Hosszú idő után az Oscar-díjkiosztón láttam újra a kiváló komikust (aki kiválóan megállta a helyét komolyabb szerepekben is), és azonnal eszembe jutott, mennyit nevettem régebben a filmjein. Mostanában nem sokat lehetett hallani róla, de idén moziba kerül a Dumb és Dumber második része, kíváncsian várom, milyen lesz a film, remélem, sikerül a visszatérés a rivaldafénybe.
James Eugene Carrey Kanadában született (csak 2004-ben lett amerikai állampolgár), az Ontario állambeli Newmarket-ben. A négy gyermekes családnak komoly problémákkal kellett szembenéznie, amikor Jim 13 éves lett, édesapja elvesztette munkáját, elköltöztek Toronto egyik negyedébe, nem mentek túl jól a dolgaik, olyannyira nem, hogy volt olyan időszak, hogy egy furgonban vagy egy sátorban hajtották álomra a fejüket. Jim azért, hogy segítsen szüleinek, tanítást vállalt, majd 16 éves korában otthagyta az iskolát és egy gyár mosdójának takarításával keresett némi pénzt. 1979-ben Los Angeles-be költözött, ahol lassan, de biztosan elindult komikusi karrierje.
Korán megmutatkozott humorista énje, szívbajos sem volt, már 10 éves korában jelentkezett egy tévéshowba, a középiskolában ő volt az osztály tréfamestere, akkoriban még valószínűleg nem tudta, de itt alapozta meg a stand-up műfaján belül elért sikereit. Los Angelesben a The Comedy Store-ban dolgozott, ahová Rodney Dangerfield ajánlotta be, közben meghallgatásokra járt, mint mindenki más. Kisebb szerepekben tűnt fel a tévében és néhány mozifilmben. Ezek közül az én nagy kedvencem A földi lányok csábítók című örökbecsű opusz, ami olyan rossz, hogy az már jó, kettősük Damon Wayans-szal nagyon jól működött a filmben.
Aztán 1994-ben jött Ace Ventura, az Állati nyomozó, és Jim Carrey élete teljesen megváltozott. Hatalmas siker lett ez a kiváló vígjáték, a mai napig betegre tudom nevetni magam rajta. Fergetegesre sikerült a magyar szinkron, hamar szállóige lett a nem kicsit kattant nyomozó több mondata (abszolút kedvenc: Hello Nemo kapitány, ez itt a víz alatti város?), és természetesen annak idején nekem is ki kellett próbálnom a Ace-féle autóvezetést. A közönség a szívébe zárta a rendkívül tehetséges komikust, a gigasiker következtében pedig sorra kapta a filmszerepeket.
A maszk egy jól sikerült, de nem túl maradandó film (ebben debütált a filmvásznon Cameron Diaz), Carrey elvitte a hátán a filmet, inkább rá emlékszem, mint a látványos filmtrükkökre, valamint a fergeteges táncjelenetre. Aztán jött a Dilibogyók Jeff Daniels-szel, amelynek lökött humora nagyon fárasztó, de kár lenne kihagyni az életünkből ezt a jó kis vígjátékot, főleg a két színész játéka miatt érdemes megnézni.
Ezután minden idők legaljább Batman-filmje következett, amelyet még Jim Carrey sem tudott feldobni (kettősük Tommy Lee Jones-szal sajnos nem működött a vásznon), ráadásul az Ace Ventura 2. részének színvonala és sikere meg sem közelítette az elsőt.
De szerencsére hamarosan megérkezett a mozikba A kábelbarát, ami hatalmas bevételt hozott. Carrey pedig elindult a komolyabb filmek felé. A Hanta boy még vígjáték, de alapvetően már nem Carrey gumiarcára épül, megmutathatta benne színészi képességeit is. Hatalmas minőségi váltás volt a karrierjében a Truman Show, Peter Weir filmje nem véletlenül kapott 3 Oscar-jelölést, szórakoztatóan, de nagyon elgondolkodtatóan mutatta be egy olyan fiú történetét, aki nem tudja, hogy nem a saját életét éli, hanem egy valóságshow főszereplője.
Az Ember a Holdon című filmben nyújtotta szerintem élete alakítását, Milos Forman filmjének főszerepéért megérdemelten nyert Golden Globe - díjat. szépen értek véget számára a sikerekben gazdag 90-es évek. A 2000-es évek azonban sajnos már nem róla szóltak, az Én és én meg az Irén erősen felejthető film, A Grincs egy bájos, de sajnos nem túl sikerült film (én személy szerint imádtam, mert nem az a szokásos karácsonyi film, Carrey nagyon jó benne, de tényleg nem az igazi), A minden6ó egy szórakoztató, de szintén nem maradandó film (Morgan Freeman zseniális benne!).
Lassan kopni kezdett a dicsfény Carrey körül, de 2004-ben az Egy makulátlan elme örök ragyogásában ismét bizonyíthatott, Golden Globe-ra jelölték a szerepért. Ezután a különös hangvételű Lemony Snicket - A balszerencse áradása következett, ami nem lett igazi siker (ennek ellenére nemsokára valószínűleg elkészítik a folytatását).
Carrey folyamatosan forgat, de nincs nagy visszhangja a filmjeinek (pedig Az igenember jó film), hosszú idő után tavaly a Ha/Ver 2. -vel kapcsolatban került újra reflektorfénybe az egykor szebb napokat látott kiváló komikus. Őszintén remélem, hogy a Dumb és Dumber folytatása sikeres lesz, ezáltal pedig újra minőségi filmekben játszhat, hiszen nem hétköznapi tehetségét kár lenne parlagon hevertetni. A grimaszolástól kemény munkával jutott addig, hogy komoly színészi alakításokat tegyen le az asztalra, remélem, minél előbb látjuk újra a moziban Jim Carreyt!