A Rocky kritikáját itt olvashatjátok.

A Rocky II kritikáját itt olvashatjátok.

A Rocky III kritikáját itt olvashatjátok.

A Rocky IV kritikáját itt olvashatjátok.

Az önsorsrontás legjobb formája, ha valaki sárba tiporja a saját legendáját. Sylvester Stallone-t Rocky-ként szerette meg a közönség, neki köszönheti a karrierjét, mégsem tudott méltó lenni saját magához, nem hagyta abba a csúcson. A Rocky IV a közelében sem volt az első résznek, de annyira szórakoztató volt, hogy a nézők (velem az élen) imádták, jól összerakott alkotás volt, és szép pénzt hozott. Itt kellett volna végleg szögre akasztania Sly-nak a bokszkesztyűket. De nem tette, melynek következtében ennek a filmnek a bemutatója után megesküdtem mindenre, ami nekem szent, hogy soha az életben nem nézek Rocky-filmet. Szerencsére idővel benőtt a fejem lágya, és nem fogadtam szót magamnak, de ettől még megmaradt a rossz érzés, hogy ez a kiváló bokszoló ennél szebb búcsút érdemelt volna a filmvászontól (akkor még természetesen nem tudhattam, hogy lesz még egy rész). Őszintén szólva semmi kedvem sem volt az újrázáshoz, de azért hősiesen végigszenvedtem még egyszer ezt a harmatgyenge utánérzést, amely egy tévéfilmnek elment volna valami matinéban, de szégyen, hogy a Rocky név szerepel a címében. 

Rocky (Sylvester Stallone) kénytelen visszavonulni az utolsó meccs után, mivel az orvosok szerint komoly agykárosodást szenvedett, és egy ütés is végzetes lehet a számára. Nem élvezheti sajnos sokáig a munkája gyümölcsét, egy rossz befektetés miatt elveszíti a vagyonát, vissza kell költözniük a külvárosba, ahonnan indultak. A bajnok érthető módon nem viseli túl jól a helyzetet - ahogyan a fia (Sage Stallone) sem -, ezért megragadja az utolsónak hitt lehetőséget, és felkarol egy ígéretes tehetséget. Tommy (Tommy Morrison) azonban cserbenhagyja...

Nem vagyok erőszakos alkat, de szívesen bepancsolnék Sly-nak ezért a filmért. Rocky Balboa annyi harc után tényleg egy tizedrangú utcai bunyóval búcsúzzon? A címmeccseket a ringben vívják, egy bajnokhoz ez méltatlan. Igaz, szépen püfölték egymással Tommy Morrisonnal (teljesen hidegen hagy az ökölvívás, de azt még én is tudom, hogy ő tényleg tudott bokszolni!), de ez akkor is elszomorító. Másfél órát kell néznünk egy édes-bús, karácsonyi tévéműsornak megfelelő színvonalú történetet (még Mikulás is van benne, jaj!), amely nem igazán tud meghatni senkit, már csak azért sem, mert tudjuk, hogy úgyis happy end lesz a vége. Persze mindegyik filmé az volt, de legalább volt egy sztori, ami eljutott a szívünkig, és ez az, ami itt nagyon hiányzik. 

Nagyon erőltetett a történet, a karakterek harmatgyengék, minden fordulat kiszámítható, kizárólag a nosztalgia miatt nézzük végig ezt a filmet, amelyben egyetlen maradandó jelenet sincs. Nagyon helyes Rocky fia, de annyira sablonos szerepet írt Sage Stallone-nak az apukája, hogy nem nagyon tudott mit kezdeni vele. Ezúttal nem dobogtatták meg a szívünket a múltbeli eseményeket felidéző képek (jellemző, hogy Burgess Meredith az egyetlen kivétel ez alól), mert ezt egyszer (sokszor) már láttuk, nem lehetne, hogy valami olyat tudjunk meg Rocky-ról, amit eddig még nem? Tudjuk, hogy a család a legfontosabb a számára, naná, hogy megoldja a fiával való kapcsolatát, a felesége pedig úgyis mindig mellette fog állni, Paulie pedig mindig Paulie marad, vagyis a família ügyeivel nem nagyon tudták a székhez szegezni a nézőket. Más pedig nem nagyon történik, van egy nincstelen fiú, akiben Rocky meglátja a tehetséget, megtanít neki mindent, aztán persze jön egy menedzser, ő pedig nem tud ellenállnia a pénz csábításának. Sablon sablon hátán, unalmas szöveggel és még egy igazi harc sem jutott nekünk, csak utcai bunyó (oké, hogy Tommy Morrson valóban profi bokszoló volt, de ez valahogy nem jött át a filmvásznon, hiányzott belőle a karizma, nem volt igazi ellenfele Rocky-nak).

Óriási bukta volt a film, pedig a legendás első rész rendezője, John G. Avildsen dirigálta le, mégsem tudott életet lehelni a gyengus forgatókönyvbe, a felületes karakterekbe (ez nem volt szép Sly, tudsz te ennél jobbat is, kicsit jobban össze kellett volna kapnod magad, nem gondolod?), ráadásul a casting sem volt telitalálat. Nem értem, mi szükség volt erre a részre (a pénzen kívül természetesen), Stallone-ban lehetett volna jannyi ó érzés, hogy Rocky-t nem ilyen méltatlanul küldi nyugdíjba. Kellett is 15 év, hogy a nézők újra kíváncsiak legyenek egykori kedvencükre. Csak rajongóknak érdemes megnézni ezt a felvonást, aki teheti, hagyja ki az életéből!

Stallone hozta a kötelezőt, nem vette félvállról a szerepet, de nem is adott bele apait-anyait. Talia Shire is volt már jobb, ahogyan Burt Young is. Tommy Morrison mintha ott sem lett volna a filmvásznon, Richard Gant iszonyúan idegesítő volt, Sage Stallone tehetsége nem verdeste az egeket, Burgess Meredith simán lemosott mindenkit a vászonról.

Rocky Balboát a hatalmas szívéért szerettük, amely azonban most nem dobogott úgy, ahogy korábban, ezért képtelenség  szeretni ezt a filmet, nem sikerült szépen búcsút vennie legendás szerepétől Stallonénak. Ezt ő is tudta, nem is volt elégedett a végeredménnyel, mégis moziba engedte sajnos, így szépen belefutott a saját maga által előkészített pofonba. Felejtsük is el gyorsan ezt a részt, rossz nézni, tényleg...

4/10

A Rocky V teljes adatlapja a Magyar Filmes Adatbázis (Mafab) oldalán