A hét attrakciója egyértelműen Brad Bird blockbustere lesz, de akik nem szenvednek young adult-filmekből hiányt, azok számára is bőven lesz miből válogatni: az elmaradhatatlan francia produkció, egy klasszikus horror remake-je, a zenélő Al Pacino és a tavalyi év legjobb romantikus filmje is érkezik még többek között. Íme tehát a darabok, amelyek közül válogathatunk:
A szokásos francia film nem olyan rossz, mint azt megszoktuk, de választott témájához képest túlságosan is bátortalan. Bővebben kritikánkban olvashattok erről.
Rock and roll és Al Pacino. Kell ennél több ok ahhoz, hogy egy mozirajongó visszafelé számolja a napokat a bemutatóig? Mindannyiunk kedvenc Keresztapája már erősen nagypapakorú, de még mindig jó formában van, simán kenterbe veri nála évtizedekkel fiatalabb kollégáit. Ezúttal egy kiégett rocksztár szerepébe bújt, aki belefárad a show buisness-be, és egy levél miatt elindul álmai útján. Ez egy olyan ziccer szerep, amelyből Pacino mindent ki fog hozni, nem fogja megváltani a világot a film, de a minőségi szórakozás garantált. Show time, Al, nagyon várjuk már ezt a mozicsemegét! (FilmBaráth)
Brad Bird egy gyermeki lelkesedéssel átitatott kalandfilmet hozott létre nekünk, amely az év legjobbjai között van. Ugyanez részletesebben kritikánkban.
A Poltergeist is a felesleges remake-ek sorát gyarapítja, de ettől még abszolút a nézhető kategóriába tartozik. Bővebben kritikánkban.
A Serena nem mondható a szó szoros értelmében rossz filmnek, inkább az a fajta, amely 2 óra alatt sem tudja megindokolni, hogy miért jött létre. Erről részletesebben itt olvashattok.
Amennyire idegesítő, legalább annyira örvendetes, hogy ez a romantikus film olyan címet kapott a magyar keresztségben, mintha Nicholas Sparks tollából született volna. Így legalább talán olyan emberekhez is eljut ez az ismeretlen és alulértékelt mű, akikhez egyébként nem jutna el. És hogy ez miért is jó? Itt elolvashatjátok!
