Miközben a filmvilágban a csapból is horrorok folynak, a marketinggépezet már szokás szerint egy lépéssel előrébb jár, és az új év körüli időszakot feldobni kívánó vígjátékokat harangozza már be. Adam Sandler és Robert de Niro is ringbe száll (méghozzá mindketten meglehetősen szokatlan környezetben), de Sam Rockwell és Sacha Baron Cohen sem maradnak tétlenek a műfaj nagyágyúi közül. Az ellenpontot pedig Thomas Vinterberg újabb pazarnak ígérkező produkciója és egy magyar áldokumentarista horror képviseli.
Amikor a Beasts of No Nationnel a Netflix beszállt a sorozatok után a filmgyártásba is, valószínűleg kevesen érezték úgy, hogy a mozgókép-történelmet majd Adam Sandler-darabokkal fogja gyarapítani a streamszolgáltató. Pedig nem is kell már csak decemberig várnunk a Netflix második eredeti filmjéig, amelyben Sandler nemcsak a főszerepet kaphatta meg, de hozhatta magával a haverokat Rob Schneidertől a rendező Frank Coraciig. És lehet, hogy az a kis lógó teszi csak a jobb alsó sarokban, de ha nem is érzek remekműszagot a The Ridiculous 6 kapcsán, valahogy mégis sokkal jobbnak és viccesebbnek tűnik, mint a színész által mostanában megütött színvonal.
Nehezen tudom elhinni, hogy a Borat társszerzője és a borzasztóan alulértékelt Az a bizonyos első év rendezője, Dan Mazer egy ilyen fantáziátlan filmbe vágna bele, de akármennyire is szeretném szépnek látni, a Dirty Grandpa pont egy olyan vígjátéknak tűnik, amely a stúdió pont jó lesz januárban összecsipegetni az Oscar-filmek morzsáit - és ennél nagyobb ambíciói nincsenek is vele. Nem tudom, hány komédiának sikerül még leszámolnia karót nyelt menyasszonyokkal és a nyugdíjasok prüdériájával, de Másnaposok-koppintásból is már elég sok volt ahhoz, hogy még legyen igény ezeket is másolni...
Kicsit meglepődtem, a dán zseni legújabb filmjének előzetese egy percig ugyanis egy furcsa humorú vígjátéknak tűnt, és csak a második felére vált a rendező klasszikus stílusjegyeit idéző drámává. Utóbbi viszont ismét egy príma élménnyel kecsegtet, úgy tűnik ugyanis, ezúttal az individualizmus-kollektivizmus konfliktust kívánja darabjaira szedni a dán filmes. És biztos vagyok benne, hogy az ő kezében egy nagyon érdekes alkotást kapunk majd ebből.
Gallai József és Elekes Gergő tavalyi found footage horrorjáról, a Bodomról egy éve olvashattatok nálunk, a srácok pedig máris összeraktak egy újabb hasonló műfajú filmet. A Moth rövidke előzetese egyelőre többet sejtet, mint mutat (ami horrortól egy abszolút jó húzás), de az talán a képsorokból is látszik, hogy előző művükhöz képest jóval nagyobb büdzsé és nemzetközi támogatás állt rendelkezésükre. Én őszintén remélem, hogy ez a produkció színvonalában is megmutatkozik, és a magyar független filmes élet (ha egyáltalán van ilyen) egy újabb löketet kap rajta keresztül.
A szédületesen elmebeteg Napoleon Dynamite készítőit eddig elkerülte az igazi áttörés, és a Don Verdeanről is nehezen lehet megmondani, hogy megvan-e benne az a zsenialitás, mint első darabjukban. Az biztos, hogy ebben a komédiában sokkal több lesz a szatíra, mint a céltalan ökörködés, az elszállt karakterek és szövegek viszont ugyanúgy adottak, és valószínűleg ugyanolyan megosztók is lesznek, mint a Napoleon Dynamite kapcsán. Úgyhogy az év vígjátékát ne itt keresse senki, de egy kellemes csalódásban talán még lehet részünk ezzel a művel.
Épp csak egy teaserrel ér fel ez a rövid, egy perces kedvcsináló, de az már kiderül belőle, hogy Louis Leterrier és Mark Strong nem akármilyen akciókkal készül feldobni ezt a darabot. A humorból és az érte felelős Sacha Baron Cohenből egyelőre még nem sokat láttunk itt, de ha eddigi munkásságából indulunk ki, akkor ezzel az oldalával sem lesz problémája a produkciónak. A kérdés csak az, hogy elbír-e még az ízlésünk az idei év után egy újabb humoros kémfilmet / kémfilm-paródiát?
