Mit tennél, ha a tükörből egyszer a halálos ellenséged arca nézne vissza rád? Vajon lesz elég erőd szembenézned önmagaddal? Nem átlagos akciófilm az, ami ilyen filozófiai kérdéseket boncolgat. Na, nem azért, hogy megválaszolja őket, hanem azért, hogy egyrészt érdekessé tegye a történetet, másrészt pedig lehetőséget adjon a két főszereplőnek arra, hogy látványosan lubickolhasson a szerepében. John Woonak mindkettő nagyon jól sikerült, minőségi akciófilmet hozott össze, amelynek legfőbb erénye a kiváló színészi játék.
Sean Archer (John Travolta) kiváló rendőr, melynek eredményeként sikerült begyűjteni egy veszélyes ellenfelet, a bűnöző Castor Troyt (Nicolas Cage), aki rövidre akarja zárni a kettejük problémáját, és egy vidámparkban lelövi Seant. Azonban a golyó nem őt öli meg, hanem a fiát. Bosszút esküszik, és hosszú évek után sikerült elkapnia a playboy, übermacsó Castort, és az öccsét, Polluxot (Alessandro Nivola). Azonban a történet csak most kezdődik, hiszen egy bomba fenyegeti a várost, amelynek helyét csak Pollux tudja, és ő csak a bátyjában bízik. Megoldás? A kómában lévő Castor és Sean arcát hipertechnikával kicserélik az orvosok, infót kiszedik a tesóból, majd újabb arccsere, és happy end. Azonban némi hiba csúszik a számításba, ugyanis Castor váratlanul felébred a kómából, felölti Sean arcát, és elkezdődik kettejük igazi harca egymással és önmagukkal.
John Woo látványos akciófilmet rendezett, ami azonban egyáltalán nem lett üres. Az arccsere remek ötlet volt, és bár a forgatókönyv nem sikeredett túl fényesre, mégis a színészi játéknak köszönhetően teljes mértékben sikerült kiaknázni a benne rejlő lehetőségeket. Ennek ellenére messze nem lett tökéletes a film, a műfaji kliséken nem sikerült túllépni, azonban az akció és az érzelmek egyensúlyát sikerült jól eltalálni, és bár van a történetben jó pár logikai bukfenc, összességében annyira szórakoztató a film, hogy nem zavaróak. A történet íve kerek, a párbeszédek nem túl eredetiek, de hatásosak.
Az arccserére épülő történet elsülhetett volna rosszul is, a hiteles színészi játékon múlt, hogy egy teljesen értelmetlen akcióorgia lesz-e a filmből, vagy pedig sikerül hozzáadni azt a bizonyos pluszt, ami kiemeli a tucatfilmek tengeréből. A két főszereplő átvette egymás mozgását, mimikáját, a legapróbb részletekig kidolgozták a karaktereket. Azért éltek némi csalással, hiszen Cage klasszissal jobb színész, mint Travolta, ezért az egyre elhatalmasodó őrület, a skizofrén helyzet tragikumának bemutatása, az igazán drámai jelenetek megmaradtak neki, de mindenki jobban járt így. Zseniális képek, beállítások, vágások sorjáznak a filmben, Woo nagyon jól élt a lassítás technikájával, ugyanakkor a látványos akciójeleneteket tökéletesen ellensúlyozzák a premier plánok, amelyekben a színészi játék kerül előtérbe. Tele van szimbólumokkal a film, amelyek tovább mélyítik a film filozófiai mondanivalóját. A zene is remek, hatásosan festi alá az akciójeleneteket, illetve erősíti fel a történet dramaturgiai fordulópontjait. Az operatőri munka kiváló, az effektekről legyen elég annyi, hogy nem véletlenül jelölték Oscar díjra.
Nicolas Cage lenyűgöző Castor Troy szerepében (az a headbang talpig papi ruhában...), és tökéletesen bemutatja Sean Archer vívódásait. John Travolta Castor Troy szerepében rémesen számító gonosztevő, Sean Archerként viszont nem több egy bosszúra szomjas zsarunál. Világosan látszik a szintkülönbség kettejük között, de Travolta tud annyira hiteles maradni, hogy érdekes legyen a karaktercsere. Joan Allen kiváló színésznő, mindent kihoz a nem túl eredetien megírt karakteréből (ez egy macsó film, a fiúkról szól a történet, azért szerencsére kapott néhány szép jelenetet, amelyben megmutathatta, mit élhet át egy asszony, ha megtudja, hogy a férfi, akivel él, nem az, akinek látszik). Alessandro Nivola kiváló karakteralakítást nyújt. Nick Cassavetes inkább rendezőként ismert, de láthatóan jól érezte magát ebben a filmben, lubickolt a szerepében.
John Woo sajnos nem futotta be azt a karriert Hollywoodban, amit megérdemelt volna, pedig kivételes erővel képes tartalommal megtölteni a látványos akciófilmeket. A legjobb példa erre ez a film, amely magasan kiemelkedik a műfajban. A színészvezetés tökéletes, a jelenetek erősek, az akciójelenetek lehengerlőek, összességében egy többször nézős, minőségi alkotás született.
Übercool akciófilm, amely Cage és Travolta kiváló alakításának köszönhetően sikerült emlékezetesre, kötelező darab!
8/10