Amikor megjelent az első ízelítő, a hazai kultúrsznob oldalak heves orgazmust átélve számoltak be róla, de engem valahogy nem fogott meg. Persze, értettem már akkor is, hogy "hú, de lefogyott a Jake Gyllenhaal", meg nekem is feltűnt a Drive-os hangulat, amit az a kicsit több, mint 1 percnyi képsor sugárzott. De ahhoz, hogy "elkezdjem várni" a filmet, kellett az a második előzetes, ami végre már mesélt egy kicsit a történetből is. Abból a történetből, ami egyébként kifejezetten jó.
Főhősünk Louis Bloom nem éppen tisztességes fickó. A kényszer vitte rá, az igaz, de piti tolvajként dolgozgat éjszakánként, amikor egyszer egy kocsikázása során egy baleset történik mellette. A bajba jutott nőn segítő rendőrök munkájára rögtön lecsapnak a videókamerával furikázó keselyűk, hogy a véres drámai felvételeket jó pénzért eladják a hírcsatornáknak. Louis is meglátja ebben a lehetőséget, és sebtiben beszerez egy kamerát és egy rendőrségi frekvenciavevőt, és máris belelendül a munkába...
Egy igazságos világban Jake Gyllenhaal alakítását Oscar-jelöléssel jutalmaznák. És itt most szó sincs arról, hogy lefogyott, vagy hogy kicsit hosszabbra hagyta a haját, hogy aztán zsírosan hátrafésülve azt, rögtön behatárolhassa a néző az általa játszott karakter archetípusát. Nem, itt arról van szó, hogy a színészi eszköztárát ismét újabb manírokkal bővítette (tavaly pl.: egy tikkelős nyomozóval nyomult a Fogságbanban), olyanokkal, amiktől a vásznon látott férfi nem Jake Gyllenhaal, hanem Louis Bloom lett.
Akármennyire is ködösen hangzik ez, Jake újfent megcsinálta, és (egyébként producerként is közreműködve) leszállította az idei év egyik legjobb filmjét. Jó, mert a színészek kifogástalanul játszanak benne. Louis sosem válik szimpatikussá, mégis közel hozza a nézőhöz. Ez persze egy kicsit a forgatókönyv érdeme is: mindig úgy érezzük, hogy értjük, mit miért csinál, de folyamatosan rátesznek egy lapáttal, és megint borul az elmélet. Tudjuk, hogy nem szereti az embereket, elmondja többször is a film során, mégis bízunk benne, hogy azért EZT már csak nem fogja megtenni...
De megteszi. Megteszi, és ezzel nem csak magát az embert kárhoztatják a készítők, de a nézettségi adatoktól, és az emiatt sok-sok vértől drámától függő TV-csatornákat is. Nem is olyan régen a jelenség kialakulása kapott már egy jó kis humoros kritikát az Anchorman 2-ben, de persze fel lehetne hozni az örök klasszikus Hálózatot is. De talán ennél undorítóbbnak még sosem érezhettük mindezt. Louis ugyanis mint egy robot, céltudatosan egyre messzebb és messzebb merészkedve szarik rá egy isteneset az erkölcsi normákra, és az etika minden íratlan szabályára.
Jó, mert nem akármilyen hangulat szűrődik át a vászonról. Valóban megidéződik a Drive neonfényes, éjszakai Los Angelese, de a videófelvételek TVadás-szerűsége ad egyfajta realisztikus érzetet mindennek, ami például az előbb citált túlstilizált Refn-műből teljesen hiányzott. A sok éjszakai jelenet miatt meglehetősen nehéz feladat lehetett a fényképezés, de az Éjjeli féregben szinte minden képkocka tökéletes. A hangulathoz egyébként a változatos vágóképek is sokat hozzáadnak, bár azok között van egy-kettő, ami nélkül meglettünk volna (pl.: a gyorsított felvételben mutatott légbábu nagyon amatőr hatást keltett).
És végül jó, mert nemcsak történetben erős a film, hanem a párbeszédekben is. Gyllenhaal olyan szövegeket kapott, hogy fülig érő mosolyt csalt minden alkalommal az arcomra, amikor valamit nyájaskodva, álhozzáértéssel, körmönfont dumával próbált megszerezni. Ezekkel a nagymonológokkal ráadásul nem fukarkodtak a készítők. Ahogy nem fukarkodtak a humorral sem, így megalkotva azt a furcsán hátborzongató, vicces-ijesztő egyveleget, ami a film legnagyobb erőssége.
A sok szép mellett persze akadnak apróbb kifogásolni valók, mint például a kelleténél 5 perccel tovább húzott befejezés, de az erények hosszú sora mindent feledtet a nézővel. A magyar szinkron is jól sikerült, mert noha az elején Csőre Gábor kicsit furcsa volt, ennek a karakternek pont őrá volt szüksége (kicsit Eric Cartmant is eszembe juttatták a mizantróp megnyilvánulásai). Összességében tehát csak ajánlani tudom, és biztos vagyok benne, hogy előbb-utóbb kultfilm lesz az Éjjeli féregből.
9,3255466531214 pont a 10,5499839829821-ből.