Soha nem értettem igazán, milyen nem létező piaci rést látott meg az, aki kitalálta a klasszikus mesék "felnőttes" köntösbe való öltöztetését. A Hófehér és a vadász, a Tükröm, Tükröm vagy éppen a Boszorkányvadászok egytől-egyig nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket, nekem pedig már az elsőről is elég volt elolvasnom kollégám kritikáját, hogy örökre elmenjen a kedvem a műfajtól. Most pedig a Disney is beszállt a zsánerbe, és ha a világot nem is váltotta meg, legalább egy halvány szikráját megmutatta annak, hogy talán lehet létjogosultságuk ezeknek a filmeknek.
Történetünk szerint Demóna (Angelina Jolie) nem egy rosszindulatú gonosz, sokkal inkább áldozat: a mesebeli birodalom tündérét csúnyán kihasználta (nem úgy!) Csipkerózsika Aurora apja, Lipót király (Sharlto Copley). A történet azonban nem ér véget a kegyetlen átokkal: Demóna figyelemmel követi Aurora gyerekkorát, de ahelyett, hogy ki tudná élvezni bosszúját, azt veszi észre magán, hogy kezdi egyre jobban megkedvelni a lányt.
A Disney mondhatni tűpontosan lőtte be a hangulatot a szokásos animációi és a felnőtteknek szóló filmek közé: egyik oldalról kifejezetten infantilisnek érződik az atmoszféra, hála az igen kínos comic relief karakterek garmadájának, az erőltetett humornak, és az enyhén ripacskodó színészeknek, másik oldalról viszont tele van olyan fantasy elemekkel, amelyektől egy átlag 7-8 évesnek hetekig rémálmai lesznek. (De a 12-13 évesek meg odáig lesznek tőlük.) Ily módon a Disney tényleg beleesett abba a hibába, hogy egy minden korosztály számára élvezhető darab helyett egy olyan produkciót hozott össze, amit a felnőttek nem tudnak igazán komolyan venni, a gyerekek pedig talán túlságosan is komolyan fognak venni.
Ugyanakkor a film javára írható, hogy a Jégvarázsból magával hozta legalább a modernebb és érettebb fogalmazásmódot, valamint karakterábrázolást. (Olyannyira, hogy egy pillanatban tulajdonképpen szóról-szóra másolja a közkedvelt mesét.) Már eleve szokatlan az alapfelállás, hogy egy tradicionálisan gonosz karaktert próbál árnyaltabbá tenni, ezen felül pedig ügyesen igyekszik elhitetni, hogy a mágián és a különleges lényeken kívül a sztori semmi másban nem rugaszkodik el a mi valóságunktól.Ez pedig legalább ad valami olyan aspektust a történetnek, ami miatt már nyomokban úgy érződik, hogy nem csak az effektek jelentenek előrelépést, hanem akár még volt is értelme újrafeldolgozni a klasszikus történetet.
A varázs kétségkívül hiányzik belőle, inkább egy lélektelenül összepakolt CGI-parádé, mint egy valódi mese, ugyanakkor sok gyengeséget nem tudok felróni ennek a produkciónak. Még azt sem jelenteném ki teljesen biztosan, hogy ez az a film, ami senkinek nem fog igazán megfelelni, mert bármilyen közönség találhat benne neki kedvére valót. De alapvetően inkább azoknak az alkotásoknak a sorát gyarapítja, amelyek nem fognak mély nyomot hagyni.
6,5/10