/10.

A Mielőtt megismertelek adatlapja a Magyar Filmes Adatbázis (Mafab) oldalán.